Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Kulcs-Soft

erp_blog_banner_003.png

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Prezume

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

ITIL összefoglaló

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Computerworld

Nincs megjeleníthető elem

Startup befektetés lépései

2018.06.03. 13:17

A néhány héttel ezelőtt megismerkedtünk a startup kockázattal. Legutóbb megvizsgáltuk, hogy milyen dilemmák, kérdések előzik meg azt, hogy valaki kockázati tőke bevonása mellett dönt. Mai cikkben a befektetés keresés lépéseit tekintjük át. Ahhoz, hogy egyáltalán tudjuk, hogy hova tudunk bekopogtatni ötletünkkel fontos tisztában lenni, hogy ma Magyarországon kik foglalkoznak startup vállalatok feltőkésítésével. A teljesség igénye nélkül néhány tőkealap (Hiventures, Venturio, Portfolion, Bonitás, DBH Investment, Finext, Oxo, stb.), amelyek nagyobb összegű befektetéseket kezelnek.

Van jó ötleted, van már üzleti terved is, eldöntötted, hogy befektetőt szeretnél bevonni a projektedbe, hogyan tovább? Valahogy be kellene mutatkozni az interneten található számtalan befektetőnek, de hogyan? Magyarország kicsi, így sokan ismernek sok mindenkit, fontos, hogy találj valakit, akin keresztül be tudod mutatni magadat és a projektedet a lehetséges befektető(k)nek. Nem mindenki fordít nagy hangsúlyt az első bemutatkozásra, pedig nagyon sok múlhat ezen. Úgy ahogyan majd a lehetséges vevőid is egyből ráharapnak a megoldásodra úgy fontos, hogy a befektető partnered is ráharapjon, kíváncsivá váljon. Nem árt, ha van egy kis marketing vénád, vagy kérsz hozzá segítséget. Tehát fontos, hogy ne ajtóstul ronts a házba, ne kezdj el telefonálgatni, ne kezd el telespammelni a nagykutyák levelesládáját. Keress egy kapcsolatot a befektetőhöz és rajta keresztül mutatkozz be. A bemutatkozásod pedig legyen pontos, gyors, rövid, figyelemfelhívó, profi, színes, ötletes, és mutassa be a projektedet. Van néhány marketing sablon, amely segítségedre lehet.

  1. Weboldal (landing page)

Fontos, hogy ahhoz, hogy teszteld az ötletedet legyen egy olyan egyszerű weboldalad, ún. landing page-d, amivel legalább feliratkozókat gyűjtesz. Ez a weboldal fontos szerepet kap a befektetőknek történő bemutatkozáskor is. Legyen profi, áttekinthető, egyszerű. Pár tízezer forintból összerakható egy profi landing page.

  1. Onepager

Szükség lehet arra, hogy e-mailen küldj egy színes szagos .PDF fájlt a befektetőnek, erre szokták javasolni az ún. onepager megoldást. Ez egy maximum 1 oldalas prospektus, ami akár a weboldalad egy kinyomtatott változata is lehet. Legyen figyelemfelhívó, fókuszált, profin összerakott oldal, ami nem akar túl sokat mondani a megoldásodról, termékedről, de a lényeget, az esszenciáját megtudja belőle, aki kapja. Nem feltétlenül kell hozzá grafikus, ma már online felületek segítségével összerakható egyszerű bemutatkozó anyag. De ha grafikusra is lenne szükséged, az is megoldható pár tízezer forintból.

  1. Pitch deck

A Pitch deck egy prezentáció, ami készülhet .PDF fájlban, Microsoft PowerPointban, Prezi-ben, lehet egy YouTube videó, amiben picit hosszabban bemutatod a megoldásodat, honnan jött az ötlet, ki segített benne, ki áll a projekt mögött, mi a célod a projekttel, kik a lehetséges vevők, célcsoportok, milyen értékesítési csatornánk kívánod értékesíteni, milyen profitra számítasz, stb. Minden lényeges információt, ami alapján a befektető megismerheti a projekted és dönthet annak támogatásáról, anélkül, hogy beszélnétek. Ezek lesznek az első benyomások rólad, mint vállalkozóról és a megoldásodról. Fontos, hogy a befektetők sokszor nem is a termékbe, hanem a vállalkozóba fektetnek be, vagy mondhatnánk, hogy nem a lóra, hanem a zsokéra fogadnak. Egy magabiztos kézfogás, egy jó bemutatkozó nagyon sokat számít az üzleti életben. Fektess megfelelő hangsúlyt a bemutatkozásra, készülj fel rá, ha kell kérj hozzá segítséget.

news_1505214448.png

Sikeresen bemutatkoztál, és a befektető úgy dönt, hogy lehetőséget biztosít számodra a folytatásra. A bemutatkozó anyag után bekéri tőled a középtávú üzleti tervedet. Az üzleti terv egy komoly vaskos dokumentum, amelyben szövegesen leírásra kerül, hogy mekkora összegű tőkére van szükség az ötlet/vállalat sikerre viteléhez és milyen erőforrásokra lesz ehhez szükség és melyek azok a dolgok, amelyek hozzá fognak járulni a sikerhez. És ezek a gondolatok alátámasztásra kerülnek egy számszaki üzleti tervvel, legtöbbször Excelben. Üzletet tervezni nem könnyű. Pedig minden vállalkozásnak egy jól megalapozott tervezéssel kellene kezdődnie. Sajnos egyáltalán nem így van, sokan belevágnak a megérzéseik és vágyaik alapján. Persze van úgy, hogy nincs más lehetőség és úgymond kényszer vállalkozni kezd az ember, de az üzleti tervezés a startupok esetén kiemelt fontosságú terület. Egy üzleti tervet mindig az eredménykimutatás oldaláról célszerű megközelíteni, bevételek és költségek. Egyáltalán nem kell ragaszkodni a magyar számviteli törvény szerinti eredménykimutatáshoz, készíthetünk egyedi eredménykimutatást, ami sokkal jobban lefedi a jövőbeli vállalkozásunk tevékenységét. Két fő egységről beszélünk, bevételek és kiadások. Ahogy említettem legyünk aprólékosak, így tervezzünk meg mindent analitikusan - amit lehet. Kezdjük a bevételekkel, terméket szeretnénk eladni, vagy szolgáltatást értékesíteni. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

  • Milyen piacokon akarjuk a termékeinket/szolgáltatásainkat értékesíteni (soroljuk fel az országokat)?
  • Kiknek akarjuk a termékeinket/szolgáltatásainkat értékesíteni (ha egy speciális ügyfélkörnek, pl. nőknek, vagy 20-on éves fiataloknak, vagy állattenyésztőknek, esetleg üvegház tulajdonosoknak, akkor eleve megbecsülhető az elérhető vásárlók maximális száma)?
  • Adott időszakban mennyi terméket/szolgáltatást akarunk értékesíteni, milyen felfutással?
  • Milyen áron akarjuk értékesíteni a termékeket/szolgáltatásokat?
  • Az árazás egyszeri díjon alapul vagy folyamatos árbevételen (havi díj, negyedéves díj, éves díj)?

A kérdésekre adott válaszok alapján könnyen megtervezhető az árbevétel és nem hasra-ütés alapján kell bemondani egy számot, amit egyáltalán nem tudunk alátámasztani. Az árazás egy kulcskérdés, amit a végleges üzleti terv vagy alátámaszt vagy kiderül, hogyha csak ennyiért tudjuk eladni a terméket, akkor nem érdemes belevágni az üzletbe. Az árazás kialakításánál a következőkre figyeljünk:

  • Van-e hasonló termék a piacon, mint a miénk?
  • A mi termékünk miben jobb vagy másabb a piacon lévő elérhető megoldásokhoz képest?
  • Miért van szükség még egy olyan termékre, ami már megtalálható a piacon?
  • Az eladási ár fedezni fogja a gyártási/előállítási költségeket és az egyéb költségeket is (lényegében erre fog választ adni az üzleti terv)?

Fontos, hogy az üzleti tervezés során lehet, hogy többször is át fogjuk gondolni az árazási stratégiánkat és ennek megfelelően az eladott mennyiségi darabszámokat is, hiszen mégiscsak egy olyan üzleti tervet szeretnénk készíteni, ami:

  • hihető minden érdekelt számára
  • megvalósítható
  • működőképes

A bevételek után foglalkozni kell a költségek tervezésével is. Minden költséget szintén analitikusan, alulról felépítve célszerű megtervezni. Milyen emberi erőforrás állomány szükséges az árbevételi cél teljesítéséhez? Milyen külső tanácsadók szükségesek? Ingatlan, autó bérleti díjak, üzemanyag, utazási, marketing költségek, és így tovább.

Üzleti tervezésről bővebben itt, itt és itt olvashatsz.

Amennyiben az üzleti terv is meggyőzi a befektetőket, akkor jöhet a következő szakasz az ún. term sheet, azaz a feltételek tisztázása, amely mentén a befektetés megtörténhet. Ebben a feltételrendszerben közli a befektető, hogy mekkora összegű tőkét, milyen feltételekkel, milyen határidőre, milyen mérföldkövekhez társítva, milyen részesedésért tud biztosítani. Nagyobb befektetés bevonása esetén érdemes bevonni tanácsadó céget is a vállalkozói oldalon, aki tudásával, tapasztalatával támogatja a folyamatot.

Amennyiben a term sheet elfogadásra kerül, akkor már csak az átvilágítás van hátra (vannak esetek, amikor az átvilágítás a term sheet tárgyalásokkal egyszerre megy), az ún. due diligence (DD). A befektető átvilágítja pénzügyi és jogi szempontból a vállalatot, saját tanácsadókat küld ki a vállalathoz és átvizsgálják a korábbi tevékenységét jogilag, pénzügyileg. Bizonyos esetben (technológia cégek esetén) még informatika szakmailag is.

Amennyiben a DD is sikerrel zárult úgy az egészet jogi keretszerződésbe foglalják, amelyet a szakma szindikátusi szerződésnek hív. Ez a részvényesi megállapodás kezeli azt is, hogy az esetlegesen létrejövő vállalatnak mi legyen a cégformája. Nagyobb tőkebevonási tranzakcióknak egyértelműen a részvénytársasági (zártkörűen működő) forma kedvez. Érdemes tisztában lenni például a korlátolt felelősségű társaság és a (zártkörűen működő) részvénytársaság működési elvei közötti különbségekkel. Egy Kft.-t ügyvezető vezet, és általában önálló döntési jogkörrel rendelkezik, kivéve akkor hogyha több ügyvezető látja el a vezetést ún. együttes cégjegyzési joggal. Ilyenkor a céget jegyezni, azaz szerződéseket aláírni, megrendeléseket kötni, döntéseket hozni csak együttesen, közös akarattal tudnak. Zrt. esetén kétféle vezetés mellett dönthetnek a tulajdonosok – azaz a közgyűlés – vagy egyszemélyes vezetés mellett döntenek, azaz vezérigazgatót neveznek ki, vagy egy döntéshozói bizottságra bízzák a feladatot azaz igazgatóságra (board). Kockázati tőkebevonás esetén gyakoribb az, hogy a legfelsőbb döntéshozói szerv egy több tagú igazgatóság, igazgató tanács lesz, amelybe minden tulajdonos a szavazatok arányában nevez tagokat. Nem ritka az 5 vagy akár 6 tagú igazgatóság sem. Az igazgatóság működését ún. igazgatósági ügyrendben szabályozzák. Így a vállalat működést az alapszabály vagy alapító okiraton túl egy további határozati rendszer is meghatározza. Az igazgatósági ügyrendben szabályozzák, hogy a több tagú igazgatóság milyen feladatokat lát el, milyen hatáskörrel bír. Például ebben a dokumentumban határozzák meg, hogy operatív szinten kik azok az igazgatósági tagok, akik részt vesznek a projektben és menedzsment szintű döntéseket hozhatnak, mint például CEO vagy COO. Igazgatósági működés esetén a céget az igazgatósági tagok közül többen, általában ketten – együttes cégjegyzési joggal – jegyzik, ennek módját, hogy melyik igazgatósági tag mely más igazgatósági taggal írhat alá az alapszabályban rögzítik.

0_nx1ijb2uidhnri16.jpg

A részvényesi megállapodásban, befektetési megállapodásban a befektető a pénz folyósításához általában mérföldköveket köt ki, negyedéves vagy fél éves bontásban meghatározza, hogy csak akkor folyósítja a következő részletet, hogyha a közösen elfogadott és a vállalkozó által vállalt üzleti terv számai (árbevétel, költségszint, létszám, stb.) teljesülnek. Amennyiben bizonyos számú mérföldkő nem teljesül, akkor a befektető a működést tovább finanszírozhatja, de több privilégium és lehetőség nyílik meg számára a vállalat működésébe történő beavatkozás tekintetében. Például elmozdíthatja az operatív vezetést végző CEO vagy COO személyét. Előfordulhat az is, hogy az innovátor a vállalaton kívül találhatja magát egy ún. nem-teljesítés esetén. De a befektetőnek arra is joga lehet, hogy amennyiben a bevételek nem a vállalt ütemben és mértékben jönnek, akkor a költségszerkezet átalakítására (cost cutting) tegyen javaslatot.

A befektető a pénz mellé általában segítő személyeket, vagy pénzügyi kontrollingot biztosító személyeket is tehet a vállalatba. Nem ritka, hogy a pénzügyi vezetőt (CFO) a befektető jelöli, jelölheti. A CFO-nak nagyon fontos szerepe van a befektetés során, hiszen az ő feladata, hogy a befektető felé monitorozza a pénz felhasználásának ütemét, terv-tény összehasonlításokat végezzen, építse fel a pénzügyi operációt, üzemeltesse a könyvelést, támogassa az innovátort pénzügyi, jogi, HR és munkaügyi kérdésekben.

Képek forrása: Internet

Szólj hozzá!

Címkék: tanácsadás startup magamról üzleti terv érdekek vállalatirányítás

Startup befektetés előtt

2018.05.26. 23:49

A múlt héten megismerkedtünk a startup kockázattal. Mai részben vizsgáljuk meg, hogy amennyiben egy vállalkozó (startupper) kockázati tőkét szeretne bevonni a vállalkozásába, akkor miket vizsgáljon meg előtte. Mielőtt bárki vállalkozni kezdene fontos, hogy tisztában legyen bizonyos pénzügyi, jogi, üzleti alapokkal, vagy éppen a vállalkozások életciklusával. A vállalkozások életciklusával rengeteg tanulmány, cikk és könyv foglalkozik. Alapvetően minden kutatás, elemzés az alábbi öt fázisra bontja fel egy vállalkozás életét:

  1. Alapítás vagy kutatás-fejlesztés (ötlet, termékfejlesztés, piaci kipróbálás)
  2. Kezdeti növekedés, növekedés
  3. Érettség
  4. Stabilizálás (folyamatos működés, profit)
  5. Hanyatlás vagy új innováció (a kör bezárul vagy újra kezdődik)

Hogy egy-egy vállalkozás milyen gyorsan, milyen ütemben jut el az alapítás fázisából az érett, stabil fázisig arra nincs egyértelmű recept. Sőt kijelenthető, hogy nagyon sok vállalkozás megreked a növekedés során és akár összeomolhat, vagy visszaeshet egy köztes fázisba, vegetálni kezd. A fenti fázisok nagyon általánosak, generálisan írják le a fejlődési ciklust, így ezek különbözőek lehetnek például külföldi vállalkozások által alapított cégek esetén, családi vállalkozások esetén vagy éppen startup vállalatok esetén. Egy startupot egy hagyományos kezdő vállalkozástól elsősorban az újítás, innováció, új technológia, új szemszögből való megközelítés különböztet meg. Nem kell mindenkinek startup cégben gondolkodnia. Ha egy jól bevált üzleti modellt szeretne valaki megvalósítani, például egy kereskedő céget indítani, vagy egy éttermet nyitni, akkor nem kell a startup modellben gondolkodni. Természetesen ahhoz, hogy valaki külső tőkét akarjon bevonni szintén nem kell startup modellben gondolkodni, hagyományosan felépülő, kezdő vállalkozás számára is lehetőség van külső tőkét szerezni megfelelő mértékben. A startup modell gyors felfutással és gyors megtérülés ígéretével kecsegteti a befektetőket, ezért is könnyebb külső szereplőket bevonni egy ilyen működési modellbe.

3_13.jpg

Ebben a cikkben elsősorban a startup vállalatokra, azok életciklusára, szervezeti felépítésére és az azokkal kapcsolatos befektetésekre koncentrálunk, így a mi szempontunkból ezek a témák fontosak és vizsgálandók. Hogyan épül fel egy sikeres startup vállalkozás, milyen korszakokra bonthatjuk fel a működését? A hagyományosan felépülő vállalkozások életciklusához képest a startupoké picit másabb:

  1. Probléma, ötlet, megoldás, felfedezés: nincs még vállalat, vállalkozás. Még csak ötlet van, amit lehet egy egyetemi kollégiumi szobában találtak ki vagy egy garázsban. De startup ötlet már létező vállalkozásokon belül is kialakulhat. Érdemes feltenni néhány kérdést. Mi a probléma (ún. pain pont) amire megoldásom van? Hatékonyan megoldható a megoldásommal a probléma? Van már ilyen vagy ehhez hasonló megoldás a piacon? Ha nincs, miért nincs? Érdemes konzultálni barátokkal, családdal, ismerősökkel az ötletről, akár megkérdezni, hogy néhány százezer vagy néhány millió forinttal támogatnák-e az ötletet. Ezekből a beszélgetésekből már sok mindent le lehet szűrni. Sőt már ebben a fázisban elindítható minimális marketing tevékenység (weboldal, egy egyszerű landing page, kérdőív, amellyel felmérhető van-e igény a megoldásra). Marketing tevékenységről a következő fejezetekben még lesz szó.
  2. Minimálisan életképes termék (MVP): Minimum Viable Product. Az ötletet valamilyen formába kell önteni (pilot, prototípus, demó, teszt rendszer, stb.), ezzel máris könnyen felmérhető a piac, hogy mennyire vevő a megoldásra.
  3. Termékesítés, piacra vitel, validáció: Az MVP-ből igazi termék lesz, megindul a termékesítés folyamata. Elindulhat egy komolyabb szintű marketing folyamat, akár több piacon egyszerre jelen lehet lenni. A termékesítés nagyon sok kérdést és megoldandó feladatot vet fel. Gondolni kell a következőkre: hogyan érhető el a termék, probléma esetén kit tud keresni a vevő, rendelkezik-e a termék minden engedéllyel, dokumentációval (használati útmutató, marketing anyag, stb.) vagy például megfelelő csomagolás van-e hozzá. Fontos mérföldköve ennek a fázisnak a validáció. Befektetők gyakran kötnek ki olyan mérföldköveket, amelyekkel ellenőrizhetik a vállalkozás pályáját. Ilyen mérföldkő a piaci validáció egy mértéke. Például kikötik, hogy rövid határidőn belül (általában fél év, maximum 1 év) hány millió Ft-nak megfelelő árbevételt kell elérni a termékkel, vagy hány db-ot kell eladni belőle, mekkora méretű bevezetési projekteket kell lemenedzselni.
  4. Egyensúly, önfenntartás, növekedés: Elért oda a vállalat, hogy annyi saját bevételt termel, hogy önálló lábakon tud állni, nincs szükség az adott fázisban további tőkebevonásra. A saját bevételekből növekedhet a vállalkozás, végre elindulhat a valós piaci expanzió, a kis szervezet hatalmas bevételre tehet szert, mert jól megalapozta a működését, felépítette a terméket, kialakította az értékesítési csatornákat. Ezekhez az építkezésekhez volt szükség a tőkére, itt az idő, hogy a vállalkozás kitermelje a kapott tőkét a bevételekből.
  5. Érettség: Ezt a fázist kell talán a legkevésbé magyarázni. Ebben a fázisban a vállalkozás már kitermeli a mérhető nyereséget, növekszik, egyre több piacot hódít meg, egyre több terméket dob piacra.
  6. Exit, értékesítés, megújulás: Ha már erős, bevételt termelő céget sikerült építeni, akkor lehetőség van egy nagyobb vállalkozás részére értékesíteni azt (exit), vagy a befektetők kifizetése után további önálló működésre. Ha a cégünk értéke meghaladja az 1 milliárd USD-t, akkor a szakirodalom szemében ún. unikornissá válunk.

Nem könnyű eldönteni egy vállalkozás/ötlet esetén hogy vonjuk-e be külső finanszírozást, de ha ezen a 10 ponton végig megyünk és a kérdésekre adott válaszok többsége az, hogy NEM, akkor biztosan állíthatom, hogy más módon kell tőkét szerezni.

  1. Ha szükséges képes leszek-e kiadni a kezemből az irányítást, hogy a projekt sikeres legyen?
  2. Képes leszek-e vállalni a felelősséget a vállalásaimért, elképzeléseimért?
  3. Meg tudok-e bízni abban, aki majd a pénzt adja nekem?
  4. Van megfelelő csapatom egy vállalat építéséhez?
  5. A piacon megtalálhatóak azok a szakemberek, akikre szükségem lesz a vállalat építése során?
  6. Építettem-e már valaha működő csapatot, projektet, céget?
  7. Ha el kell hagynom a vállalatot, hogy sikeres legyen, akkor képes leszek-e rá?
  8. Ha el kell adni a vállalatot, akkor képes leszek-e rá?
  9. Ha nem sikerül a projektet végig vinni akkor lesz még más lehetőségem az életben?
  10. Jól kezelem-e a konfliktusokat? Tudom egyáltalán kezelni azokat?

Ha ezekre a kérdésekre főként NEM a válasz, akkor valószínűleg egyedül, önerőből kell megvalósítani a projektet és nem szabad kockázati tőkét bevonni. Ha viszont úgy döntünk, hogy kockázati tőkét szeretnénk bevonni akkor sem mindegy, hogy kihez fordulunk. Pénzre van szükséged és a család, a barátok nem tudnak segíteni, nincs vállalkozási múltad, így a bank nem ad hitelt. Eldöntötted, hogy külső forrást keresel. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a piacon? Milyen befektetői típusok léteznek?

2_29.jpg

  1. Angyal befektető, üzleti angyal (angel)

Egy üzleti angyal mindig a saját pénzét, saját vállalkozásaiból, saját befektetéseiből nyert hasznot fekteti be más vállalkozásokba. A befektetett összeg mértéke eltérő lehet, akár 1 millió eurós befektetésről is beszélhetünk angyal befektetés esetén. Az angyal befektetők általában olyan üzletekbe, iparágakba, piacokba fektetnek be, amelyeket (jól) ismernek. Alapvetően üzletemberek, jó stratégák, jók a meglátásaik, de nem pénzügyi szakemberek, nem befektetési elemzők. Egy üzleti angyal a befektetés után általában minimális módon vesz részt az építkezésben, de tanácsaival támogatja a munkát. Alapvetően részesedésért ad tőkét vagy valamilyen hitel formájában. Magyarországon az üzleti angyalok általában 50 millió Ft-ig fektetnek be.

  1. Inkubátor programok (incubation)

Az inkubátor programok kis vagy mikro vállalkozásokat céloznak. Általában valamilyen kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektet támogatnak, nem magát a vállalatot, bár maga a vállalat fogja kapni a tőkét. A termék vagy szolgáltatás már létezik (MVP), azonban a koncepciót még üzletileg tovább kell gondolni, hogy sikerre vihető termék (product) legyen belőle. Itt már nem egy üzletember-befektető nyújtja a tőkét, hanem valamilyen társulás, társaság, tőkealap, alapítvány. A lényeg, hogy több szereplő által gyűjtött pénzeket osztanak szét magas megtérülési várakozással, viszonylag rövid határidőre (pl. 3 év). Magyar viszonylatban a 10 millió és 100 millió forintos nagyságrendű befektetéseket sorolhatjuk ebbe a kategóriába. A tőkealap részesedés szerzésért társul be a vállalatba, részesedésért biztosít tőkét. A részesedés mértéke eltérő lehet, de jellemzően 50% alatti részesedésről beszélünk ilyen esetben, tehát a tulajdonostárs nem lesz többségi tulajdonos a vállalatban. Az irányítás az alapítóknál marad, maradhat. Természetesen mindent a befektetési vagy más néven részvényesi megállapodásnak kell rendeznie.

  1. Magvető befektetés (seed)

A magvető típusú programok hasonlóak az inkubációs programokhoz, a rendelkezésre bocsátott tőke nagysága itt a 100 millió forintos kategóriát jelenti. Szintén részesedést kér érte a kockázati tőketársaság, de általában itt sem haladja meg a részesedés mértéke az 50%-ot, tehát az irányítás továbbra is az alapítóknál marad(hat).

  1. Startup tőke (startup)

Startup tőkebefektetés esetén magyarországi viszonylatban a 100 millió forintnál nagyobb összegű befektetésekről beszélhetünk. Nem ritka a 300-600 millió forintos befektetés sem. A kockázati tőkebefektető részesedése valószínűsíthetően meghaladja az 50%-ot a vállalatban, tehát átveszi a többségi tulajdonosi szerepet a vállalatban és a részvényesi megállapodásban foglaltak szerint közösen kezdik el működtetni a vállalkozást a közösen kialakított üzleti terv mentén. Egy-egy ilyen befektetés megtérülési idejét általában 5 évben határozzák meg, tehát 5 éven belül a befektető exitálni szeretne a projektből magas megtérüléssel.

Akármelyik irányba is indulsz el, alapvetően betársul valaki a vállalkozásodba, már nem leszel egyedül, már nem önállóan fogod meghozni a döntéseket. Valamilyen módon biztos, hogy bele fognak szólni a munkádba, persze segítő szándékkal, de ez mindig vezethet konfliktusokhoz.

A lehető legjobb választáshoz meg kell találnod a sok-sok befektető közül azt, vagy azokat, akiknek szeretnél bemutatkozni. Ehhez a fent említett befektetési keretösszegekhez párosítsd hozzá az igényeidet, az üzleti terved alapján. Keress kapcsolódási pontokat a megoldásod és a piacon található befektetők érdeklődési köre között. Legközelebb megvizsgáljuk, hogy milyen lépések sorozata vezet el odáig, hogy valóban megkapd a bankszámládra a tőkét.

Képek forrása: Internet

Szólj hozzá!

Címkék: tanácsadás startup informatika nemzetközi vállalat coaching érdekek

Startup kockázat!?!

2018.05.21. 14:31

2015 óta elsősorban startup vállalatoknak segítek az operációjuk felépítésében, mint a kockázati tőkebefektetők által delegált pénzügyi-operatív vezető. Több vállalkozásban aktívan részt veszek a pénzügyi-könyvelési folyamatok felépítésében, jogi ügyek, HR ügyek, rövid távú taktikai és hosszú távú stratégia ügyek kezelésében. Ismerem a befektetések minden fázisát, folyamatát.

1_50.jpg

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több mint 75 milliárd forintot, azaz 75 ezer millió Ft-ot oszt/osztott szét magyarországi kockázati tőkealapok (alapkezelők) között pályáztatás útján. Hasonló a szisztéma, mint korábban az ún. JEREMIE források kiosztása, működtetésekor volt. A JEREMIE pénzekre történő pályáztatáskor a kockázati tőkealapoknak 30%-ot saját erőből saját forrásból kellett biztosítani és ehhez lehetett 70% uniós forrást kapni. Az így megszerzett tőkét lehetett megfelelő irányelvek alapján magyarországi startup vállalatok feltőkésítésére használni azzal a céllal, hogy a vállalatok viszonylag rövid távon (5 év) a befektetett tőke többszörösét termeljék meg. A JEREMIE programmal kapcsolatos vélemények eltérnek, hogy egy ilyen program mennyire tudja elérni a célját. Korábban a magyar állam közvetlenül nem vett részt a tőkealapok kiválasztásában, így a mostani konstrukcióban ez egy új elem, hogy az MFB osztja szét a kiosztható tőkét és a szükséges önerő mértéke is változik. Új szereplők nem pályázhattak csak meglévő tőkealapok. Azért fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni mert 2018-ban és 2019-ben ez a hatalmas összeg elérhető lesz a nagy piaci potenciállal rendelkező vállalkozások számára és sokan megvalósíthatják üzleti álmaikat, akár a Prezi, a Ustream vagy a Logmein.

75 milliárd forintból – ha átlagban 500 millió Ft-os befektetésekkel számolunk – akár 150 vállalatot lehet elindítani a siker útján. Persze a pénz nem minden, sőt az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott szolgáltatásokat tud biztosítani egy tőkealap a pénz mellé. Az okos pénz (smart money) vagy buta pénz nagyban befolyásolja majd a startup működését. Hogy mi az az okos pénz és mi a buta pénz? Amikor egy befektető ún. okos pénzt ad akkor nem csak tőkét ad a cégbe, de teljes tudását, kapcsolatrendszerét is odaadja, megnyitja az ajtókat a vállalkozásnak, töri neki az utat, segíti az értékesítési tevékenységét azáltal, hogy az értékesítési csatornáit rendelkezésre bocsátja. A buta pénz esetén egyszerűen ad pénzt és háttérbe vonul. A fenti két példa a két végpont, a kettő között azért van átmenet. Magyarországon nyilván minden tőkebefektető máshogy működik, de a legtöbben segítik a befektetéseiket, amennyire csak lehet, de el kell fogadni, hogy a magyarországi tőkealapok pénzügyi befektetők, nem szakmai befektetők, így nem tudnak külföldi kapcsolatokat nyitni, nem tudnak értékesítési támogatást nyitni. Tehát aki tőkéért fog folyamodni ezekhez a tőkealapokhoz, azoknak világos üzleti céllal, üzleti tervvel, üzleti stratégiával kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük annak megvalósítására is. Senki nem ismeri a biztos siker összetevőit, de néhány dolog, ami biztosan szükséges a sikerhez:

  • Jó ötlet, megvalósítható ötlet
  • Piaci validáció az ötletre, piackutatás
  • Létrejött termék vagy szolgáltatás
  • Megbízható befektető
  • Lehetőség szerint okos-pénz, kapcsolatok
  • Megfelelő csapat (Szándékosan nem jó vagy szuper csapatot írok, mert egy jó focicsapattal nem lehet kosárlabda mérkőzést nyerni!)
  • Hit (hit magunkban, a termékben, a sikerben): Ezt a területet sokszor láttam, hogy félreértik az emberek, sokan magukat Steve Jobsnak képzelik és nem fogadják el a kritikát, kiigazítást, segítséget, tanácsokat. Az önfejűség nem egyenlő a hittel.

silicon-valley.jpg

Egy startup kockázatos, mindkét fél szempontjából kockázatos. A vállalkozó felteszi rá idejét, saját pénzét, kollégái, beosztottjai munkáját, a kockázati tőkés pedig anyagi javakat biztosít ehhez. Az anyagi sikerből először persze a pénzügyi befektető fog részesülni, majd az alapítók. A hozamelvárása a befektetéseknek általában 20% körüli IRR szokott lenni, ami a gyakorlatban – 5 év távlatában – dupla összegű megtérülést jelent. Azaz ha egy befektető biztosít 500 millió Ft tőkét, akkor 5 év múlva úgy szeretne kiszállni a vállalkozásból, hogy annak dupláját kapja vissza azaz 1 milliárd forintot. Ezt kétféle képpen lehet elérni, vagy olyan profitot termel évről évre a vállalat, hogy az éves adózott nyereségből osztalék formájában vissza tudja venni ezt az összeget, vagy 5 év után egyszerűen közösen értékesítik a vállalatot egy harmadik szereplő részére és a vételárból való részesedéssel kapja vissza a tőkét és a hasznot. Természetesen nem minden startupból lesz siker, így néhányról soha többet nem hallunk, és a tőkealap leírja a veszteséget, nem kapja vissza a pénzét soha. A gyakorlatban a nem hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy minden 10 befektetésből 8 elbukik, 1 visszahozza a befektetett pénz, 1 pedig valódi siker lesz ún. unikornis, és hatalmas összegért sikerül értékesíteni (EXIT), amellyel kitermeli a többi cég veszteségét. Azon tőkealapoknak, amelyek sikerrel pályáztak az MFB 75 milliárd forintjára nagy a felelősségük és kényszerük arra, hogy megtalálják a legjobb projekteket, cégeket, amelyekbe befektetik a tőkét, hogy 5 év után nyereséget tudjanak kimutatni. Ne felejtsük el viszont, hogy már lassan 1 éve a piacon van az MFB egy saját tőkealapja a Hiventures Zrt., amely már több tucat kis és közepes méretű startupba fektetett pénzt, így a Magyarországon elérhető jó projektek egy részét már ők valószínűleg megtalálták. Nagyon nehéz lesz jól elkölteni ezt a 75 milliárd forintot véleményem szerint. Viszont ha van jó ötlete, akkor itt a lehetőség, lehet menni bemutatkozni (pitch-elni) és tőkét szerezni a jó ötletre.

Az MFB programjában – mivel európai uniós forrás – van azonban egy korlátozó tényező. A tőkét külföldi terjeszkedésre csak korlátozott mértékben lehet fordítani, ez egy Európai Uniós szabály, hogy az egyes tagállamoknak biztosított tőke az adott országban működő vállalkozásokat fejlessze, de úgy, hogy más tagállamok kárára ez ne váljon – talán így lehet a legegyszerűbben megfogalmazni. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha egy cég majd ebből a tőkéből befektetést kap és a termékével külföldre szeretne menni, akkor ebből a pénzből nem alapíthat ott vállalkozást, nem vehet fel belőle külföldi értékesítőt. A pénzt Magyarországon kell elkölteni. Természetesen ha a vállalatnak van saját bevétele, mert már tudja értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait, akkor ebből a bevételből ott költ és amennyit akar. Tehát megvalósítható a külföldi expanzió úgy, hogy a saját bevételeket külföldi terjeszkedésre költik, míg a kapott tőkét a hazai bérekre, fejlesztésre, innovációra.

A végére pedig egy tanács a jövő startuppereinek, vállalkozóinak. A kockázati tőke nem ajándék pénz. A kockázati tőkével komoly felügyeleti rendszer (havi, két havi igazgatósági ülések, mérföldkövek, elvárások, jelentési rendszer) is bekerül a vállalatba. A vállalt üzleti stratégia, üzleti terv hónapról hónapra összevetésre kerül a tényleges adatokkal. Amennyiben a vállalások már rövid távon nem teljesülnek a pénzügyi befektetőnek egy sor lehetősége megnyílik arra, hogy változtatásokat eszközöljön a vállalat működésében, akár az ügyvezetőt is elmozdíthatja és akár az alapítók részvényeit is megszerezheti (vesting). Így előfordulhat olyan eset, hogy egy alapító a megkapott tőke után nem tudja bizonyítani, hogy sikeresen meg tudja valósítani az üzleti tervet, így a befektetők elmozdítják és kint találja magát a vállalaton kívül. Tehát aki elindul az úton annak mindig kell lennie egy B tervének, mert lehet nem sikerül, vagy nem úgy sikerül ahogy eltervezte.

A következő héten megvizsgáljuk, hogy mielőtt valaki elindulna a startup úton mikre figyeljen oda, majd azután megvizsgáljuk, hogy milyen lépéssorozatok révén juthat el egy vállalkozó ahhoz, hogy tőkét kapjon egy kockázati tőkealaptól.

Startup: Mi is az a startup? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam: Felmerül egy jó ötlet, amiben olyan piaci potenciál van, hogy gyorsan kell vele robbantani, mert ha hagyományos módon, lassabb léptekkel kerül piacra az ötlet, legyen az egy termék vagy szolgáltatás, akkor félő, hogy a nagyobb, tőkeerős cégek gyorsabban tudnak működő terméket fejleszteni és megelőznének bennünket a piacon egy hasonló termék megjelentetésével. A kulcsszavak a következők: magas növekedési potenciál, nemzetközi létjogosultság, innovatív, gyors reakcióra képes vállalkozás. Éppen ezért a jó ötlet mellé ún. kockázati tőkebefektetőt keresnek a vállalkozók (azaz az entrepreneur-ök), hogy gyorsan tudják piacra dobni ötletüket és gyors növekedésnek induljanak. Ha sikeres a termék, akkor egy idő után megtérül a befektetett tőke, de a kezdeti szakaszban szinte bizonyos, hogy veszteséget termel csak, hiszen gyorsan fel kell venni sok embert, marketingre is költeni kell és sok-sok egyéb járulékos költség is felmerül. A kockázat legtöbbször a befektetőé, nem pedig az ötlet tulajdonosáé, de siker esetén a befektető nagyobb mértékben is részesül az anyagi javakból.

Képek forrása: Internet

Szólj hozzá!

Címkék: hírek startup nemzetközi érdekek

Bitcoin - Méregdrága semmi / Kripto aranyláz

2018.01.09. 10:04

Pár hónapja felkértek két Bitcoin cikk megírására, amelyek a Hetek című magazinban jelentek meg. Akinek esetleg nincs meg és szeretné elolvasni, innen letöltheti a cikkeket:

Bitcoin - Kripto aranyláz

Bitcoin - Méregdrága semmi

1_9.png

Szólj hozzá!

