Az érdekek ütközése első részében nem tértem ki egy speciális érdekellentétre. Itt az egyik oldalon a tanácsadó és a programozók szerepelnek, és velük szemben az értékesítő. Mi az értékesítő érdeke? Eladni, és természetesen ezzel pénzt keresni saját magának és a cégnek. De vajon mi az a határ, amíg kimondhatja azt a jól csengő szó kombinációt, hogy „persze, hogy tudja a rendszer”?

Ennek a mondatnak sok következménye lehet, ezért ezeket a szavakat nem lehet felelőtlenül használni, csak a konkrét tudás birtokában, ezért szerintem hasznos, hogyha egy értékesítő tanácsadóból „nevelődik” ki. Egy marketing ismeretekkel rendelkező személy jól tud eladni, viszont a rendszer felületes ismerete sok bajt okozhat majd a bevezetéskor, amikor az ügyfél elvárásai nem teljesülnek, vagy nem úgy teljesülnek.

Ezzel az írással nem az értékesítőket szeretném penge élre állítani, csak felhívni a figyelmet, hogy egy értékesítéskor sokkal fontosabb a dolgokat összességében nézni, mint gyorsan egy rossz döntést hozni. Az ügyfél sem várja el, hogy mindenki mindent tudjon, ezért nyitott kérdések egy bemutató után is lehetnek, amelyekre később kap választ az ügyfél, egy belső megbeszélés után.