Az elmúlt közel 15 év során, mióta üzleti informatikával foglalkozom rengeteget fejlődött ez az iparág, de az ERP rendszerek - mivel robusztus rendszerekről van szó - sokkal lassabban követték le ezeket az innovatív megoldásokat. Mostanában sokat foglalkoztat a vállalatirányítási rendszerek jövője, a könyvemben is szántam ennek a témának néhány fejezetet. De ha a rendszerek jövőjéről beszélünk, akkor legtöbbször olyanokra gondolunk, mint felhő megoldások vagy a mobiltechnológia, néha talán a gamification is terítékre kerül már - ami jó irány, de szerintem ezek még mindig nem az igazi fejlődési irányt mutatják.

A fent említett irányokat elsősorban még mindig a gyártók nyomják. Jó ötletek voltak, jó ötlet volt egyszerűbben elérhetővé tenni egy vállalatirányítási rendszert, üzleti alkalmazást a felhőben, de vajon elég biztonságos-e, elkezdték sokan használni? Jó ötlet minden okos eszközön elérhetővé tenni egy ERP rendszer különböző moduljait, de valóban egy okostelefon képernyőn fogjuk irányítani a rendszereinket? Mégis mit akarnak a felhasználók? Egyszerűséget, egyszerűsítést! Simplicity!

A felhasználók nem akarnak a rendszerek rabjai lenni. Az alapfolyamatok (számlázás, pénztár, raktári bevételezés, partner rögzítés, stb.) már elég egyszerűek a legtöbb ERP rendszerben, de vannak olyan átfogó jellegű munkafázisok, amelyek még mindig jelentős időigénnyel végezhetőek csak el, főleg azért mert jelentős adatbevitelt tesznek szükségessé. Hogy példát is mondjak, mondjuk egy szervizelést végző vállalkozásnál a munkalap nyitása, normázása (alkatrészek és műveletek felpakolása) és lezárása (biztosítós, garanciális, fizetős) igen komoly időmennyiséget emészt fel. De ilyen például egy létesítmény-gazdálkodással foglalkozó cégnél a szerződések kezelése és az azokkal kapcsolatos adminisztráció. Ezeknél a bonyolult folyamatoknál is szükség van az egyszerűsítésre, de ezeket elég nehéz paraméterezni előre, ezért is fontos, hogy a rendszereink elsajátítsanak bizonyos munkafázisokat, rögzítsék a tapasztalatokat és az alapján következtetéseket vonjanak le. Mondok is egy nagyon egyszerű példát. Ha minden nap a raktárosunk 12-kor alkatrészt rendel X napig folyamatosan, akkor az X+1. napon ha 12:05-kor még nem rendelt alkatrészt, akkor küldhetne figyelmeztetést, hogy lehet elfelejtettél rendelni. Ez egy nagyon egyszerű példa természetesen.

Vegyünk egy másik példát egy picit távol az ERP rendszerek világától. Hűtőszekrény, amely jelzi, hogy kifogyott a tej és adott esetben gombnyomásra rendel is például a Tesco webshopjából. De ezt is lehetne még okosítani, mi lenne ha a hűtőszekrény rendszere megnézné a rendelés előtt, hogy hol a legolcsóbb a tej és onnan rendelne. Vagy még tovább mehetünk, a rendeléseink alapján megtanulná a preferenciáinkat, hogy melyik boltból mit szeretünk rendelni (függetlenül az ártól) és fogyás esetén a megfelelő termékhez a megfelelő szállítót állítaná be, de nem azért, mert mi előre beállítottuk, hanem azért, mert a vásárlói szokásaink alapján módosította a beállításokat.

Ezt máris átemelhetjük a vállalatirányítási rendszerek világába és kész is a SMART ERP vagy OKOS ERP fogalom. A rendszer nem az alapértelmezett szállítótól rendel, hanem attól, akitől rendelni SZOKTUNK, tapasztalja, megtanulja a szokásainkat, majd módosítja a beállításokat (esetleg egy rákérdezés után). Persze ezek a megoldások nem valódi mesterséges intelligenciát tükröznek, pusztán utánozzák, imitálják azt.

A jövő SMART ERP rendszerei - véleményem szerint:

• öntanulók lesznek: megfigyelik a felhasználók rendszerhasználatát és a szokások alapján beállításokat módosítanak, javítják a felhasználói élményt, mezőket tűntetnek el a képernyőről, stb.
• intelligensek lesznek: analizálnak, elemeznek, következtetéseket vonnak le.

Azt gondolom ez az igazi ERP jövő, ami vár ránk.

A képek mind-mind a netről vannak!