Címkék: magamról rendszer érdekek sajtóanyag

ERP szolgáltatók vs Az ügyfél

2017.12.03. 15:11

Régen jelentkeztem cikkel a blogon, de ami késik nem múlik, itt az idő. Ráadásul most kifejezetten ERP témában hozok valamit, amiről remélem mindkét oldalnak megvan a saját véleménye, mert itt bizony lesz egyik és másik oldal. ERP szolgáltatói oldalon egy picit több, mint 10 évet lehúztam, megrendelői oldalon pedig már 3 éve ülök, és már a második ERP bevezetést csinálom - bár nem vágytam rá, mert úgy kellett egy ERP bevezetés mint egy falat kenyér :) - de az élet és a vállalati folyamatok már csak ilyenek. Ezzel kapcsolatban a hasonló tematikájú blogokat olvasva, mindig ráeszmélek, hogy mindenki a szolgáltatói oldalon ül, valamit el akar adni, tartalmat gyárt, független tanácsadók, ERP szakértők, szolgáltatók. Kevés az olyan blogger, vagy egyáltalán nincs, aki a megrendelői oldalra ült át és tovább folytatta az írást. Ez csak azért fontos, mert én így mindkét oldal problémáját meg tudom érteni és azt gondolom tudom véleményezni is, esetleg segíteni a konfliktus, probléma feloldásában.

Szóval miről is lesz szó ma? Egy kicsit a két oldalt összeeresztem és meglátjuk, hogy ki mit szeret és mit nem szeret a másikban. De előtte vizsgáljuk meg egy ERP bevezetés hátterét. Mit akar az ügyfél? Mit akar a szolgáltató? Az ügyfél felismerte, hogy nem elég átlátható a vállalati működése, esetleg nem megfelelőek a folyamatok, esetleg az adminisztrációján akar változtatni, vagy csak új könyvelési rendszerre akar áttérni, stb. Tehát van egy igénye, valamiben változtatni akar, de nem mindenben. Az is lehet, hogy semmiben nem akar változtatni, csak egyszerűen olcsóbb megoldást keres, vagy jobb supportot szeretne, ezért cseréli le az aktuális rendszerét. Itt megjegyzem, hogy ma már minden cégnek van valamilyen rendszere, legalább egy számlázó rendszere, és szépen lépdel feljebb a vállalatirányítási rendszer evolúciós létrán egyre komplexebb rendszerek irányába (ami persze nem lesz feltétlenül jobb, hatékonyabb vagy éppen olcsóbb). És mit akar a szolgáltató? Ki szeretné szolgálni a vevői igényeket? Igen, ezt mondja, de szerintem nem ez az elsődleges. A szolgálató egy profit orientált vállalkozás, aki profitot akar termelni, ez az elsődleges célja. Amely vállalkozásnak nem ez az elsődleges célja, az nem is vállalkozás. A profit termelés kényszere, hogy kiszolgálja a vevőt, és ha okos szolgáltatóról van szó, akkor felismeri, hogy jó minőségben akarja kiszolgálni a vevőt, mert egy elégedett vevő sokkal hasznosabb, mint egy elégedetlen, aki komoly károkat tud okozni. Azt meg kell látni, hogy a két felet teljesen más motiválja. Egyáltalán nem a vágyott közös siker, a vevő megoldást akar a vélt vagy valós problémájára, a szolgáltató pedig profitot akar. Hozzáteszem a vevő problémájára lehet, hogy nem is az ERP rendszer a megoldás, de az ERP szolgáltatót ez nem érdekli, hiszen a vevő úgy döntött, hogy az ERP kell és az megoldja a problémáját.

boxing-ring-3d-model-low-poly-fbx-ma-mb.png

Na nézzünk néhány dolgot, ami kibékíthetetlen ellentétekhez vezet a vevő és ERP szállító kapcsolatában:

A szolgáltató azt hiszi, hogy a rendszerébe beépített folyamatok évszázados folyamatszabályozások, know-howk, benchmarkok és még megannyi tudás eredményei, amiben hiba nem lehet és minden úgy van jól, ahogy azt ők kitalálták és megcsinálták. Hülyeség. Nincs tökéletes rendszer, és bármelyikben lehet találni egy órás tesztelés után megannyi olyan hibát, amellyel már csak együtt lehet élni. Általában nem is az a probléma, hogy a rendszer nem tökéletes, hanem amennyiben az ügyfél szeretné a folyamataihoz testre szabatni az ERP-t és azt nem lehet, akkor a szolgáltatónál ilyenkor védekezési mechanizmus indul el, kvázi az ügyfél a hülye, és az ügyfél folyamata a rossz. Évtizedes mondás - én is mondtam sokszor - hogy az ERP-ben lévő folyamatok a jók és az ügyfélé a rosszak, módosítsuk az ügyfél folyamatait, hogy illeszkedjenek az ERP-hez. Persze van ilyen is, de nem minden esetben. Megoldás: ERP szolgáltató picit leszáll a magas lóról, figyel, meghallgatja az ügyfél igényét, és megpróbál arra valós megoldást adni, nem pedig azt mantrázni, hogy "a mi rendszerünkben ezt úgy kell, hogy...".

Az ERP-k a világ legjobban testre-szabható szoftverei - mondtam és gondoltam én is sokszor. De sajnos nem lehet minden ERP rendszert bármilyen vállalatra testre-szabni. Sőt még egy adott iparágra fejlesztett ERP-t sem lehet az iparágban működő összes cégre tökéletesen testre-szabni. Így hát amikor az ügyfél igényeire, az ERP szolgáltató nem pro-aktívan, hanem csak hebegve-habogva, fejlesztési ütemtervet, fejlesztési listákat és költségeket említve reagál, akkor az nem teszi könnyűvé az együttműködést. Mert amíg az értékesítési szakaszban voltak, addig a világ legjobban testre-szabható termékéről folyt a diskurzus, a bevezetési szakaszra, ez valahogy mindig megváltozik. Megoldás: az ERP szolgáltató a bevezetés szakaszában legyen legalább annyira együttműködő, mint az értékesítési szakaszban volt.

Az ügyfél miután kiválasztotta az ERP rendszert és a beszállítót, akkor eldöntötte, hogy az ő vélt vagy valós problémájára az ERP a megoldás. Nagy hiba! Ha az ügyfél egyáltalán jól mérte fel a problémáját, akkor is az ERP csak egy eszköz a megoldáshoz vezető úton, semmiképpen sem a megoldás önmaga. Ez elvezethet olyan ellentétekhez, amikor az ügyfél midenáron az ERP-vel akarja megoldatni a problémáját, de az nem fog menni, akárhogyan is fejlesztik/módosítják/szabják testre az ERP-t, az sohasem lesz megfelelő, az ügyfél problémája sohasem oldódik meg. Megoldás: Az ügyfél képezze magát, figyeljen, olvasson, tájékozódjon és ne dőljön be az értékesítési trükköknek, az ERP-re pedig mint csak egy eszközre gondoljon, egy olyan eszközre, amely nem tökéletes, de hatékony lehet. Az ERP szolgáltató pedig vegye észre időben, hogyha olyan ügyfélről van szó, aki félreértelmezi az ERP-t.

A sort folytassuk kommentekben! 

Szólj hozzá!

Címkék: tanácsadás erp érdekek vállalatirányítás ügyfelek melyik a jobb?

Szerencse faktor - Túlélési torzítás (survivorship bias)

2017.08.15. 14:06

Lassan három éve már, hogy a startup ökoszisztémában, kockázati tőkealapokkal együtt dolgozva látom élőben a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások (startup) kialakulását, növekedésüket, feltőkésítésüket, sikereiket és kudarcaikat is egyaránt. Foglalkoztam már a siker összetevőivel egy korábbi cikkemben (http://erp-blog.blog.hu/2016/01/12/a_startup_siker_egyik_kulcsa), de mivel a sikernek - szerintem - nincs igazi receptje, így talán nem is a sikert kell(ene) vizsgálnunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk, hanem a kudarcokat.

fail-success.jpgLehet, hogy a siker és a kudarc ugyanabban az irányban van?

Ha egy üzleti vállalkozás ötlete, magva megszületik, akkor az alapítók megpróbálnak különböző üzleti iránytűk segítségével kutatni a piacon, hogy hogyan is lehetnének sikeresek. Piacot kutatnak, terméket elemeznek, megkérdezik az emberek véleményét, megnéznek más sikeres vállalkozásokat, hogy ők hogyan csinálják, hogyan csinálták. De nem néznek utána, vagy nem tudnak utána nézni, hogy volt-e olyan vállalkozás, amely hasonló koncepcióval elbukott-e a piacon. Egy bukásból, kudarcból véleményem szerint sokkal többet lehet tanulni, mint magából a sikerből. Sokszor olvassuk is különböző önbizalom erősítő mémekben, oldalakban, csoportokban, hogy elbuktál, nem baj, állj fel, seperd le magad, változtass és menj tovább és egyszer majd sikeres leszel. Sikerességet ígérni mindenkinek hazugság. Még akkor sem biztos, hogy valaki sikeres lesz, ha mindenben lemásolja (pontosan, 100%-osan) egy már sikeres termék/ember/program receptjét. Egyrészt 100%-ig nyilván nem lehet lemásolni ezeket a folyamatokat, valamint a közeget, a feltételeket, a környezetet nem lehet ugyanúgy megteremteni, másolni.

Szoktam meghívókat kapni különböző rendezvényekre, ahol sikeres (tényleg sikeres) szakemberek adnak elő, elmondják, hogy ők hogyan csinálták és mindenki szorgosan jegyzeteli az ötleteket, elkapott morzsákat. De ha figyelmesen végighallgatjuk ezeket az előadásokat, akkor igazából semmi extra nem jön ki ezekből az előadásokból, ami alapján pont az a vállalkozás, pont az a termék, pont az az ember lett sikeres. Egyszerűen jókor volt jó helyen, jó ötlettel, stb. Véleményem szerint sokkal jobb lenne ha az ilyen szemináriumokon olyanok adnának elő, akiknek nem sikerült megcsinálni a szerencséjüket. Nyilván a kudarcainkat nem szeretjük kiteregetni, pláne nem dicsekedni velük, de az üzleti életben igenis fontos lenne, hogy a jövő startupperei találkozzanak olyan vállalkozókkal, akik nem lettek sikeresek, akiknek nem sikerült végigcsinálni az utat, elindultak, de valahol elbuktak. Fontos lenne, hogy a jövő vállalkozói megismerkedhessenek ezekkel a történetekkel is. Ha mi, akik a startup világban azon vagyunk, hogy minél több hazai unikornist* találjunk, építsünk fel, nem készítjük fel a vállalkozókat a kudarcokra, veszteségekre, akkor más nem fogja.

A sikeresség hazugsága, hogy akkor leszek sikeres, ha megnézem és követem a sikeres embereket. Az igazság ezzel szemben az, hogyha a kudarcok nem láthatóak, akkor a bukás és a sikeresség közötti különbség sem lesz látható. Fontos, hogy például tőkebevonás előtt ne csak sikeres vállalkozások példáját mutassuk be, de azokét is, akiknek nem tudtunk tőkét biztosítani, vagy akik a tőkebevonás után nem váltották be a reményeket.

screen_shot_2017-08-15_at_13_48_57.pngMinden sikerről szóló inspiratív előadás előtt el kellene mondani, hogy mi is az a túlélési torzítás. 

Túlélési torzítás: A túlélési torzítás (survivorship bias) egy olyan logikai hiba, mely során a sikerességre, a sikeres emberekre, sikeres termékekre koncentrálunk, de nem foglalkozunk azokkal, akik elbuktak, kudarcot vallottak. Ez alapvetően abból adódik, hogy a kudarcainkat nem tárjuk a nagyvilág elé, tehát a sikertelen emberek nem láthatóak, nincsenek szem előtt, eltűnnek. A fenti kép is a lottózáson keresztül szemlélteti a sikeresség hazugságát, hogy a siker pusztán folyamatos befektetés és idő kérdése, tehát ha minden héten veszel lottószelvényt (ha nincs pénzed, add el a meglévő vagyonod), akkor egyszer neked is bejön, hiszen már egyszer valakinek bejött. Éppúgy nem igaz ez az üzleti életben sem. Nem elég a folyamatos befektetés, a kitartás, lehet, hogy ekkor sem leszünk sikeresek.

Túlélési torzítás kapcsán ezt a cikket ajánlom, ami nagyon részletesen kivesézi a dolgot: http://schrodingersdawg.blog.hu/2017/07/18/a_tulelesi_torzitas

Néhány részlet a cikkből:

"Ha úgy éljük le az életünket, hogy csak a "túlélőktől" tanulunk, csak a sikeres emberek könyveit olvassuk és csak a sikeres cégek történelmét tanulmányozzuk, akkor a világról alkotott képünk erősen torz, tudásunk pedig rendkívül hiányos lesz."

"A hiányzó információ után való kutakodás hiánya a nagyobb cégeket is megtévesztheti. Képzeljük el, hogy egy cég egy kérdőívet küld ki az alkalmazottaknak, amelyben a munkával és munkahellyel való elégedettséget próbálja felmérni. E kérdőívet azonban csak azok tudják kitölteni, akik éppen a cégnél dolgoznak. Aki kilépett, mert valamivel nem volt megelégedve, már nem tudja elmondani, hogy szerinte mik a problémák. Az ilyen kérdőívek pont azt nem fogják elárulni, ami amúgy a céljuk lenne. Ha a cég vezetősége nem veszi figyelembe a túlélési torzítást, akkor papíron úgy tűnhet, hogy minden rendben van, a valóság azonban ettől eltérő is lehet."

"A különböző fogyókúrás terméket és fitnesz étrendek teljesen hasonlóan próbálják eladni magukat: elrejtik a kudarcokat, a többit pedig a túlélési torzításra bízzák. Mindig a legkiemelkedőbb és legdurvább eseteket fogják hangoztatni. Azokról a vásárlókról, akiknek nem segített a csodaszer, biztosan nem fogunk hallani, legalábbis nem az értékesítőtől. Akik végigcsinálják a diétát, vagy rendszeresen szedik a csodapirulát, de nem sikerül fogyniuk, senki sem fogja fotózásokra meghívni, hogy aztán címlapra vagy főműsoridőbe kerülhessenek; ott csak a sikereseket láthatjuk."

_________________________________________________________________________________________

Ha már erős, bevételt termelő céget sikerült építeni, akkor lehetőség van egy nagyobb vállalkozás részére értékesíteni a vállalkozást (exit), vagy a befektetők kifizetése után további önálló működésre van lehetőség. Ha a cégünk értéke meghaladja az 1 milliárd USD-t, akkor a szakirodalom szemében ún. unikornissá válunk.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás tanácsadás startup coaching érdekek

Digitális analfabetizmus vs Digitális transzformáció

2017.04.10. 09:43

Sziasztok, írtam egy tanulmányt a digitális analfabetizmusról a digitális transzformáció világában. A cikk egy rövidített változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban, irány az újságos. A mai blogbejegyzésben a teljes cikket közreadom, íme:

screen_shot_2017-12-17_at_14_46_00.png

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul vagy egyáltalán nem tud se írni, se olvasni.

A digitális analfabetizmust már nehezebb megfogalmazni, de talán úgy írható le, hogy olyan együttes kompetenciák hiánya, amelyek segítségével a felnőtt egyén magabiztosan és hatékonyan tudja használni, kihasználni, felhasználni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket, mint például okos-telefonok, táblagépek, laptopok, asztali gépek, internet, applikációk; abból a célból, hogy kommunikáljon, problémát oldjon meg, hatást érjen el, együttműködjön másokkal. Tehát a digitális tudás hiánya!

Nem arról van szó tehát, hogy valaki képes-e számítógép segítségével valamilyen munkát végezni vagy sem. Arról van szó, hogy valaki képes-e a rendelkezésre álló digitális eszközök (hardver, szoftver) által nyújtotta lehetőségeket olyan módon használni, kihasználni, felhasználni, hogy pozitív hatást érjen el a saját élete, munkája, mások élete, munkája kapcsán. A digitális tudásnak vannak fokozatai, hogy ki milyen módon határozza meg ezeket a fokozatokat, az elég szubjektív. Nyilvánvaló, hogyha valaki nem tud egy számítógépet bekapcsolni vagy nem képes az internetet használni, akkor a digitális tudás teljes hiányáról beszélhetünk. Ez Magyarországon (és valószínűleg az egész világon) egy bizonyos kor felett teljesen normális. Sőt a világ bizonyos pontjain életkortól függetlenül is az (pl. Észak-Korea). Az egyszerűség kedvéért koncentráljunk Európára és azon belül is Magyarországra.

Az Európai Bizottság egy 2016-os elemzése szerint az EU-ban dolgozó munkaerő 41%-a egyáltalán nem rendelkezik, vagy csak kis mértékben rendelkezik digitális tudással. Fontos kiemelni, hogy nem az EU lakosságáról beszélnek, hanem a dolgozó munkaerőről. Azt gondolom amikor mindenki ma már digitális transzformációról, digitális forradalomról beszél, akkor ez egy nagyon magas szám.

Megkérdeztem egy kollégámat, hogy hogyan mérné fel, hogy valaki digitális analfabéta? Az ötletét kicsit felturbóztam, íme a feladat.

Készítsen egy rövid prezentációt a CERN részecskegyorsítóról és ossza meg legalább három kommunikációs csatornán keresztül. Alternatív téma a jégsapkák olvadásának oka, hatása. Feladatra szánt idő: kérdés elolvasása után 10 perc gondolkodási idő, majd 25 perc megvalósítás. A megvalósítás folyamán bármilyen eszköz használható.

Most álljon meg Ön is az olvasásban, gondolkodjon pár percet. Meg tudná oldani? Nem biztos, hogy a fenti feladat tökéletes, de érdekes reakciókat váltott ki a környezetemben. Voltak olyanok, akik könnyen, pár perc alatt felvázoltak egy cselekvési tervet, Wikipedia, Google keresés, egy gyors PPT vagy WORD dokumentum, e-mailen küldés, Facebook, LinkedIn megosztás, egy kép az Instagramra. Viszont többen a lexikális tudásra apelláltak, elkezdték végiggondolni, hogy mit olvastak, mit hallottak a fenti témákban, valaki volt, aki egyenesen kijelentette, hogy ezekről a témákról sajnos nem tud semmit, így nem tudja megoldani a feladatot.

Az Európai Unión belül használatos egy ún. DESI (The Digital Economy & Society Index) mutató, ami a digitális gazdaság, digitális technológiák és a társadalom közötti összefüggéseket vizsgálja. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató egy összetett mérőszám, amelyet az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága dolgozott ki, hogy felmérje az EU tagállamaiban a digitális gazdaság és a digitális társadalom fejlettségének aktuális szintjét. A mutató öt tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat:

  1. Összekapcsoltság: mennyire hozzáférhető a széles sávú internet az adott országban.
  2. Humán tőke: azt vizsgálja, hogy azok a készségek rendelkezésre állnak-e, amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberek előnyt kovácsoljanak a digitális társadalmi lehetőségekből.
  3. Internethasználat: milyen széleskörűen használják a felhasználók az internet adta lehetőségeket.
  4. Integráció: az üzleti életben mennyire elterjedt a digitalizáció, az online üzleti lehetőségeket mennyire használják az egyes vállalatok (online sales, webshop, együttműködés partnerekkel, stb.).
  5. Digitális közszolgáltatások: az állami szektorban mennyire kiterjedt, elterjedt a digitalizáció. Az állampolgárok az ügyeik mekkora részét tudják online felületek segítségével, személyes jelenlét nélkül elintézni.

Ezen elemzések alapján az Európai Unió országait sorrendbe rendezik évről évre. Az alábbi ábrán a 2016-os DESI index látható az Európai Unió országaiban. A diagram színei az öt fő témakört reprezentálják. Sajnos Magyarország az Európai Unió átlaga alatt van, Dánia az első a rangsorban, Románia az utolsó, Magyarország a 21. a 29-ből.

desi-components.png

Magyarország 2016-os összesített eredménye 0,47. Magyarország az internethasználat szempontjából az uniós átlag fölötti szintet ért el, az összekapcsoltság és a humántőke szempontjából pedig kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. Gondoljuk végig, az utcán szinte már az alsó tagozatos diákok is mobillal a zsebükben, fülhallgatóval a fejükön szaladgálnak, Twittereznek, Snapchatelnek, Facebookoznak, képeiket az Instagramra teszik fel. Nagyon széles körben használjuk az internet adta lehetőséget, az persze nagy kérdés, hogy mennyire felelősen vagy éppen felelőtlenül. Az internetes zaklatások és gyermek bántalmazások (lelki) nagy része is a felelőtlen internet használatból következik. Az internet olcsón, korlátlanul elérhető bárki számára, a 4G technológia napi szinten használt. Ennek ellenére a vállalkozások nehezen tudják a digitális technológiákat alkalmazni, és még rosszabb állapotban vannak a digitális közszolgáltatások. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország sajnos a lemaradó országok csoportjába tartozik.

magyarorszag_desi.png

A humántőke vizsgálata kapcsán (amelyben szintén átlag alatt teljesített Magyarország) érdemes kitérni a magyarországi iskolarendszerre egy kicsit. Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a lesújtó PISA eredményektől. A PISA egy betűszó a Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja. Ez a program még a kilencvenes évek végén jött létre, amelyet a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozott létre. Magyarország is tagja ennek a szervezetnek 1996 óta. A PISA egy monitorozó jellegű felmérés sorozat, amely három fő területen vizsgálja a 15 éves tanulók képességeit, ezek a következők: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. Alapvetően nem a lexikális tudást méri. A felmérést három évente végzik és minden évben a három területből az egyik területet kiemelten vizsgálják. A PISA egy papíralapú felmérés, a kiválasztott diákok egy kétórás tesztet töltenek ki. Minden országban, amely csatlakozott a méréshez minimum 150 iskolában kell a mérésnek zajlania, a programban résztvevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlen mintavétellel választanak az adott iskolából 35 tanulót. Egy-egy ilyen teszt, még ha papír alapú is, a gyakorlati tudást próbálja felmérni, ilyen kérdéseket kaphatnak a diákok (hogyan kell üzemeltetni egy robotporszívót, hogyan lehet megtalálni egy zeneszámot egy MP3 lejátszón, hogyan kell online vonatjegyet venni).

Azért is érdemes kicsit elidőzni ezen a témán, mert az iskolából kikerült diákokat a munkaerőpiacnak kell felszívnia, ezeknek a pályakezdőknek kellene felpörgetni a vállalatoknál a digitális transzformációt, valamint az állami szektorban a digitális közszolgáltatásokat. De ha a gyermekünk az iskolából digitális tudás nélkül kerül ki, vagy nem megfelelő szinten van, akkor hiába szeretné az őt alkalmazó vállalat a cégen belül az informatika adta lehetőségeket kihasználni, hogyha a munkaerő nem képes rá. Azért van itt egy ellentmondás a diákok rossz eredményei és mindennapos facebookozás között. A kettő sajnos nem egyértelműen függ össze, a diákok többsége csak szórakozásként használja az okos-telefonok nyújtotta lehetőségeket. Ahhoz hogy felelősen, átgondoltan, komplexen gondolkodjanak a digitalizációról ahhoz iskolai tudás, útmutatás szükséges, de sajnos az iskolákban sokszor elavult számítógépeken, még a 90-es évek digitális problémáira keresik a választ a tantermekben. Sok osztályban számítógép sincs, és a tanárok sincsenek felkészítve arra, hogy a tudást átadják, hiszen a tanárok többsége akkor tanulta a szakmát, amikor még számítógépek sem voltak, így nem csak az iskolák, de a tanárok, tanítók továbbképzése tudna ezen az állapoton alapjaiban segíteni. Az IVSZ is vállalást tett arra, hogy az iskolások és tanárok digitális tudása hogyan fejleszthető.

A digitalizáció, az informatika sokaknak nagyon távoli, misztikus dolog. Az informatika fejlődése olyan rohamos, hogy a hétköznapi emberek számára követhetetlen. A munkaerőpiac jelentős része már negyvenen túl van. Így a felnőtteknek olyan dolgot kell megtanulniuk, amit a gyerekek, tinédzserek már tudnak. A munkahelyeken sokszor elavult számítógépeken, elavult technológiákkal kénytelen dolgozni a munkatársak, így a piaci versenyben fokozatosan lemaradnak. A legtöbb informatikai fejlesztést és beruházást ezért is támogatja az Unió különböző pályázati forrásokból. De hol tart ma a digitális transzformáció az üzleti életben? Haladunk, de természetesen haladhatnánk gyorsabban is, vannak kiemelkedő projektek, vállalkozások. Mezőgazdasági területen az IOT eszközök használata egyre elterjedtebb, szenzorok és érzékelők segítségével ellenőrzik a különböző növények állapotát. A terepi munkavégzést mobil megoldásokkal lehet támogatni, tehát az irány jó, de még nagy hátrányt kell ledolgoznia a vállalatoknak, ehhez szemléletváltás és megfelelően képzett munkaerő szükséges.

img_0153_1487494631.JPG

A fenti kép a http://derrickesharry.blog.hu-ról való.

És ahogy említettem a cikk egy rövidebb változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban. A képre kattintva a cikk elolvasható nagy méretben is.

it_business_04_1_oldal.jpg

it_business_04_2_oldal.jpg 

1 komment

Címkék: hírek tanácsadás informatika coaching projektmenedzsment it business

Egy különleges, nyílt vállalatirányítási rendszer, a WinDirect

2017.03.23. 14:08

Az ERP rendszerek piaca meglehetősen telített, rengeteg szereplő van jelen ilyen-olyan szoftverekkel. Most egy olyan rendszerről lesz szó, ami még a sokat látott és sokat megélt ERP piacon is meglehetősen különleges technológiát jelent, ráadásul egy hazai fejlesztés.

commit_up_vectorgrafikus_jo2.jpgA Commit Kft. WinDirect vállalatirányítási rendszere rendelkezik mindazon jellemzőkkel, amelyek ma egy valamirevaló ERP rendszerhez kapcsolódnak. Vagyis a moduláris felépítés, a vállalati folyamatok összefüggéseinek ábrázolása, a széleskörű adat nyilvántartási lehetőségek, szűrési-keresési feltételek, az adatok exportálhatósága többféle formátumban, a kereskedelmi, áruforgalmi, termelési folyamatok, projektek tervezhetősége, a pénzügyi, főkönyvi és kontrollingos kimutatások, statisztikák, analizálható döntéstámogatási információk széles köre jellemzi a szoftvert.

screenlogo2.jpg

A kliens-szerver architektúra biztosítja, hogy a rendszer a távoli elérésre, távmunkára, interneten keresztüli munkavégzésre, felhő-szerű működésre is alkalmas legyen. Alatta pedig egy MSSQL adatbázis-kezelő dübörög, amely könnyen megbirkózik a méretes adatbázisokkal is. Azonban ami egészen izgalmassá teszi a WinDirect vállalatirányítási rendszert a piacon, az a különleges, nyílt technológia, amely szakít a legtöbb ismert rendszer „fekete-doboz”-szerű struktúrájával (ahol bekerül az adat, lesz belőle valamilyen output, de hogy a kettő között mi történik, azt valószínűleg senki sem tudja). A WinDirect esetében az üzleti szabályrendszer forráskód szinten odakerül az ügyfélhez is, így – szükség, akarat, kiképzett informatikai háttér megléte esetén – akár házon belül is lehetőség van megoldásokat, átalakításokat, tovább fejlesztéseket tenni a rendszerben, a menedzsment igényeinek megfelelően.

A legtöbb ERP rendszert jellemzi egyfajta rugalmasság, testreszabhatóság az egyszerűbb ügyviteli szoftverekhez képest, amely egy vállalat életében hosszú távon életbevágóan fontos. Hiszen változások biztosan lesznek (jogszabályok, a vállalati folyamatok tekintetében, a menedzsment igényei, ötletei alapján, fontos vevők/szállítók elvárásai alapján, stb.). Ekkor nagyon nem mindegy, hogy a már működő rendszerben ezek átvezetése milyen módon lehetséges, egyáltalán lehetséges-e, milyen technológiai módszertan tudja ezt biztosítani, valamint ki az, aki ezt meg tudja csinálni, mikorra és mennyiért? A szállítóhoz, fejlesztőhöz természetesen lehet fordulni, ám a WinDirect esetében arra is van lehetőség, hogy az ilyen jellegű teendőket akár házon belül is megvalósítsa az, aki a rendszer nyíltságát ki tudja használni, technológiai módszertanát ismeri és a rendelkezésre álló szerkesztő funkciókkal vagy az üzleti folyamatok script-jeiben megfelelő beavatkozásokat tud tenni. Ez a lehetőség a legtöbb ERP rendszer esetében nem adott, sőt kifejezetten ódzkodnak is tőle, hogy az ügyfél ilyen irányú megoldásokat maga is megtehessen. Nyilván van ennek anyagi oka is, de szervezésileg sem mindegy. A WinDirect esetében a fejlesztők ügyeltek arra, hogy az ilyen beavatkozások ne okozzanak kavarodást, erre technológiai megoldás született. Ezen kívül mindig rendelkezésre áll az éles rendszer mellett egy gyakorló rendszer is, ahol a különböző megvalósításokat, fejlesztéseket ki lehet próbálni, letesztelni, kalapálgatni, hogy már csak a kipróbáltan jól működő megoldást kelljen áthelyezni az éles rendszerbe.

A WinDirect rendszert elsősorban a termelő, kereskedő, szolgáltató, projekt alapon működő cégeknek ajánlja a fejlesztő cég, illetve könyvelő irodáknak, közműveknek is. A Commit Kft. kifejezetten büszke a termelésirányítási (Amandának nevezett) modulra, amely igen nagytudású, széleskörű lehetőségeket biztosít a feldolgozóipari, gyártó cégek számára. Érdemes ebben röviden elmélyedni. A termelésirányítás modul elvégzi a gyártással összefüggő anyagbeli és pénzügyi folyamatok adminisztrációját, valamit széleskörű elemzési és tervezési lehetőséget nyújt. Az időbeli ütemezések látványosan, egy időgrafikonon vannak megjelenítve, itt lehet tervezni és ütemezni az alábbi tényezőket:

  • Gyártási alapanyagigény és eszközök igénye, beszerzési határideje
  • Raktározott anyagok belső logisztikai műveletei
  • Szabad gyártási kapacitások
  • Termelőberendezések
  • Humán erőforrás, élőmunka-igény, szaktudásigény
  • Gyártóeszközök
  • Megrendelések teljesítési határideje

snap004.jpg

A WinDirect a gyártások alapján költségelemzésre, elő- és utókalkulációra is képes. Bármely naturális mutató göngyölt, vagy aktuális, vagy időszakra vetített értékeit a rendszer folyamatosan számolja. Ezekből közvetlenül tud költségértékeket is számolni, műveletre, gyártásra, vagy üzemre vetítve. Ezáltal az önköltség is mindig látható, kimutatható. Sőt, hogy az önköltség mindig aktuális legyen, különféle újraszámolási mechanizmusok is vannak, ami ismét csak egy fajsúlyos tudás a WinDirect rendszerben. Hiszen egy gyártás befejezése, sőt a késztermék értékesítése után is tudnak még jelentkezni ilyen-olyan, közvetett költségek (pl. egy beépült anyagra vonatkozó fuvarszámla vagy vám, stb.), amelyeket illene – akár utólagosan is – beleszámítani a gyártás önköltségébe. Ezt egyébként gyakorló pénzügyi igazgatóként magam is tapasztalom, hogy mennyire nehéz megfelelő rendszer nélkül kalkulálni.

snap008.jpg

Ezen kívül a rendszer biztosítja a nyomon követhetőséget, vagyis a késztermék-előállításnál a rendszer képes a sarzs/LOT-kezelésre. Bármikor elemezhető visszamenőlegesen is, hogy egy adott késztermék milyen beszerzésű alapanyagokból állt össze, mikor, kinek a felügyeletével készült. Bizonyos iparágakban jellemző, kardinális probléma, hogy egyes anyagokat, termékeket (pl. papír, fólia, stb.) többféle mennyiségi egységben is nyilván kellene tartani. A WinDirect-ben van erre megoldás, amit „multidimenziós mennyiségi egység” kezelésnek neveznek, és tetszőleges mennyiségi egységet, és azok közötti átváltást képes kezelni. A WinDirect-ben tehát megoldott, hogy például ajánlatot darabszámban adunk, de a beszállító raklapon és tekercsekben hozza az anyagot, a pénzügyi elszámolás kg-ban történik, a gyártásnál folyóméterben vagy négyzetméterben gondolkodunk és mindeközben ugyanazon anyagról van szó.

Rengetek funkció, modul van még, amelyekről érdemes lenne szót ejteni a WinDirect lehetőségei közül. Hiszen a vállalati folyamatok még sok területén tud integrált megoldást nyújtani. Figyelemre méltó a készletgazdálkodás és raktári logisztika kezelése, ahol akár a legapróbb részletekig lebontható a készletek kezelése, raktárhelyekkel, lejáratokkal, gyári számokkal (sorozatszámokkal), vonalkódos eszközökkel és terminálos PDA mobil eszközökkel, címke azonosítókkal, valamint fontos a készletszintekkel való jövőbeni tervezhetőség, a potenciális készlet, avagy a múlt tendenciái alapján, a fogyási statisztikák szerinti beszerzési javaslatai a rendszernek. A WinDirect kezeli a kereskedelmi, értékesítési, beszerzési folyamatokat, a CRM funkciókkal rengeteg ügyféladatot tudnak rögzíteni, valamint rendelkezésre áll egy naptáras eseménynapló is, amelyben eseményeket, teendőket, hozzájuk kapcsolódó csatolt fájlokat lehet rögzíteni, amelyről aztán az adott napon figyelmeztetést küld a rendszer az illetékesnek. De lehetőség van az e-business megoldásokat támogatására, mind a B2C, mind a B2B irányokban. Vagyis webes megrendelési felületek, EDI megoldás, webáruház integráció egyaránt a lehetőségek közé tartozik.

A projektmenedzsment is hangsúlyos elem, kifejezetten projektcégek (pl. építőipari projektek, kivitelezések) is használják a rendszert. A folyamatokban természetesen érintett a pénzügy, számlázás is, ahol a szokásos számlázási tennivalókat, bank- és pénztárkezelést, kompenzációt, előlegbekérőket kezelheti a WinDirect felhasználó. A kintlévőségek kezelése, fekete lista, szürke lista szintén benne van a rendszerben, a renitensekről figyelmeztető üzenet, vagy a felszólítás automatikus generálása is a lehetőségek közé tartozik. Fontos a több pénznem, a devizák kezelése, amelyeknek oda-vissza átváltása (illetve a könyvelési pénznemre minden esetben való konvertálása), árfolyam nyereségek-veszteségek figyelembe vételével ugyancsak kezelhető minden bizonylaton.

A rendszer a cash-flow elemzéseket és költségvetési terveket is támogatja, valamint az ÁFA bevallás is közvetlenül a WinDirect-ből kezdeményezhető. Mindez kiegészülve egy főkönyvi könyveléssel is, amelynek segítségével (a tipikus gazdasági események könyvelésének definiálásával) a kiállított bizonylatok automatikusan, online könyvelődhetnek.

De sokat lehetne értekezni a széleskörű kontrolling lehetőségekről, döntéstámogatásról is. A rendszerben minden bizonylaton, minden egyes adatra lehet szűrni, keresni, válogatni, rengeteg dinamikus kimutatás, grafikon, lista áll rendelkezésre, ilyenekből bármikor készíthetők újabbak. Sőt, még adatbányász és analízis modul is szerepel integráltan a WinDirect-ben, amelyekkel aztán tényleg csak a fantázia szab határt a magunk elé válogatandó információhalmaznak. Ma egy modern világban élő, a modern technológia kihívásait sikerrel abszolválni kívánó vállalkozásnak előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése. A WinDirect azt tudja, hogy nem csak a rugalmasság, fejleszthetőség a fontos szempont egy kiválasztáskor, hanem hogy mindezekkel szükség esetén házon belül is élni tudunk-e? A kérdés azért is aktuális, hiszen jelenleg (4 év után újra) van nyitott uniós pályázati konstrukció, kifejezetten a vállalatirányítási rendszer bevezetésére. A GINOP 3.2.2. „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” pályázat segít abban, hogy Pest megyén kívül, 35-40%-os vissza nem térítendő támogatással tudja rászánni magát egy új rendszer bevezetésére az, akit eddig a saját forrás hiánya tartott vissza.

A WinDirect rendszer lehetőségeiről részletesebben a http://www.windirect.hu honlapon olvashattok.

Szólj hozzá!

Címkék: rendszer gyártás vállalat erp vállalatirányítás

Very proud of...

2017.01.05. 22:18

Régen nem jelentkeztem új cikkel, egyelőre nem is ígérhetek semmi újat, de szeretnék bemutatni egy nagyon izgalmas projektet, amin dolgoztunk az elmúlt időben:

Trutina projekt (www.gremonsystems.com/trutina)

Szólj hozzá!

Címkék: hírek design startup magamról nemzetközi cloud

Agrotech az IT Businessben

2016.11.02. 22:27

Megjelent az IT Business legújabb száma, lehet menni az újságosokhoz hogy olvasni tudjátok. Megjelent benne egy cikk a közreműködésemmel agro IT témában. Olvassátok el!

A képre kattintva olvasható nagy méretben! 

1-2_easy-resize_com.jpg

(A képre kattintva megnő!) 

3-4_easy-resize_com.jpg

(A képre kattintva megnő!)  

Remélem tetszett!

1 komment

Címkék: hírek magamról nemzetközi it business mis