Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Kulcs-Soft

erp_blog_banner_003.png

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Prezume

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

ITIL összefoglaló

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

ERP szolgáltatók vs Az ügyfél

2017.12.03. 15:11

Régen jelentkeztem cikkel a blogon, de ami késik nem múlik, itt az idő. Ráadásul most kifejezetten ERP témában hozok valamit, amiről remélem mindkét oldalnak megvan a saját véleménye, mert itt bizony lesz egyik és másik oldal. ERP szolgáltatói oldalon egy picit több, mint 10 évet lehúztam, megrendelői oldalon pedig már 3 éve ülök, és már a második ERP bevezetést csinálom - bár nem vágytam rá, mert úgy kellett egy ERP bevezetés mint egy falat kenyér :) - de az élet és a vállalati folyamatok már csak ilyenek. Ezzel kapcsolatban a hasonló tematikájú blogokat olvasva, mindig ráeszmélek, hogy mindenki a szolgáltatói oldalon ül, valamit el akar adni, tartalmat gyárt, független tanácsadók, ERP szakértők, szolgáltatók. Kevés az olyan blogger, vagy egyáltalán nincs, aki a megrendelői oldalra ült át és tovább folytatta az írást. Ez csak azért fontos, mert én így mindkét oldal problémáját meg tudom érteni és azt gondolom tudom véleményezni is, esetleg segíteni a konfliktus, probléma feloldásában.

Szóval miről is lesz szó ma? Egy kicsit a két oldalt összeeresztem és meglátjuk, hogy ki mit szeret és mit nem szeret a másikban. De előtte vizsgáljuk meg egy ERP bevezetés hátterét. Mit akar az ügyfél? Mit akar a szolgáltató? Az ügyfél felismerte, hogy nem elég átlátható a vállalati működése, esetleg nem megfelelőek a folyamatok, esetleg az adminisztrációján akar változtatni, vagy csak új könyvelési rendszerre akar áttérni, stb. Tehát van egy igénye, valamiben változtatni akar, de nem mindenben. Az is lehet, hogy semmiben nem akar változtatni, csak egyszerűen olcsóbb megoldást keres, vagy jobb supportot szeretne, ezért cseréli le az aktuális rendszerét. Itt megjegyzem, hogy ma már minden cégnek van valamilyen rendszere, legalább egy számlázó rendszere, és szépen lépdel feljebb a vállalatirányítási rendszer evolúciós létrán egyre komplexebb rendszerek irányába (ami persze nem lesz feltétlenül jobb, hatékonyabb vagy éppen olcsóbb). És mit akar a szolgáltató? Ki szeretné szolgálni a vevői igényeket? Igen, ezt mondja, de szerintem nem ez az elsődleges. A szolgálató egy profit orientált vállalkozás, aki profitot akar termelni, ez az elsődleges célja. Amely vállalkozásnak nem ez az elsődleges célja, az nem is vállalkozás. A profit termelés kényszere, hogy kiszolgálja a vevőt, és ha okos szolgáltatóról van szó, akkor felismeri, hogy jó minőségben akarja kiszolgálni a vevőt, mert egy elégedett vevő sokkal hasznosabb, mint egy elégedetlen, aki komoly károkat tud okozni. Azt meg kell látni, hogy a két felet teljesen más motiválja. Egyáltalán nem a vágyott közös siker, a vevő megoldást akar a vélt vagy valós problémájára, a szolgáltató pedig profitot akar. Hozzáteszem a vevő problémájára lehet, hogy nem is az ERP rendszer a megoldás, de az ERP szolgáltatót ez nem érdekli, hiszen a vevő úgy döntött, hogy az ERP kell és az megoldja a problémáját.

boxing-ring-3d-model-low-poly-fbx-ma-mb.png

Na nézzünk néhány dolgot, ami kibékíthetetlen ellentétekhez vezet a vevő és ERP szállító kapcsolatában:

A szolgáltató azt hiszi, hogy a rendszerébe beépített folyamatok évszázados folyamatszabályozások, know-howk, benchmarkok és még megannyi tudás eredményei, amiben hiba nem lehet és minden úgy van jól, ahogy azt ők kitalálták és megcsinálták. Hülyeség. Nincs tökéletes rendszer, és bármelyikben lehet találni egy órás tesztelés után megannyi olyan hibát, amellyel már csak együtt lehet élni. Általában nem is az a probléma, hogy a rendszer nem tökéletes, hanem amennyiben az ügyfél szeretné a folyamataihoz testre szabatni az ERP-t és azt nem lehet, akkor a szolgáltatónál ilyenkor védekezési mechanizmus indul el, kvázi az ügyfél a hülye, és az ügyfél folyamata a rossz. Évtizedes mondás - én is mondtam sokszor - hogy az ERP-ben lévő folyamatok a jók és az ügyfélé a rosszak, módosítsuk az ügyfél folyamatait, hogy illeszkedjenek az ERP-hez. Persze van ilyen is, de nem minden esetben. Megoldás: ERP szolgáltató picit leszáll a magas lóról, figyel, meghallgatja az ügyfél igényét, és megpróbál arra valós megoldást adni, nem pedig azt mantrázni, hogy "a mi rendszerünkben ezt úgy kell, hogy...".

Az ERP-k a világ legjobban testre-szabható szoftverei - mondtam és gondoltam én is sokszor. De sajnos nem lehet minden ERP rendszert bármilyen vállalatra testre-szabni. Sőt még egy adott iparágra fejlesztett ERP-t sem lehet az iparágban működő összes cégre tökéletesen testre-szabni. Így hát amikor az ügyfél igényeire, az ERP szolgáltató nem pro-aktívan, hanem csak hebegve-habogva, fejlesztési ütemtervet, fejlesztési listákat és költségeket említve reagál, akkor az nem teszi könnyűvé az együttműködést. Mert amíg az értékesítési szakaszban voltak, addig a világ legjobban testre-szabható termékéről folyt a diskurzus, a bevezetési szakaszra, ez valahogy mindig megváltozik. Megoldás: az ERP szolgáltató a bevezetés szakaszában legyen legalább annyira együttműködő, mint az értékesítési szakaszban volt.

Az ügyfél miután kiválasztotta az ERP rendszert és a beszállítót, akkor eldöntötte, hogy az ő vélt vagy valós problémájára az ERP a megoldás. Nagy hiba! Ha az ügyfél egyáltalán jól mérte fel a problémáját, akkor is az ERP csak egy eszköz a megoldáshoz vezető úton, semmiképpen sem a megoldás önmaga. Ez elvezethet olyan ellentétekhez, amikor az ügyfél midenáron az ERP-vel akarja megoldatni a problémáját, de az nem fog menni, akárhogyan is fejlesztik/módosítják/szabják testre az ERP-t, az sohasem lesz megfelelő, az ügyfél problémája sohasem oldódik meg. Megoldás: Az ügyfél képezze magát, figyeljen, olvasson, tájékozódjon és ne dőljön be az értékesítési trükköknek, az ERP-re pedig mint csak egy eszközre gondoljon, egy olyan eszközre, amely nem tökéletes, de hatékony lehet. Az ERP szolgáltató pedig vegye észre időben, hogyha olyan ügyfélről van szó, aki félreértelmezi az ERP-t.

