Startup befektetés előtt

A múlt héten megismerkedtünk a startup kockázattal. Mai részben vizsgáljuk meg, hogy amennyiben egy vállalkozó (startupper) kockázati tőkét szeretne bevonni a vállalkozásába, akkor miket vizsgáljon meg előtte. Mielőtt bárki vállalkozni kezdene fontos, hogy tisztában legyen bizonyos pénzügyi, jogi, üzleti alapokkal, vagy éppen a vállalkozások életciklusával. A vállalkozások életciklusával rengeteg tanulmány, cikk és könyv foglalkozik. Alapvetően minden kutatás, elemzés az alábbi öt fázisra bontja fel egy vállalkozás életét:

  1. Alapítás vagy kutatás-fejlesztés (ötlet, termékfejlesztés, piaci kipróbálás)
  2. Kezdeti növekedés, növekedés
  3. Érettség
  4. Stabilizálás (folyamatos működés, profit)
  5. Hanyatlás vagy új innováció (a kör bezárul vagy újra kezdődik)

Hogy egy-egy vállalkozás milyen gyorsan, milyen ütemben jut el az alapítás fázisából az érett, stabil fázisig arra nincs egyértelmű recept. Sőt kijelenthető, hogy nagyon sok vállalkozás megreked a növekedés során és akár összeomolhat, vagy visszaeshet egy köztes fázisba, vegetálni kezd. A fenti fázisok nagyon általánosak, generálisan írják le a fejlődési ciklust, így ezek különbözőek lehetnek például külföldi vállalkozások által alapított cégek esetén, családi vállalkozások esetén vagy éppen startup vállalatok esetén. Egy startupot egy hagyományos kezdő vállalkozástól elsősorban az újítás, innováció, új technológia, új szemszögből való megközelítés különböztet meg. Nem kell mindenkinek startup cégben gondolkodnia. Ha egy jól bevált üzleti modellt szeretne valaki megvalósítani, például egy kereskedő céget indítani, vagy egy éttermet nyitni, akkor nem kell a startup modellben gondolkodni. Természetesen ahhoz, hogy valaki külső tőkét akarjon bevonni szintén nem kell startup modellben gondolkodni, hagyományosan felépülő, kezdő vállalkozás számára is lehetőség van külső tőkét szerezni megfelelő mértékben. A startup modell gyors felfutással és gyors megtérülés ígéretével kecsegteti a befektetőket, ezért is könnyebb külső szereplőket bevonni egy ilyen működési modellbe.

3_13.jpg

Ebben a cikkben elsősorban a startup vállalatokra, azok életciklusára, szervezeti felépítésére és az azokkal kapcsolatos befektetésekre koncentrálunk, így a mi szempontunkból ezek a témák fontosak és vizsgálandók. Hogyan épül fel egy sikeres startup vállalkozás, milyen korszakokra bonthatjuk fel a működését? A hagyományosan felépülő vállalkozások életciklusához képest a startupoké picit másabb:

  1. Probléma, ötlet, megoldás, felfedezés: nincs még vállalat, vállalkozás. Még csak ötlet van, amit lehet egy egyetemi kollégiumi szobában találtak ki vagy egy garázsban. De startup ötlet már létező vállalkozásokon belül is kialakulhat. Érdemes feltenni néhány kérdést. Mi a probléma (ún. pain pont) amire megoldásom van? Hatékonyan megoldható a megoldásommal a probléma? Van már ilyen vagy ehhez hasonló megoldás a piacon? Ha nincs, miért nincs? Érdemes konzultálni barátokkal, családdal, ismerősökkel az ötletről, akár megkérdezni, hogy néhány százezer vagy néhány millió forinttal támogatnák-e az ötletet. Ezekből a beszélgetésekből már sok mindent le lehet szűrni. Sőt már ebben a fázisban elindítható minimális marketing tevékenység (weboldal, egy egyszerű landing page, kérdőív, amellyel felmérhető van-e igény a megoldásra). Marketing tevékenységről a következő fejezetekben még lesz szó.
  2. Minimálisan életképes termék (MVP): Minimum Viable Product. Az ötletet valamilyen formába kell önteni (pilot, prototípus, demó, teszt rendszer, stb.), ezzel máris könnyen felmérhető a piac, hogy mennyire vevő a megoldásra.
  3. Termékesítés, piacra vitel, validáció: Az MVP-ből igazi termék lesz, megindul a termékesítés folyamata. Elindulhat egy komolyabb szintű marketing folyamat, akár több piacon egyszerre jelen lehet lenni. A termékesítés nagyon sok kérdést és megoldandó feladatot vet fel. Gondolni kell a következőkre: hogyan érhető el a termék, probléma esetén kit tud keresni a vevő, rendelkezik-e a termék minden engedéllyel, dokumentációval (használati útmutató, marketing anyag, stb.) vagy például megfelelő csomagolás van-e hozzá. Fontos mérföldköve ennek a fázisnak a validáció. Befektetők gyakran kötnek ki olyan mérföldköveket, amelyekkel ellenőrizhetik a vállalkozás pályáját. Ilyen mérföldkő a piaci validáció egy mértéke. Például kikötik, hogy rövid határidőn belül (általában fél év, maximum 1 év) hány millió Ft-nak megfelelő árbevételt kell elérni a termékkel, vagy hány db-ot kell eladni belőle, mekkora méretű bevezetési projekteket kell lemenedzselni.
  4. Egyensúly, önfenntartás, növekedés: Elért oda a vállalat, hogy annyi saját bevételt termel, hogy önálló lábakon tud állni, nincs szükség az adott fázisban további tőkebevonásra. A saját bevételekből növekedhet a vállalkozás, végre elindulhat a valós piaci expanzió, a kis szervezet hatalmas bevételre tehet szert, mert jól megalapozta a működését, felépítette a terméket, kialakította az értékesítési csatornákat. Ezekhez az építkezésekhez volt szükség a tőkére, itt az idő, hogy a vállalkozás kitermelje a kapott tőkét a bevételekből.
  5. Érettség: Ezt a fázist kell talán a legkevésbé magyarázni. Ebben a fázisban a vállalkozás már kitermeli a mérhető nyereséget, növekszik, egyre több piacot hódít meg, egyre több terméket dob piacra.
  6. Exit, értékesítés, megújulás: Ha már erős, bevételt termelő céget sikerült építeni, akkor lehetőség van egy nagyobb vállalkozás részére értékesíteni azt (exit), vagy a befektetők kifizetése után további önálló működésre. Ha a cégünk értéke meghaladja az 1 milliárd USD-t, akkor a szakirodalom szemében ún. unikornissá válunk.

Nem könnyű eldönteni egy vállalkozás/ötlet esetén hogy vonjuk-e be külső finanszírozást, de ha ezen a 10 ponton végig megyünk és a kérdésekre adott válaszok többsége az, hogy NEM, akkor biztosan állíthatom, hogy más módon kell tőkét szerezni.

  1. Ha szükséges képes leszek-e kiadni a kezemből az irányítást, hogy a projekt sikeres legyen?
  2. Képes leszek-e vállalni a felelősséget a vállalásaimért, elképzeléseimért?
  3. Meg tudok-e bízni abban, aki majd a pénzt adja nekem?
  4. Van megfelelő csapatom egy vállalat építéséhez?
  5. A piacon megtalálhatóak azok a szakemberek, akikre szükségem lesz a vállalat építése során?
  6. Építettem-e már valaha működő csapatot, projektet, céget?
  7. Ha el kell hagynom a vállalatot, hogy sikeres legyen, akkor képes leszek-e rá?
  8. Ha el kell adni a vállalatot, akkor képes leszek-e rá?
  9. Ha nem sikerül a projektet végig vinni akkor lesz még más lehetőségem az életben?
  10. Jól kezelem-e a konfliktusokat? Tudom egyáltalán kezelni azokat?

Ha ezekre a kérdésekre főként NEM a válasz, akkor valószínűleg egyedül, önerőből kell megvalósítani a projektet és nem szabad kockázati tőkét bevonni. Ha viszont úgy döntünk, hogy kockázati tőkét szeretnénk bevonni akkor sem mindegy, hogy kihez fordulunk. Pénzre van szükséged és a család, a barátok nem tudnak segíteni, nincs vállalkozási múltad, így a bank nem ad hitelt. Eldöntötted, hogy külső forrást keresel. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a piacon? Milyen befektetői típusok léteznek?

