Ebben a posztban nézzük meg, hogy az ERP/CRM szolgáltatók milyen fizetési konstrukciókat ajánlanak az ügyfeleiknek és ezeknek milyen előnyei és hátrányai vannak.

Azt általánosságban leszögezhetjük, hogy különböző cégeknek különböző liszenszelési feltételei vannak, ezért a szerződés megkötése előtt ezekről mindig tájékozódjunk. A leggyakoribb és legáltalánosabban elfogadott liszensz fajta az ún. konkurens (vagy más néven kurrens) fajta. Ennek 2 fajtája létezik (tudomásom szerint):

• kurrens gépek számát figyeli a liszensz
• kurrens felhasználók számát figyeli a liszensz

A kurrens liszenszelés azt jelenti, hogy egyszerre hány személy vagy gép használhatja az adott rendszert egyidejűleg. Ha például 5 kurens liszenszel rendelkezünk, akkor az azt jelenti, hogy akár 100 gépre is lehet telepíteni a programot, és akár 100 különböző felhasználónak lehet egyedi felhasználó neve és jelszava a rendszerhez, de egyszerre csak 5-en tudják használni a rendszert (a 6. szál belépésekor elutasítja azt):

• kurrens gépek száma esetén azt figyeli a rendszer, hogy hány különböző IP című gépről indították el a programot
• kurrens felhasználó szám esetén azt figyeli a rendszer, hogy hány különböző felhasználó indította el a programot (mivel a felhasználók ebben az esetben könnyen tudnak trükközni azzal, hogy mindenki ugyanazt a felhasználónevet használja, így ezt kevesen alkalmazzák)

Egyéb licenszelési fajták például, amikor egy szoftvergyártó az élő felhasználók számát figyeli a rendszerben (azaz, hogy hány személy rendelkezik felhasználó névvel és jelszóval) vagy a telepített kliensek számát. Ezek a mai ERP piacon már kevésbé jellemzőek.

A liszenszelési feltétel megismerése azért fontos, mert a szállító cégek ezekhez kötik a fizetési követeléseiket. Azaz a díjak általában a liszenszek számától függenek.

Vásárlás

A legtöbb mai ERP/CRM terméket meg lehet vásárolni. Vásárlás esetén fontos tudni, hogy az adott termék a tulajdonunkba kerül abban a formában, ahogyan azt megvásároltuk. Egy komoly ERP/CRM rendszer vásárlása ma már egy komoly beruházásnak mondható, hiszen itt a néhány milliós tételtől határ egészen a csillagos ég. Tehát máris van egy igen nagy hátránya az, hogy egyszerre nagy összegű pénzösszegtől kell megszabadulnunk (azt hiszem ezt senki sem szereti). Vásárlás esetén általában semmilyen további fejlesztésre nem vagyunk jogosultak (legalábbis nem ingyen), ez már egy második hátránya a dolognak. Ha viszont megvásároltuk a terméket, jogosultak vagyunk a termék fejlesztésével szinte bárkit megbízni (aki ért hozzá) – itt az első előnye. Tehát egy esetlegese plusz funkció beépítése esetén eldönthetjük, hogy ha több piaci szereplő van a piacon, melyik céggel végeztetjük el a szükséges módosításokat. Természetesen minden ilyen egyedi módosításnak van valamilyen díja. Vásárlás esetén nincs megkötve a kezünk, bármikor abbahagyhatjuk a rendszer használatát, újabb előny.

Bérlet

Most nézzük meg mi a helyzet a bérleti konsturkció esetén. Ezek a konstrukciók nem járnak semmilyen nagy beruházással, hiszen egy megállapított havi díjat kell fizetnünk rendszeresen. Viszont bérlet esetén általában kikötnek minimális hűségidőt, ameddig kötelező a rendszert használni és a havidíjakat fizetni (általában 1-2 év). A havidíjba általában belekalkulálnak minimális fejlesztési kapacitást is, amelynek fejében kérhetünk a fejlesztő cégtől minimális változtatásokat. Bérleti díj esetén általában mindig a legfrisebb rendszert használhatjuk, mivel a havidíj megfizetése esetén jogosultak vagyunk frissítésekre is.

Láthatjuk tehát, hogy mind a vásárlásnak, mind a bérleti konstrukciónak vannak előnyei és hátrányai is, ezért mindig úgy válasszunk, hogy az számunkra a legmegfelelőbb legyen.