A sort folytassuk kommentekben! 

Szólj hozzá!

Címkék: tanácsadás erp érdekek vállalatirányítás ügyfelek melyik a jobb?

Szerencse faktor - Túlélési torzítás (survivorship bias)

2017.08.15. 14:06

Lassan három éve már, hogy a startup ökoszisztémában, kockázati tőkealapokkal együtt dolgozva látom élőben a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások (startup) kialakulását, növekedésüket, feltőkésítésüket, sikereiket és kudarcaikat is egyaránt. Foglalkoztam már a siker összetevőivel egy korábbi cikkemben (http://erp-blog.blog.hu/2016/01/12/a_startup_siker_egyik_kulcsa), de mivel a sikernek - szerintem - nincs igazi receptje, így talán nem is a sikert kell(ene) vizsgálnunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk, hanem a kudarcokat.

fail-success.jpgLehet, hogy a siker és a kudarc ugyanabban az irányban van?

Ha egy üzleti vállalkozás ötlete, magva megszületik, akkor az alapítók megpróbálnak különböző üzleti iránytűk segítségével kutatni a piacon, hogy hogyan is lehetnének sikeresek. Piacot kutatnak, terméket elemeznek, megkérdezik az emberek véleményét, megnéznek más sikeres vállalkozásokat, hogy ők hogyan csinálják, hogyan csinálták. De nem néznek utána, vagy nem tudnak utána nézni, hogy volt-e olyan vállalkozás, amely hasonló koncepcióval elbukott-e a piacon. Egy bukásból, kudarcból véleményem szerint sokkal többet lehet tanulni, mint magából a sikerből. Sokszor olvassuk is különböző önbizalom erősítő mémekben, oldalakban, csoportokban, hogy elbuktál, nem baj, állj fel, seperd le magad, változtass és menj tovább és egyszer majd sikeres leszel. Sikerességet ígérni mindenkinek hazugság. Még akkor sem biztos, hogy valaki sikeres lesz, ha mindenben lemásolja (pontosan, 100%-osan) egy már sikeres termék/ember/program receptjét. Egyrészt 100%-ig nyilván nem lehet lemásolni ezeket a folyamatokat, valamint a közeget, a feltételeket, a környezetet nem lehet ugyanúgy megteremteni, másolni.

Szoktam meghívókat kapni különböző rendezvényekre, ahol sikeres (tényleg sikeres) szakemberek adnak elő, elmondják, hogy ők hogyan csinálták és mindenki szorgosan jegyzeteli az ötleteket, elkapott morzsákat. De ha figyelmesen végighallgatjuk ezeket az előadásokat, akkor igazából semmi extra nem jön ki ezekből az előadásokból, ami alapján pont az a vállalkozás, pont az a termék, pont az az ember lett sikeres. Egyszerűen jókor volt jó helyen, jó ötlettel, stb. Véleményem szerint sokkal jobb lenne ha az ilyen szemináriumokon olyanok adnának elő, akiknek nem sikerült megcsinálni a szerencséjüket. Nyilván a kudarcainkat nem szeretjük kiteregetni, pláne nem dicsekedni velük, de az üzleti életben igenis fontos lenne, hogy a jövő startupperei találkozzanak olyan vállalkozókkal, akik nem lettek sikeresek, akiknek nem sikerült végigcsinálni az utat, elindultak, de valahol elbuktak. Fontos lenne, hogy a jövő vállalkozói megismerkedhessenek ezekkel a történetekkel is. Ha mi, akik a startup világban azon vagyunk, hogy minél több hazai unikornist* találjunk, építsünk fel, nem készítjük fel a vállalkozókat a kudarcokra, veszteségekre, akkor más nem fogja.

A sikeresség hazugsága, hogy akkor leszek sikeres, ha megnézem és követem a sikeres embereket. Az igazság ezzel szemben az, hogyha a kudarcok nem láthatóak, akkor a bukás és a sikeresség közötti különbség sem lesz látható. Fontos, hogy például tőkebevonás előtt ne csak sikeres vállalkozások példáját mutassuk be, de azokét is, akiknek nem tudtunk tőkét biztosítani, vagy akik a tőkebevonás után nem váltották be a reményeket.

screen_shot_2017-08-15_at_13_48_57.pngMinden sikerről szóló inspiratív előadás előtt el kellene mondani, hogy mi is az a túlélési torzítás. 

Túlélési torzítás: A túlélési torzítás (survivorship bias) egy olyan logikai hiba, mely során a sikerességre, a sikeres emberekre, sikeres termékekre koncentrálunk, de nem foglalkozunk azokkal, akik elbuktak, kudarcot vallottak. Ez alapvetően abból adódik, hogy a kudarcainkat nem tárjuk a nagyvilág elé, tehát a sikertelen emberek nem láthatóak, nincsenek szem előtt, eltűnnek. A fenti kép is a lottózáson keresztül szemlélteti a sikeresség hazugságát, hogy a siker pusztán folyamatos befektetés és idő kérdése, tehát ha minden héten veszel lottószelvényt (ha nincs pénzed, add el a meglévő vagyonod), akkor egyszer neked is bejön, hiszen már egyszer valakinek bejött. Éppúgy nem igaz ez az üzleti életben sem. Nem elég a folyamatos befektetés, a kitartás, lehet, hogy ekkor sem leszünk sikeresek.

Túlélési torzítás kapcsán ezt a cikket ajánlom, ami nagyon részletesen kivesézi a dolgot: http://schrodingersdawg.blog.hu/2017/07/18/a_tulelesi_torzitas

Néhány részlet a cikkből:

"Ha úgy éljük le az életünket, hogy csak a "túlélőktől" tanulunk, csak a sikeres emberek könyveit olvassuk és csak a sikeres cégek történelmét tanulmányozzuk, akkor a világról alkotott képünk erősen torz, tudásunk pedig rendkívül hiányos lesz."

"A hiányzó információ után való kutakodás hiánya a nagyobb cégeket is megtévesztheti. Képzeljük el, hogy egy cég egy kérdőívet küld ki az alkalmazottaknak, amelyben a munkával és munkahellyel való elégedettséget próbálja felmérni. E kérdőívet azonban csak azok tudják kitölteni, akik éppen a cégnél dolgoznak. Aki kilépett, mert valamivel nem volt megelégedve, már nem tudja elmondani, hogy szerinte mik a problémák. Az ilyen kérdőívek pont azt nem fogják elárulni, ami amúgy a céljuk lenne. Ha a cég vezetősége nem veszi figyelembe a túlélési torzítást, akkor papíron úgy tűnhet, hogy minden rendben van, a valóság azonban ettől eltérő is lehet."

"A különböző fogyókúrás terméket és fitnesz étrendek teljesen hasonlóan próbálják eladni magukat: elrejtik a kudarcokat, a többit pedig a túlélési torzításra bízzák. Mindig a legkiemelkedőbb és legdurvább eseteket fogják hangoztatni. Azokról a vásárlókról, akiknek nem segített a csodaszer, biztosan nem fogunk hallani, legalábbis nem az értékesítőtől. Akik végigcsinálják a diétát, vagy rendszeresen szedik a csodapirulát, de nem sikerül fogyniuk, senki sem fogja fotózásokra meghívni, hogy aztán címlapra vagy főműsoridőbe kerülhessenek; ott csak a sikereseket láthatjuk."

_________________________________________________________________________________________

Ha már erős, bevételt termelő céget sikerült építeni, akkor lehetőség van egy nagyobb vállalkozás részére értékesíteni a vállalkozást (exit), vagy a befektetők kifizetése után további önálló működésre van lehetőség. Ha a cégünk értéke meghaladja az 1 milliárd USD-t, akkor a szakirodalom szemében ún. unikornissá válunk.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás tanácsadás startup coaching érdekek

Digitális analfabetizmus vs Digitális transzformáció

2017.04.10. 09:43

Sziasztok, írtam egy tanulmányt a digitális analfabetizmusról a digitális transzformáció világában. A cikk egy rövidített változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban, irány az újságos. A mai blogbejegyzésben a teljes cikket közreadom, íme:

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul vagy egyáltalán nem tud se írni, se olvasni.

A digitális analfabetizmust már nehezebb megfogalmazni, de talán úgy írható le, hogy olyan együttes kompetenciák hiánya, amelyek segítségével a felnőtt egyén magabiztosan és hatékonyan tudja használni, kihasználni, felhasználni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket, mint például okos-telefonok, táblagépek, laptopok, asztali gépek, internet, applikációk; abból a célból, hogy kommunikáljon, problémát oldjon meg, hatást érjen el, együttműködjön másokkal. Tehát a digitális tudás hiánya!

Nem arról van szó tehát, hogy valaki képes-e számítógép segítségével valamilyen munkát végezni vagy sem. Arról van szó, hogy valaki képes-e a rendelkezésre álló digitális eszközök (hardver, szoftver) által nyújtotta lehetőségeket olyan módon használni, kihasználni, felhasználni, hogy pozitív hatást érjen el a saját élete, munkája, mások élete, munkája kapcsán. A digitális tudásnak vannak fokozatai, hogy ki milyen módon határozza meg ezeket a fokozatokat, az elég szubjektív. Nyilvánvaló, hogyha valaki nem tud egy számítógépet bekapcsolni vagy nem képes az internetet használni, akkor a digitális tudás teljes hiányáról beszélhetünk. Ez Magyarországon (és valószínűleg az egész világon) egy bizonyos kor felett teljesen normális. Sőt a világ bizonyos pontjain életkortól függetlenül is az (pl. Észak-Korea). Az egyszerűség kedvéért koncentráljunk Európára és azon belül is Magyarországra.

Az Európai Bizottság egy 2016-os elemzése szerint az EU-ban dolgozó munkaerő 41%-a egyáltalán nem rendelkezik, vagy csak kis mértékben rendelkezik digitális tudással. Fontos kiemelni, hogy nem az EU lakosságáról beszélnek, hanem a dolgozó munkaerőről. Azt gondolom amikor mindenki ma már digitális transzformációról, digitális forradalomról beszél, akkor ez egy nagyon magas szám.

Megkérdeztem egy kollégámat, hogy hogyan mérné fel, hogy valaki digitális analfabéta? Az ötletét kicsit felturbóztam, íme a feladat.

Készítsen egy rövid prezentációt a CERN részecskegyorsítóról és ossza meg legalább három kommunikációs csatornán keresztül. Alternatív téma a jégsapkák olvadásának oka, hatása. Feladatra szánt idő: kérdés elolvasása után 10 perc gondolkodási idő, majd 25 perc megvalósítás. A megvalósítás folyamán bármilyen eszköz használható.

Most álljon meg Ön is az olvasásban, gondolkodjon pár percet. Meg tudná oldani? Nem biztos, hogy a fenti feladat tökéletes, de érdekes reakciókat váltott ki a környezetemben. Voltak olyanok, akik könnyen, pár perc alatt felvázoltak egy cselekvési tervet, Wikipedia, Google keresés, egy gyors PPT vagy WORD dokumentum, e-mailen küldés, Facebook, LinkedIn megosztás, egy kép az Instagramra. Viszont többen a lexikális tudásra apelláltak, elkezdték végiggondolni, hogy mit olvastak, mit hallottak a fenti témákban, valaki volt, aki egyenesen kijelentette, hogy ezekről a témákról sajnos nem tud semmit, így nem tudja megoldani a feladatot.

Az Európai Unión belül használatos egy ún. DESI (The Digital Economy & Society Index) mutató, ami a digitális gazdaság, digitális technológiák és a társadalom közötti összefüggéseket vizsgálja. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató egy összetett mérőszám, amelyet az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága dolgozott ki, hogy felmérje az EU tagállamaiban a digitális gazdaság és a digitális társadalom fejlettségének aktuális szintjét. A mutató öt tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat:

  1. Összekapcsoltság: mennyire hozzáférhető a széles sávú internet az adott országban.
  2. Humán tőke: azt vizsgálja, hogy azok a készségek rendelkezésre állnak-e, amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberek előnyt kovácsoljanak a digitális társadalmi lehetőségekből.
  3. Internethasználat: milyen széleskörűen használják a felhasználók az internet adta lehetőségeket.
  4. Integráció: az üzleti életben mennyire elterjedt a digitalizáció, az online üzleti lehetőségeket mennyire használják az egyes vállalatok (online sales, webshop, együttműködés partnerekkel, stb.).
  5. Digitális közszolgáltatások: az állami szektorban mennyire kiterjedt, elterjedt a digitalizáció. Az állampolgárok az ügyeik mekkora részét tudják online felületek segítségével, személyes jelenlét nélkül elintézni.

Ezen elemzések alapján az Európai Unió országait sorrendbe rendezik évről évre. Az alábbi ábrán a 2016-os DESI index látható az Európai Unió országaiban. A diagram színei az öt fő témakört reprezentálják. Sajnos Magyarország az Európai Unió átlaga alatt van, Dánia az első a rangsorban, Románia az utolsó, Magyarország a 21. a 29-ből.

desi-components.png

Magyarország 2016-os összesített eredménye 0,47. Magyarország az internethasználat szempontjából az uniós átlag fölötti szintet ért el, az összekapcsoltság és a humántőke szempontjából pedig kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. Gondoljuk végig, az utcán szinte már az alsó tagozatos diákok is mobillal a zsebükben, fülhallgatóval a fejükön szaladgálnak, Twittereznek, Snapchatelnek, Facebookoznak, képeiket az Instagramra teszik fel. Nagyon széles körben használjuk az internet adta lehetőséget, az persze nagy kérdés, hogy mennyire felelősen vagy éppen felelőtlenül. Az internetes zaklatások és gyermek bántalmazások (lelki) nagy része is a felelőtlen internet használatból következik. Az internet olcsón, korlátlanul elérhető bárki számára, a 4G technológia napi szinten használt. Ennek ellenére a vállalkozások nehezen tudják a digitális technológiákat alkalmazni, és még rosszabb állapotban vannak a digitális közszolgáltatások. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország sajnos a lemaradó országok csoportjába tartozik.

magyarorszag_desi.png

A humántőke vizsgálata kapcsán (amelyben szintén átlag alatt teljesített Magyarország) érdemes kitérni a magyarországi iskolarendszerre egy kicsit. Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a lesújtó PISA eredményektől. A PISA egy betűszó a Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja. Ez a program még a kilencvenes évek végén jött létre, amelyet a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozott létre. Magyarország is tagja ennek a szervezetnek 1996 óta. A PISA egy monitorozó jellegű felmérés sorozat, amely három fő területen vizsgálja a 15 éves tanulók képességeit, ezek a következők: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. Alapvetően nem a lexikális tudást méri. A felmérést három évente végzik és minden évben a három területből az egyik területet kiemelten vizsgálják. A PISA egy papíralapú felmérés, a kiválasztott diákok egy kétórás tesztet töltenek ki. Minden országban, amely csatlakozott a méréshez minimum 150 iskolában kell a mérésnek zajlania, a programban résztvevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlen mintavétellel választanak az adott iskolából 35 tanulót. Egy-egy ilyen teszt, még ha papír alapú is, a gyakorlati tudást próbálja felmérni, ilyen kérdéseket kaphatnak a diákok (hogyan kell üzemeltetni egy robotporszívót, hogyan lehet megtalálni egy zeneszámot egy MP3 lejátszón, hogyan kell online vonatjegyet venni).

Azért is érdemes kicsit elidőzni ezen a témán, mert az iskolából kikerült diákokat a munkaerőpiacnak kell felszívnia, ezeknek a pályakezdőknek kellene felpörgetni a vállalatoknál a digitális transzformációt, valamint az állami szektorban a digitális közszolgáltatásokat. De ha a gyermekünk az iskolából digitális tudás nélkül kerül ki, vagy nem megfelelő szinten van, akkor hiába szeretné az őt alkalmazó vállalat a cégen belül az informatika adta lehetőségeket kihasználni, hogyha a munkaerő nem képes rá. Azért van itt egy ellentmondás a diákok rossz eredményei és mindennapos facebookozás között. A kettő sajnos nem egyértelműen függ össze, a diákok többsége csak szórakozásként használja az okos-telefonok nyújtotta lehetőségeket. Ahhoz hogy felelősen, átgondoltan, komplexen gondolkodjanak a digitalizációról ahhoz iskolai tudás, útmutatás szükséges, de sajnos az iskolákban sokszor elavult számítógépeken, még a 90-es évek digitális problémáira keresik a választ a tantermekben. Sok osztályban számítógép sincs, és a tanárok sincsenek felkészítve arra, hogy a tudást átadják, hiszen a tanárok többsége akkor tanulta a szakmát, amikor még számítógépek sem voltak, így nem csak az iskolák, de a tanárok, tanítók továbbképzése tudna ezen az állapoton alapjaiban segíteni. Az IVSZ is vállalást tett arra, hogy az iskolások és tanárok digitális tudása hogyan fejleszthető.

A digitalizáció, az informatika sokaknak nagyon távoli, misztikus dolog. Az informatika fejlődése olyan rohamos, hogy a hétköznapi emberek számára követhetetlen. A munkaerőpiac jelentős része már negyvenen túl van. Így a felnőtteknek olyan dolgot kell megtanulniuk, amit a gyerekek, tinédzserek már tudnak. A munkahelyeken sokszor elavult számítógépeken, elavult technológiákkal kénytelen dolgozni a munkatársak, így a piaci versenyben fokozatosan lemaradnak. A legtöbb informatikai fejlesztést és beruházást ezért is támogatja az Unió különböző pályázati forrásokból. De hol tart ma a digitális transzformáció az üzleti életben? Haladunk, de természetesen haladhatnánk gyorsabban is, vannak kiemelkedő projektek, vállalkozások. Mezőgazdasági területen az IOT eszközök használata egyre elterjedtebb, szenzorok és érzékelők segítségével ellenőrzik a különböző növények állapotát. A terepi munkavégzést mobil megoldásokkal lehet támogatni, tehát az irány jó, de még nagy hátrányt kell ledolgoznia a vállalatoknak, ehhez szemléletváltás és megfelelően képzett munkaerő szükséges.

img_0153_1487494631.JPG

A fenti kép a http://derrickesharry.blog.hu-ról való.

És ahogy említettem a cikk egy rövidebb változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban. A képre kattintva a cikk elolvasható nagy méretben is.

it_business_04_1_oldal.jpg

it_business_04_2_oldal.jpg 

1 komment

Címkék: hírek tanácsadás informatika coaching projektmenedzsment it business

Egy különleges, nyílt vállalatirányítási rendszer, a WinDirect

2017.03.23. 14:08

Az ERP rendszerek piaca meglehetősen telített, rengeteg szereplő van jelen ilyen-olyan szoftverekkel. Most egy olyan rendszerről lesz szó, ami még a sokat látott és sokat megélt ERP piacon is meglehetősen különleges technológiát jelent, ráadásul egy hazai fejlesztés.

commit_up_vectorgrafikus_jo2.jpgA Commit Kft. WinDirect vállalatirányítási rendszere rendelkezik mindazon jellemzőkkel, amelyek ma egy valamirevaló ERP rendszerhez kapcsolódnak. Vagyis a moduláris felépítés, a vállalati folyamatok összefüggéseinek ábrázolása, a széleskörű adat nyilvántartási lehetőségek, szűrési-keresési feltételek, az adatok exportálhatósága többféle formátumban, a kereskedelmi, áruforgalmi, termelési folyamatok, projektek tervezhetősége, a pénzügyi, főkönyvi és kontrollingos kimutatások, statisztikák, analizálható döntéstámogatási információk széles köre jellemzi a szoftvert.

screenlogo2.jpg

A kliens-szerver architektúra biztosítja, hogy a rendszer a távoli elérésre, távmunkára, interneten keresztüli munkavégzésre, felhő-szerű működésre is alkalmas legyen. Alatta pedig egy MSSQL adatbázis-kezelő dübörög, amely könnyen megbirkózik a méretes adatbázisokkal is. Azonban ami egészen izgalmassá teszi a WinDirect vállalatirányítási rendszert a piacon, az a különleges, nyílt technológia, amely szakít a legtöbb ismert rendszer „fekete-doboz”-szerű struktúrájával (ahol bekerül az adat, lesz belőle valamilyen output, de hogy a kettő között mi történik, azt valószínűleg senki sem tudja). A WinDirect esetében az üzleti szabályrendszer forráskód szinten odakerül az ügyfélhez is, így – szükség, akarat, kiképzett informatikai háttér megléte esetén – akár házon belül is lehetőség van megoldásokat, átalakításokat, tovább fejlesztéseket tenni a rendszerben, a menedzsment igényeinek megfelelően.

A legtöbb ERP rendszert jellemzi egyfajta rugalmasság, testreszabhatóság az egyszerűbb ügyviteli szoftverekhez képest, amely egy vállalat életében hosszú távon életbevágóan fontos. Hiszen változások biztosan lesznek (jogszabályok, a vállalati folyamatok tekintetében, a menedzsment igényei, ötletei alapján, fontos vevők/szállítók elvárásai alapján, stb.). Ekkor nagyon nem mindegy, hogy a már működő rendszerben ezek átvezetése milyen módon lehetséges, egyáltalán lehetséges-e, milyen technológiai módszertan tudja ezt biztosítani, valamint ki az, aki ezt meg tudja csinálni, mikorra és mennyiért? A szállítóhoz, fejlesztőhöz természetesen lehet fordulni, ám a WinDirect esetében arra is van lehetőség, hogy az ilyen jellegű teendőket akár házon belül is megvalósítsa az, aki a rendszer nyíltságát ki tudja használni, technológiai módszertanát ismeri és a rendelkezésre álló szerkesztő funkciókkal vagy az üzleti folyamatok script-jeiben megfelelő beavatkozásokat tud tenni. Ez a lehetőség a legtöbb ERP rendszer esetében nem adott, sőt kifejezetten ódzkodnak is tőle, hogy az ügyfél ilyen irányú megoldásokat maga is megtehessen. Nyilván van ennek anyagi oka is, de szervezésileg sem mindegy. A WinDirect esetében a fejlesztők ügyeltek arra, hogy az ilyen beavatkozások ne okozzanak kavarodást, erre technológiai megoldás született. Ezen kívül mindig rendelkezésre áll az éles rendszer mellett egy gyakorló rendszer is, ahol a különböző megvalósításokat, fejlesztéseket ki lehet próbálni, letesztelni, kalapálgatni, hogy már csak a kipróbáltan jól működő megoldást kelljen áthelyezni az éles rendszerbe.

A WinDirect rendszert elsősorban a termelő, kereskedő, szolgáltató, projekt alapon működő cégeknek ajánlja a fejlesztő cég, illetve könyvelő irodáknak, közműveknek is. A Commit Kft. kifejezetten büszke a termelésirányítási (Amandának nevezett) modulra, amely igen nagytudású, széleskörű lehetőségeket biztosít a feldolgozóipari, gyártó cégek számára. Érdemes ebben röviden elmélyedni. A termelésirányítás modul elvégzi a gyártással összefüggő anyagbeli és pénzügyi folyamatok adminisztrációját, valamit széleskörű elemzési és tervezési lehetőséget nyújt. Az időbeli ütemezések látványosan, egy időgrafikonon vannak megjelenítve, itt lehet tervezni és ütemezni az alábbi tényezőket:

  • Gyártási alapanyagigény és eszközök igénye, beszerzési határideje
  • Raktározott anyagok belső logisztikai műveletei
  • Szabad gyártási kapacitások
  • Termelőberendezések
  • Humán erőforrás, élőmunka-igény, szaktudásigény
  • Gyártóeszközök
  • Megrendelések teljesítési határideje

snap004.jpg

A WinDirect a gyártások alapján költségelemzésre, elő- és utókalkulációra is képes. Bármely naturális mutató göngyölt, vagy aktuális, vagy időszakra vetített értékeit a rendszer folyamatosan számolja. Ezekből közvetlenül tud költségértékeket is számolni, műveletre, gyártásra, vagy üzemre vetítve. Ezáltal az önköltség is mindig látható, kimutatható. Sőt, hogy az önköltség mindig aktuális legyen, különféle újraszámolási mechanizmusok is vannak, ami ismét csak egy fajsúlyos tudás a WinDirect rendszerben. Hiszen egy gyártás befejezése, sőt a késztermék értékesítése után is tudnak még jelentkezni ilyen-olyan, közvetett költségek (pl. egy beépült anyagra vonatkozó fuvarszámla vagy vám, stb.), amelyeket illene – akár utólagosan is – beleszámítani a gyártás önköltségébe. Ezt egyébként gyakorló pénzügyi igazgatóként magam is tapasztalom, hogy mennyire nehéz megfelelő rendszer nélkül kalkulálni.

snap008.jpg

Ezen kívül a rendszer biztosítja a nyomon követhetőséget, vagyis a késztermék-előállításnál a rendszer képes a sarzs/LOT-kezelésre. Bármikor elemezhető visszamenőlegesen is, hogy egy adott késztermék milyen beszerzésű alapanyagokból állt össze, mikor, kinek a felügyeletével készült. Bizonyos iparágakban jellemző, kardinális probléma, hogy egyes anyagokat, termékeket (pl. papír, fólia, stb.) többféle mennyiségi egységben is nyilván kellene tartani. A WinDirect-ben van erre megoldás, amit „multidimenziós mennyiségi egység” kezelésnek neveznek, és tetszőleges mennyiségi egységet, és azok közötti átváltást képes kezelni. A WinDirect-ben tehát megoldott, hogy például ajánlatot darabszámban adunk, de a beszállító raklapon és tekercsekben hozza az anyagot, a pénzügyi elszámolás kg-ban történik, a gyártásnál folyóméterben vagy négyzetméterben gondolkodunk és mindeközben ugyanazon anyagról van szó.

Rengetek funkció, modul van még, amelyekről érdemes lenne szót ejteni a WinDirect lehetőségei közül. Hiszen a vállalati folyamatok még sok területén tud integrált megoldást nyújtani. Figyelemre méltó a készletgazdálkodás és raktári logisztika kezelése, ahol akár a legapróbb részletekig lebontható a készletek kezelése, raktárhelyekkel, lejáratokkal, gyári számokkal (sorozatszámokkal), vonalkódos eszközökkel és terminálos PDA mobil eszközökkel, címke azonosítókkal, valamint fontos a készletszintekkel való jövőbeni tervezhetőség, a potenciális készlet, avagy a múlt tendenciái alapján, a fogyási statisztikák szerinti beszerzési javaslatai a rendszernek. A WinDirect kezeli a kereskedelmi, értékesítési, beszerzési folyamatokat, a CRM funkciókkal rengeteg ügyféladatot tudnak rögzíteni, valamint rendelkezésre áll egy naptáras eseménynapló is, amelyben eseményeket, teendőket, hozzájuk kapcsolódó csatolt fájlokat lehet rögzíteni, amelyről aztán az adott napon figyelmeztetést küld a rendszer az illetékesnek. De lehetőség van az e-business megoldásokat támogatására, mind a B2C, mind a B2B irányokban. Vagyis webes megrendelési felületek, EDI megoldás, webáruház integráció egyaránt a lehetőségek közé tartozik.

A projektmenedzsment is hangsúlyos elem, kifejezetten projektcégek (pl. építőipari projektek, kivitelezések) is használják a rendszert. A folyamatokban természetesen érintett a pénzügy, számlázás is, ahol a szokásos számlázási tennivalókat, bank- és pénztárkezelést, kompenzációt, előlegbekérőket kezelheti a WinDirect felhasználó. A kintlévőségek kezelése, fekete lista, szürke lista szintén benne van a rendszerben, a renitensekről figyelmeztető üzenet, vagy a felszólítás automatikus generálása is a lehetőségek közé tartozik. Fontos a több pénznem, a devizák kezelése, amelyeknek oda-vissza átváltása (illetve a könyvelési pénznemre minden esetben való konvertálása), árfolyam nyereségek-veszteségek figyelembe vételével ugyancsak kezelhető minden bizonylaton.

A rendszer a cash-flow elemzéseket és költségvetési terveket is támogatja, valamint az ÁFA bevallás is közvetlenül a WinDirect-ből kezdeményezhető. Mindez kiegészülve egy főkönyvi könyveléssel is, amelynek segítségével (a tipikus gazdasági események könyvelésének definiálásával) a kiállított bizonylatok automatikusan, online könyvelődhetnek.

De sokat lehetne értekezni a széleskörű kontrolling lehetőségekről, döntéstámogatásról is. A rendszerben minden bizonylaton, minden egyes adatra lehet szűrni, keresni, válogatni, rengeteg dinamikus kimutatás, grafikon, lista áll rendelkezésre, ilyenekből bármikor készíthetők újabbak. Sőt, még adatbányász és analízis modul is szerepel integráltan a WinDirect-ben, amelyekkel aztán tényleg csak a fantázia szab határt a magunk elé válogatandó információhalmaznak. Ma egy modern világban élő, a modern technológia kihívásait sikerrel abszolválni kívánó vállalkozásnak előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése. A WinDirect azt tudja, hogy nem csak a rugalmasság, fejleszthetőség a fontos szempont egy kiválasztáskor, hanem hogy mindezekkel szükség esetén házon belül is élni tudunk-e? A kérdés azért is aktuális, hiszen jelenleg (4 év után újra) van nyitott uniós pályázati konstrukció, kifejezetten a vállalatirányítási rendszer bevezetésére. A GINOP 3.2.2. „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” pályázat segít abban, hogy Pest megyén kívül, 35-40%-os vissza nem térítendő támogatással tudja rászánni magát egy új rendszer bevezetésére az, akit eddig a saját forrás hiánya tartott vissza.

A WinDirect rendszer lehetőségeiről részletesebben a http://www.windirect.hu honlapon olvashattok.

Szólj hozzá!

Címkék: rendszer gyártás vállalat erp vállalatirányítás

Very proud of...

2017.01.05. 22:18

Régen nem jelentkeztem új cikkel, egyelőre nem is ígérhetek semmi újat, de szeretnék bemutatni egy nagyon izgalmas projektet, amin dolgoztunk az elmúlt időben:

Trutina projekt (www.gremonsystems.com/trutina)

Szólj hozzá!

Címkék: hírek design startup magamról nemzetközi cloud

Agrotech az IT Businessben

2016.11.02. 22:27

Megjelent az IT Business legújabb száma, lehet menni az újságosokhoz hogy olvasni tudjátok. Megjelent benne egy cikk a közreműködésemmel agro IT témában. Olvassátok el!

A képre kattintva olvasható nagy méretben! 

1-2_easy-resize_com.jpg

(A képre kattintva megnő!) 

3-4_easy-resize_com.jpg

(A képre kattintva megnő!)  

Remélem tetszett!

1 komment

Címkék: hírek magamról nemzetközi it business mis

SCOLVO - a jövő munkakörnyezetének formálója

2016.08.04. 16:17

Akik követik a blogot azok tudják, hogy a vállalatirányítási rendszerek mellett sok üzleti és egyéb alkalmazásról is szoktam írni. Azt is szeretem megosztani az olvasókkal, Veletek amikor valamilyen új projektbe kezdek bele, vagy új munkahelyem van. Pár hónapja csatlakoztam egy lassan tíz éves múltra visszatekintő mobil applikációkat fejlesztő vállalat csapatába, amely új névvel, megújult arculattal nemzetközi babérokra tör. Ezzel nem hagytam abba az agro-informatikai feladataimat, de miután egy projekt elindult az üzemeltetés már kevesebb feladatot ró rám, így van lehetőségem egy új projektben segédkezni. A SCOLVO Zrt.-ben is a pénzügyi vezetői feladatokat látom el.

scolvo_logo.pngAmikor először hallottam a SCOLVO-ról, már akkor nagyon izgalmasnak tartottam, hiszen az üzleti mobil alkalmazások eddig mindig egyedileg készültek, egyedi megrendelésre, egyedi igények alapján. Mi lenne ha elérhető lenne egy olyan mobilapplikáció, amelyet úgy tudna minden vállalat egyedileg testre szabni magának, mintha csak LEGO kockákból építene várat, versenypályát, erődöt, helikopter leszállót magának? Mi lenne ha olyan elérhető áron lenne, mint egy IKEA-s nappalibútor? Ma már ez nem lehetetlen. A SCOLVO egy olyan mobilapplikáció csomag, amellyel a legtöbb mobilizálható munkakör még hatékonyabbá válik. Okostelefont a vízóra leolvasó kezébe, tabletet az értékesítők kezébe, iPhone-t minden menedzsernek a vezetői jelentésekhez! A jövő munkakörnyezete már nem csak több száz négyzetméteres légkondicionált irodákban képzelhető el, hanem az áruszállító kisteherautójában, a postás kerékpárján, az értékesítő A6-os Audijában vagy éppen egy mezőgazdasági terület kellős közepén a pusztaságban.

A SCOLVO Zrt. a megoldásaival nem azon dolgozik, hogy legyen még egy mobilapplikáció a vállalati alkalmazottak okos eszközein, hanem a jövő munkakörnyezetén, amikor már mindegy hogy az irodában, otthon, a repülőtéren vagy éppen útközben ér minket az információ, a fejlődéshez válaszok és gyors válaszok kellenek. A digitális transzformáció korában a munka egyenlő a szabadsággal. A munkavégzés legyen gyors, élményszerű és hatékony. A vállalati működés pedig hatékony, gyors és gördülékeny.

scolvo_presentation0.png

Örülök, hogy részese lehetek ennek a változásnak és véleményemmel, szakmai tapasztalatommal hozzájárulhatok a jövőbeli SCOLVO sikerekhez.

Szólj hozzá!

Címkék: magamról fejlesztés nemzetközi vállalat ügyfelek BI

Tervezzünk üzletet - közvetett költségek és a bérek

2016.06.27. 06:00

Folytassuk a már megkezdett üzleti tervünket, jöjjenek a közvetett költségek és a bérek és az egyéb tételek. Aki lemaradt volna az első vagy a második részről, az a linkekre kattintva elolvashatja őket. A közvetett költségek alatti részen soroljuk fel az összes olyan költség tényezőt, amelyet közvetlenül az értékesítésünkre, profit centrumunkra nem tudunk felosztani. Tipikusan ilyen költségek a központi költségek, mint könyvelés, bérszámfejtés, marketing jellegű költségek, jogász, bankköltség, utazás, kiállításokon való részvétel, személygépkocsik bérleti díja, üzemanyag, stb.

screen_shot_2016-06-23_at_12_32_04.png

Ha ezeket a tételeket is havi szinten megtervezzük akkor a táblázatunk egyre bővül is már azt is látjuk, hogy a közvetlen költségek levonása után mekkora fedezettel számolhatunk 1 éves működés távlatában. Ezek után foglalkozzunk a bérekkel, járulékokkal és az esetleges bónuszokkal. Én magam külön soron szoktam tervezni a bruttó béreket, a járulékokat és az esetleges bónuszokat.

Egymás alá szépen felírjuk a tervezett kollégák béreit, amennyiben pontosan meg lehet nevezni egy-egy funkció betöltőjét, akkor nyugodtan írjuk oda a nevét is. Év végével szoktam betervezni bónuszt is. Bónusz vagy jutalom esetén vannak kollégák (általában a menedzsment), akiknek kitűzött céljaik vannak és azok megléte esetén lehet kifizetni a bónuszt. A bónusz kitűzött célokat úgy célszerű megtervezni, hogy kb. 70%-ra mindig el lehessen érni azokat, így én a menedzsment esetén 2 havi bónusszal és 70%-os teljesítéssel számolok. A nem menedzsment tagok esetén pedig 1 havi fix összegű jutalommal. Az értékesítők bérét és bónuszát már megterveztük a közvetlen költségeknél.

screen_shot_2016-06-23_at_12_44_10.png

Látható, hogy az év első negyedévében veszteséges a vállalatunk majd szépen átfordul nyereséget termelővé. Ebből már most látszik, hogy a vállalatnak lesz tőkeigénye, tehát valamilyen finanszírozást kell bevonni. Vagy a tulajdonosok tesznek be saját pénzt, banki hitelt próbálnak szerezni vagy befektető partner után néznek. A cég likviditási igényét majd a mérleg tervezésekor fogjuk látni, amikor eljutunk oda.

Most még gyorsan az üzleti tervünk végére tegyük oda a pénzügyi és rendkívüli eredményeket (ezeket nem terveztem meg, mert egy induló vállalkozásnál ilyen nem igen van), az adót és az eredménykimutatásunk ezzel be is fejeződött. Így nézünk ki, még 20 millió Ft osztalékot is ki tudtunk venni :).

screen_shot_2016-06-23_at_12_55_58.png

Ez egy nagyon leegyszerűsített üzleti terv. Minden vállalkozásnak saját magának kell megterveznie a saját üzletét mind felépítésben, mind időbeli előrehaladásban. Az üzleti terv akkor jó, hogyha nem 1 évre, hanem legalább 2-3 évre előre készül, hogy már az üzlet megalapításakor lássuk, hogy közép távon fenntartható-e az üzleti modell vagy sem.

Legközelebb még megnézzük a mérleg tervezését is. Aki pedig a minta üzleti tervet le szeretné tölteni Excelben, az kattintson IDE.

Szólj hozzá!

Címkék: startup értékesítés üzleti terv vállalatirányítás

DAO - Decentralized Autonomous Organization

2016.06.20. 06:00

Tartsunk egy kis szünetet az Üzleti tervünk felépítésében és beszéljünk most egy kicsit más és egy nagyon új témáról. DAO! Mond ez valakinek bármit is? Nekem sem mondott, amíg Bálint Viktor barátom a BNL Growth Partnerstől fel nem hívta rá a figyelmemet. Az elmúlt egy évben sokat foglalkoztam szervezet és folyamatok építésével és a legtöbb üzleti probléma mindig visszavezethető olyan problémákra, amelyek alapvetően nem az üzlettel, hanem a szervezettel, a folyamatokkal, a csapattal kapcsolatosak. Egyik korábbi cikkem konklúziója is ez volt. Lehet, hogy ez az új irányelv erre ad megoldást majd?

Mi is az a DAO? A DAO rövidítés a Decentralized Autonomous Organization szavakból áll és talán "nem központosított, önműködő vállalati szervezet" néven lehetne visszaadni magyarul a jelentését. Tehát valamiféle vezető nélküli, önműködő szervezet. Természetesen ez még csak egy elmélet, a gyakorlatban - tudomásom szerint - még nem próbálta ki senki.

De mi az elmélet? Az elmélet az, hogy bárhol bárkit alkalmazni lehet a világon valamilyen szerződés keretében. Ezek a szerződések nem egyszerű alvállalkozó, megbízási vagy munkaszerződések, hanem ún. okos-szerződések. Hogy pontosan miben más egy ilyen okos-szerződés, arra nem találtam pontos infót, de nyilván rugalmasabb, testre-szabottabb és jobban kitalált szerződés, mint a mai túl-jogászkodott szerződések többsége. Valamint a fizetés is virtuális pénzben történik, ez fontos. Aki egy ilyen új szervezetbe az elsők között csatlakozik, az kap valamilyen DAO tokent, amiről mindjárt még szó lesz.

A vállalat megkezdi a működését és nem csak okos-szerződéseket köt a dolgozókkal, alvállalkozókkal, magánszemélyekkel, de ezek közül mindig azokat a személyeket, vállalatokat részesíti előnyben a munkavégzés során, amelyek számára a legelőnyösebbek a saját termék létrehozásában. Ez mondjuk nincs máshogy egy hagyományos vállalatnál sem. Talán itt annyi a különbség, hogy nem akar egy alvállalkozóval leszerződni, hanem minden egyes munkánál a legokosabb árajánlatot fogadja el. Így például kiesik a rendszerből a bármilyen szintű korrupció!

A vállalat értékesíti a termékeit és szolgáltatásait, amiért ő maga is virtuális pénzt kap. Ez beáramlik a központba (a központra sokszor mint DAO-ra hivatkoznak a különböző írások) és itt a központ eldönti, hogy a virtuális pénzt megtartja magának a további építkezés céljából vagy a DAO TOKEN tulajdonosoknak szétosztja. Na ez sincs nagyon másképpen egy normál üzlet esetén sem, hiszen a részvényesek megkapják az osztalékot év végén vagy dönthetnek arról, hogy nem veszik ki a pénzt, hanem a nyereségből tovább építik a vállalatot. Az sem teljesen világos, hogy egy ilyen "nem központosított" rendszerben mégis ki a "központ", aki dönt arról, hogy a pénzt szétosztja a tokennel rendelkezők között vagy megtartja és tovább építi az üzletet.

Azt is mondja az elmélet, hogy nincs központi vezetés, mert mindenről az DAO TOKEN-nel rendelkezők döntenek. Akiknek a száma egyébként bővülhet annak függvényében, hogy kinek adnak a DAO TOKEN-nel rendelkezők a szerződéseik alapján újabb TOKEN-eket. Ez nem egy részvénytársaság :)? Nekem nagyon úgy tűnik.

mother.png

Elsőre nekem nagyon úgy tűnik, hogy valaki a részvénytársaság működését próbálja átvinni a mai internetes-okos üzleti működésbe egy egyszerűbb módon, amiből kizárja a kézzel fogható pénzt és helyette a közös értékteremtésre és virtuális pénzmozgásokra teszi a hangsúlyt.

Valamint ha minden egyes tokennel rendelkező személy vagy vállalat beleszólhat a vállalat minden nemű működésébe már operatív szinten is, akkor az én véleményem szerint a vállalat működése ellehetetlenül. Pont ma olvastam egy cikket az LMP-ről (és nem akarok a blogra politikát behozni), de az LMP működése - állítólag - azért lehetetlenült el, mert túlságosan is demokratikus módon építették fel és nem kapott lehetősége a párt irányítására a párt vezetője. Minden döntését megvétózhatták szinte bármelyik szinten. A cikk ír egy nagyon érdekes példát, íme:

"Szükségünk lett volna olyan telefonra, amelyen látjuk az e-mailjeinket. A tagság szerint viszont az old school telefon jobban passzolt a párthoz. Ezért a titkárom diktálta be az e-mailjeimet telefonban... Agyrém azért."

Pont ezt gondolom én is, hogyha napi operatív ügyekben is egy board jellegű (tokennel rendelkező személyek) csapat dönt, akkor ellehetetlenül a működés.

Szóval ezzel a DAO-val kapcsolatban vannak kétségeim :). Nektek mi a véleményetek?

Szólj hozzá!

Címkék: hírek internet szolgáltatás vállalat green érdekek cloud

Tervezzünk üzletet - közvetlen költségek

2016.06.13. 06:00

A múlt héten elkezdtünk megnézni egy üzleti tervezést a gyakorlatban. El kell mondjam, hogy ebben a cikksorozatban egy nem túl bonyolult vállalat üzleti tervét készítjük el, pusztán azért, hogy gyakorlati tanácsokat, tippeket adjak azoknak, akik az üzleti tervezést valamiféle megtanulhatatlan, elképzelhetetlen dolognak tartják. A múltkori cikkben tehát az árbevételek tervezéséről volt szó, egyszerűen mennyiség és árazás alapon. Fontos, hogy az üzleti tervezés során lehet, hogy többször is át fogjuk gondolni az árazási stratégiánkat és ennek megfelelően az eladott mennyiségi darabszámokat is, hiszen mégiscsak egy olyan üzleti tervet szeretnénk készíteni, ami:

  • hihető minden érdekelt számára
  • megvalósítható
  • működőképes

profit-and-loss-1024x853-1024x853.jpg

A mai részben a közvetlen költségek tervezésével fogunk foglalkozni egy picit, maradunk tehát még mindig az eredménykimutatásnál. Az én terminológiám szerint közvetlen költség, amelyet az értékesítésünk, az árbevétel szerzésünk érdekében közvetlenül rá tudunk osztani a bevételekre. Például közvetlen költség lehet a termék gyártási költsége, vagy például a szolgáltatás nyújtáshoz a felhőszolgáltatás igénybevétele egy nagyvállalattól (pl. Microsoft Azure vagy Amazon), de nem lehet közvetlen költség, amit nem tudunk az árbevételre, a termék értékesítésre közvetlenül felosztani, például az ügyvezető munkabére.

Nézzünk néhány példát a közvetlen költségekre. A termékeinket gyártjuk, gyártatjuk, akkor fontos, hogy meg kell határozni még az üzleti tervezés előtt egy termék önköltségét, mennyibe is kerül nekünk, ez bizony több összetevőből áll és sokszor csak az alkatrészek beszerzési árával kalkulál a legtöbb cég, pedig sok-sok egyéb tétel is rárakódik:

  • összetevő alkatrészek tényleges beszerzési nettó egységára
  • gyártásban dolgozók járulékokkal növelt munkabére
  • gyártási telephely nettó bérleti díja
  • gyártó eszközök nettó bérleti díja
  • gyártó eszközök havi értékcsökkenése
  • vásárolt alapanyagok vámkezelési díja

Látjuk, hogy így már nem is olyan egyszerű meghatározni egy előállított termék önköltségét. A fenti költségeket összeadjuk és arányosítjuk egy darab legyártott termékre. Az én üzleti terv példámban 10.000. Ft-ban határoztam meg az egy termék önköltségi árát. Ezek után így néz ki az üzleti terv táblázatunk:

screen_shot_2016-06-10_at_9_45_28.png

Meghatároztuk az árbevételt még korábban, most alatta felírtuk az 1 db termék gyártási önköltségét és szoroztuk az adott hónapban értékesített darabszámmal, így kijött a havi gyártási önköltségünk. Fontos lesz, hogy a gyártási önköltséghez hogyan árazzuk majd be a terméket. Az árnak piacképesnek kell lennie, de fedeznie kell nemcsak a közvetlen költségeket, de minden egyéb közvetett költséget is.

Tételezzük fel, hogy disztribútoron és saját értékesítőkön keresztül is akarjuk a termékeinket értékesíteni jutalék rendszerben. Tervezzük meg, hogy mekkora jutalékot tudnánk adni az alvállalkozóknak, értékesítőknek. Az én tapasztalatom az, hogy tisztán jutalékos rendszerben kevesen szeretnek/tudnak értékesíteni, hiszen mindenki pénzből él és a motivációt fenn kell tartani. Tételezzük fel, hogy az árbevételünk felét a disztribútor fogja adni, a másik felét saját értékesítő kollégák. A disztribútori jutalékot 20%-ban határozzuk meg és nincs fix összeg. Akkor az árbevétel felére számolunk 20% jutalékot. Az értékesítők fix bére legyen mondjuk bruttó 400.000. Ft, erre számolunk még járulékokat (*1,285). Valamint meghatározunk egy havi bónuszkeretet ami az értékesítési árbevétel másik felének 10%-a (az értékesítők kevesebb %-ot kapnak, mivel van fix bérezésük). A bónusz rendszert ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni az értékesítőkkel (szerződések után fizetünk, kimenő számlák után fizetünk vagy befolyt árbevétel alapján fizetünk). Ha ezeket a számokat felvisszük az Üzleti terv mintánkba, akkor itt járunk.

screen_shot_2016-06-10_at_10_04_26.png

Megterveztük a közvetlen költségeket (természetesen minden cégnek saját magára szabottan kell ezeket megtervezni) és ebből máris látjuk, hogy mekkora az Értékesítési tevékenységünk közvetlen fedezete havi és éves szinten egyaránt. A következő cikkben tovább megyünk a közvetett költségekre és meghatározzuk a vállalat nyereségességét, amely alapján üzleti döntést lehet majd meghozni, hogy érdemes az üzletbe belevágni vagy sem.

Szólj hozzá!

Címkék: startup értékesítés üzleti terv vállalatirányítás