2_29.jpg

  1. Angyal befektető, üzleti angyal (angel)

Egy üzleti angyal mindig a saját pénzét, saját vállalkozásaiból, saját befektetéseiből nyert hasznot fekteti be más vállalkozásokba. A befektetett összeg mértéke eltérő lehet, akár 1 millió eurós befektetésről is beszélhetünk angyal befektetés esetén. Az angyal befektetők általában olyan üzletekbe, iparágakba, piacokba fektetnek be, amelyeket (jól) ismernek. Alapvetően üzletemberek, jó stratégák, jók a meglátásaik, de nem pénzügyi szakemberek, nem befektetési elemzők. Egy üzleti angyal a befektetés után általában minimális módon vesz részt az építkezésben, de tanácsaival támogatja a munkát. Alapvetően részesedésért ad tőkét vagy valamilyen hitel formájában. Magyarországon az üzleti angyalok általában 50 millió Ft-ig fektetnek be.

  1. Inkubátor programok (incubation)

Az inkubátor programok kis vagy mikro vállalkozásokat céloznak. Általában valamilyen kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektet támogatnak, nem magát a vállalatot, bár maga a vállalat fogja kapni a tőkét. A termék vagy szolgáltatás már létezik (MVP), azonban a koncepciót még üzletileg tovább kell gondolni, hogy sikerre vihető termék (product) legyen belőle. Itt már nem egy üzletember-befektető nyújtja a tőkét, hanem valamilyen társulás, társaság, tőkealap, alapítvány. A lényeg, hogy több szereplő által gyűjtött pénzeket osztanak szét magas megtérülési várakozással, viszonylag rövid határidőre (pl. 3 év). Magyar viszonylatban a 10 millió és 100 millió forintos nagyságrendű befektetéseket sorolhatjuk ebbe a kategóriába. A tőkealap részesedés szerzésért társul be a vállalatba, részesedésért biztosít tőkét. A részesedés mértéke eltérő lehet, de jellemzően 50% alatti részesedésről beszélünk ilyen esetben, tehát a tulajdonostárs nem lesz többségi tulajdonos a vállalatban. Az irányítás az alapítóknál marad, maradhat. Természetesen mindent a befektetési vagy más néven részvényesi megállapodásnak kell rendeznie.

  1. Magvető befektetés (seed)

A magvető típusú programok hasonlóak az inkubációs programokhoz, a rendelkezésre bocsátott tőke nagysága itt a 100 millió forintos kategóriát jelenti. Szintén részesedést kér érte a kockázati tőketársaság, de általában itt sem haladja meg a részesedés mértéke az 50%-ot, tehát az irányítás továbbra is az alapítóknál marad(hat).

  1. Startup tőke (startup)

Startup tőkebefektetés esetén magyarországi viszonylatban a 100 millió forintnál nagyobb összegű befektetésekről beszélhetünk. Nem ritka a 300-600 millió forintos befektetés sem. A kockázati tőkebefektető részesedése valószínűsíthetően meghaladja az 50%-ot a vállalatban, tehát átveszi a többségi tulajdonosi szerepet a vállalatban és a részvényesi megállapodásban foglaltak szerint közösen kezdik el működtetni a vállalkozást a közösen kialakított üzleti terv mentén. Egy-egy ilyen befektetés megtérülési idejét általában 5 évben határozzák meg, tehát 5 éven belül a befektető exitálni szeretne a projektből magas megtérüléssel.

Akármelyik irányba is indulsz el, alapvetően betársul valaki a vállalkozásodba, már nem leszel egyedül, már nem önállóan fogod meghozni a döntéseket. Valamilyen módon biztos, hogy bele fognak szólni a munkádba, persze segítő szándékkal, de ez mindig vezethet konfliktusokhoz.

A lehető legjobb választáshoz meg kell találnod a sok-sok befektető közül azt, vagy azokat, akiknek szeretnél bemutatkozni. Ehhez a fent említett befektetési keretösszegekhez párosítsd hozzá az igényeidet, az üzleti terved alapján. Keress kapcsolódási pontokat a megoldásod és a piacon található befektetők érdeklődési köre között. Legközelebb megvizsgáljuk, hogy milyen lépések sorozata vezet el odáig, hogy valóban megkapd a bankszámládra a tőkét.

Képek forrása: Internet

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1014005306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása