Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Kulcs-Soft

erp_blog_banner_003.png

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Prezume

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

ITIL összefoglaló

Search Clear

Friss topikok

  • Giller Tamás: Köszi! :) Már ezt is beállítottam. (2015.09.15. 12:35) Vigyázzunk az adatainkra!
  • Giller Tamás: computerworld.hu/computerworld/egy-crm-szoftver-onmagaban-nem-eleg.html (2015.03.31. 13:29) Egy CRM szoftver önmagában nem elég
  • mt-03: mivel tobbek kozt en magam irom a rendszerunket, ezert a hibajegyek beerekezesenel arra tudok tama... (2015.02.04. 08:43) Hogyan NE jelentsünk be hibát!
  • Giller Tamás: A cikk most már online is olvasható: computerworld.hu/computerworld/az-erp-gepezet-alappillere-a-t... (2014.11.18. 13:56) Az ERP gépezet alappilláre - a tanácsadó
  • Giller Tamás: Ha esetleg nem vettétek meg a lapot, de szeretnétek elolvasni az interjút velem, akkor most már on... (2014.09.17. 16:11) Címlap

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

SCOLVO - a jövő munkakörnyezetének formálója

2016.08.04. 16:17

Akik követik a blogot azok tudják, hogy a vállalatirányítási rendszerek mellett sok üzleti és egyéb alkalmazásról is szoktam írni. Azt is szeretem megosztani az olvasókkal, Veletek amikor valamilyen új projektbe kezdek bele, vagy új munkahelyem van. Pár hónapja csatlakoztam egy lassan tíz éves múltra visszatekintő mobil applikációkat fejlesztő vállalat csapatába, amely új névvel, megújult arculattal nemzetközi babérokra tör. Ezzel nem hagytam abba az agro-informatikai feladataimat, de miután egy projekt elindult az üzemeltetés már kevesebb feladatot ró rám, így van lehetőségem egy új projektben segédkezni. A SCOLVO Zrt.-ben is a pénzügyi vezetői feladatokat látom el.

scolvo_logo.pngAmikor először hallottam a SCOLVO-ról, már akkor nagyon izgalmasnak tartottam, hiszen az üzleti mobil alkalmazások eddig mindig egyedileg készültek, egyedi megrendelésre, egyedi igények alapján. Mi lenne ha elérhető lenne egy olyan mobilapplikáció, amelyet úgy tudna minden vállalat egyedileg testre szabni magának, mintha csak LEGO kockákból építene várat, versenypályát, erődöt, helikopter leszállót magának? Mi lenne ha olyan elérhető áron lenne, mint egy IKEA-s nappalibútor? Ma már ez nem lehetetlen. A SCOLVO egy olyan mobilapplikáció csomag, amellyel a legtöbb mobilizálható munkakör még hatékonyabbá válik. Okostelefont a vízóra leolvasó kezébe, tabletet az értékesítők kezébe, iPhone-t minden menedzsernek a vezetői jelentésekhez! A jövő munkakörnyezete már nem csak több száz négyzetméteres légkondicionált irodákban képzelhető el, hanem az áruszállító kisteherautójában, a postás kerékpárján, az értékesítő A6-os Audijában vagy éppen egy mezőgazdasági terület kellős közepén a pusztaságban.

A SCOLVO Zrt. a megoldásaival nem azon dolgozik, hogy legyen még egy mobilapplikáció a vállalati alkalmazottak okos eszközein, hanem a jövő munkakörnyezetén, amikor már mindegy hogy az irodában, otthon, a repülőtéren vagy éppen útközben ér minket az információ, a fejlődéshez válaszok és gyors válaszok kellenek. A digitális transzformáció korában a munka egyenlő a szabadsággal. A munkavégzés legyen gyors, élményszerű és hatékony. A vállalati működés pedig hatékony, gyors és gördülékeny.

scolvo_presentation0.png

Örülök, hogy részese lehetek ennek a változásnak és véleményemmel, szakmai tapasztalatommal hozzájárulhatok a jövőbeli SCOLVO sikerekhez.

Szólj hozzá!

Címkék: magamról fejlesztés nemzetközi vállalat ügyfelek BI

Tervezzünk üzletet - közvetett költségek és a bérek

2016.06.27. 06:00

Folytassuk a már megkezdett üzleti tervünket, jöjjenek a közvetett költségek és a bérek és az egyéb tételek. Aki lemaradt volna az első vagy a második részről, az a linkekre kattintva elolvashatja őket. A közvetett költségek alatti részen soroljuk fel az összes olyan költség tényezőt, amelyet közvetlenül az értékesítésünkre, profit centrumunkra nem tudunk felosztani. Tipikusan ilyen költségek a központi költségek, mint könyvelés, bérszámfejtés, marketing jellegű költségek, jogász, bankköltség, utazás, kiállításokon való részvétel, személygépkocsik bérleti díja, üzemanyag, stb.

screen_shot_2016-06-23_at_12_32_04.png

Ha ezeket a tételeket is havi szinten megtervezzük akkor a táblázatunk egyre bővül is már azt is látjuk, hogy a közvetlen költségek levonása után mekkora fedezettel számolhatunk 1 éves működés távlatában. Ezek után foglalkozzunk a bérekkel, járulékokkal és az esetleges bónuszokkal. Én magam külön soron szoktam tervezni a bruttó béreket, a járulékokat és az esetleges bónuszokat.

Egymás alá szépen felírjuk a tervezett kollégák béreit, amennyiben pontosan meg lehet nevezni egy-egy funkció betöltőjét, akkor nyugodtan írjuk oda a nevét is. Év végével szoktam betervezni bónuszt is. Bónusz vagy jutalom esetén vannak kollégák (általában a menedzsment), akiknek kitűzött céljaik vannak és azok megléte esetén lehet kifizetni a bónuszt. A bónusz kitűzött célokat úgy célszerű megtervezni, hogy kb. 70%-ra mindig el lehessen érni azokat, így én a menedzsment esetén 2 havi bónusszal és 70%-os teljesítéssel számolok. A nem menedzsment tagok esetén pedig 1 havi fix összegű jutalommal. Az értékesítők bérét és bónuszát már megterveztük a közvetlen költségeknél.

screen_shot_2016-06-23_at_12_44_10.png

Látható, hogy az év első negyedévében veszteséges a vállalatunk majd szépen átfordul nyereséget termelővé. Ebből már most látszik, hogy a vállalatnak lesz tőkeigénye, tehát valamilyen finanszírozást kell bevonni. Vagy a tulajdonosok tesznek be saját pénzt, banki hitelt próbálnak szerezni vagy befektető partner után néznek. A cég likviditási igényét majd a mérleg tervezésekor fogjuk látni, amikor eljutunk oda.

Most még gyorsan az üzleti tervünk végére tegyük oda a pénzügyi és rendkívüli eredményeket (ezeket nem terveztem meg, mert egy induló vállalkozásnál ilyen nem igen van), az adót és az eredménykimutatásunk ezzel be is fejeződött. Így nézünk ki, még 20 millió Ft osztalékot is ki tudtunk venni :).

screen_shot_2016-06-23_at_12_55_58.png

Ez egy nagyon leegyszerűsített üzleti terv. Minden vállalkozásnak saját magának kell megterveznie a saját üzletét mind felépítésben, mind időbeli előrehaladásban. Az üzleti terv akkor jó, hogyha nem 1 évre, hanem legalább 2-3 évre előre készül, hogy már az üzlet megalapításakor lássuk, hogy közép távon fenntartható-e az üzleti modell vagy sem.

Legközelebb még megnézzük a mérleg tervezését is. Aki pedig a minta üzleti tervet le szeretné tölteni Excelben, az kattintson IDE.

Szólj hozzá!

Címkék: startup értékesítés üzleti terv vállalatirányítás

DAO - Decentralized Autonomous Organization

2016.06.20. 06:00

Tartsunk egy kis szünetet az Üzleti tervünk felépítésében és beszéljünk most egy kicsit más és egy nagyon új témáról. DAO! Mond ez valakinek bármit is? Nekem sem mondott, amíg Bálint Viktor barátom a BNL Growth Partnerstől fel nem hívta rá a figyelmemet. Az elmúlt egy évben sokat foglalkoztam szervezet és folyamatok építésével és a legtöbb üzleti probléma mindig visszavezethető olyan problémákra, amelyek alapvetően nem az üzlettel, hanem a szervezettel, a folyamatokkal, a csapattal kapcsolatosak. Egyik korábbi cikkem konklúziója is ez volt. Lehet, hogy ez az új irányelv erre ad megoldást majd?

Mi is az a DAO? A DAO rövidítés a Decentralized Autonomous Organization szavakból áll és talán "nem központosított, önműködő vállalati szervezet" néven lehetne visszaadni magyarul a jelentését. Tehát valamiféle vezető nélküli, önműködő szervezet. Természetesen ez még csak egy elmélet, a gyakorlatban - tudomásom szerint - még nem próbálta ki senki.

De mi az elmélet? Az elmélet az, hogy bárhol bárkit alkalmazni lehet a világon valamilyen szerződés keretében. Ezek a szerződések nem egyszerű alvállalkozó, megbízási vagy munkaszerződések, hanem ún. okos-szerződések. Hogy pontosan miben más egy ilyen okos-szerződés, arra nem találtam pontos infót, de nyilván rugalmasabb, testre-szabottabb és jobban kitalált szerződés, mint a mai túl-jogászkodott szerződések többsége. Valamint a fizetés is virtuális pénzben történik, ez fontos. Aki egy ilyen új szervezetbe az elsők között csatlakozik, az kap valamilyen DAO tokent, amiről mindjárt még szó lesz.

A vállalat megkezdi a működését és nem csak okos-szerződéseket köt a dolgozókkal, alvállalkozókkal, magánszemélyekkel, de ezek közül mindig azokat a személyeket, vállalatokat részesíti előnyben a munkavégzés során, amelyek számára a legelőnyösebbek a saját termék létrehozásában. Ez mondjuk nincs máshogy egy hagyományos vállalatnál sem. Talán itt annyi a különbség, hogy nem akar egy alvállalkozóval leszerződni, hanem minden egyes munkánál a legokosabb árajánlatot fogadja el. Így például kiesik a rendszerből a bármilyen szintű korrupció!

A vállalat értékesíti a termékeit és szolgáltatásait, amiért ő maga is virtuális pénzt kap. Ez beáramlik a központba (a központra sokszor mint DAO-ra hivatkoznak a különböző írások) és itt a központ eldönti, hogy a virtuális pénzt megtartja magának a további építkezés céljából vagy a DAO TOKEN tulajdonosoknak szétosztja. Na ez sincs nagyon másképpen egy normál üzlet esetén sem, hiszen a részvényesek megkapják az osztalékot év végén vagy dönthetnek arról, hogy nem veszik ki a pénzt, hanem a nyereségből tovább építik a vállalatot. Az sem teljesen világos, hogy egy ilyen "nem központosított" rendszerben mégis ki a "központ", aki dönt arról, hogy a pénzt szétosztja a tokennel rendelkezők között vagy megtartja és tovább építi az üzletet.

Azt is mondja az elmélet, hogy nincs központi vezetés, mert mindenről az DAO TOKEN-nel rendelkezők döntenek. Akiknek a száma egyébként bővülhet annak függvényében, hogy kinek adnak a DAO TOKEN-nel rendelkezők a szerződéseik alapján újabb TOKEN-eket. Ez nem egy részvénytársaság :)? Nekem nagyon úgy tűnik.

mother.png

Elsőre nekem nagyon úgy tűnik, hogy valaki a részvénytársaság működését próbálja átvinni a mai internetes-okos üzleti működésbe egy egyszerűbb módon, amiből kizárja a kézzel fogható pénzt és helyette a közös értékteremtésre és virtuális pénzmozgásokra teszi a hangsúlyt.

Valamint ha minden egyes tokennel rendelkező személy vagy vállalat beleszólhat a vállalat minden nemű működésébe már operatív szinten is, akkor az én véleményem szerint a vállalat működése ellehetetlenül. Pont ma olvastam egy cikket az LMP-ről (és nem akarok a blogra politikát behozni), de az LMP működése - állítólag - azért lehetetlenült el, mert túlságosan is demokratikus módon építették fel és nem kapott lehetősége a párt irányítására a párt vezetője. Minden döntését megvétózhatták szinte bármelyik szinten. A cikk ír egy nagyon érdekes példát, íme:

"Szükségünk lett volna olyan telefonra, amelyen látjuk az e-mailjeinket. A tagság szerint viszont az old school telefon jobban passzolt a párthoz. Ezért a titkárom diktálta be az e-mailjeimet telefonban... Agyrém azért."

Pont ezt gondolom én is, hogyha napi operatív ügyekben is egy board jellegű (tokennel rendelkező személyek) csapat dönt, akkor ellehetetlenül a működés.

Szóval ezzel a DAO-val kapcsolatban vannak kétségeim :). Nektek mi a véleményetek?

Szólj hozzá!

Címkék: hírek internet szolgáltatás vállalat green érdekek cloud

Tervezzünk üzletet - közvetlen költségek

2016.06.13. 06:00

A múlt héten elkezdtünk megnézni egy üzleti tervezést a gyakorlatban. El kell mondjam, hogy ebben a cikksorozatban egy nem túl bonyolult vállalat üzleti tervét készítjük el, pusztán azért, hogy gyakorlati tanácsokat, tippeket adjak azoknak, akik az üzleti tervezést valamiféle megtanulhatatlan, elképzelhetetlen dolognak tartják. A múltkori cikkben tehát az árbevételek tervezéséről volt szó, egyszerűen mennyiség és árazás alapon. Fontos, hogy az üzleti tervezés során lehet, hogy többször is át fogjuk gondolni az árazási stratégiánkat és ennek megfelelően az eladott mennyiségi darabszámokat is, hiszen mégiscsak egy olyan üzleti tervet szeretnénk készíteni, ami:

  • hihető minden érdekelt számára
  • megvalósítható
  • működőképes

profit-and-loss-1024x853-1024x853.jpg

A mai részben a közvetlen költségek tervezésével fogunk foglalkozni egy picit, maradunk tehát még mindig az eredménykimutatásnál. Az én terminológiám szerint közvetlen költség, amelyet az értékesítésünk, az árbevétel szerzésünk érdekében közvetlenül rá tudunk osztani a bevételekre. Például közvetlen költség lehet a termék gyártási költsége, vagy például a szolgáltatás nyújtáshoz a felhőszolgáltatás igénybevétele egy nagyvállalattól (pl. Microsoft Azure vagy Amazon), de nem lehet közvetlen költség, amit nem tudunk az árbevételre, a termék értékesítésre közvetlenül felosztani, például az ügyvezető munkabére.

Nézzünk néhány példát a közvetlen költségekre. A termékeinket gyártjuk, gyártatjuk, akkor fontos, hogy meg kell határozni még az üzleti tervezés előtt egy termék önköltségét, mennyibe is kerül nekünk, ez bizony több összetevőből áll és sokszor csak az alkatrészek beszerzési árával kalkulál a legtöbb cég, pedig sok-sok egyéb tétel is rárakódik:

  • összetevő alkatrészek tényleges beszerzési nettó egységára
  • gyártásban dolgozók járulékokkal növelt munkabére
  • gyártási telephely nettó bérleti díja
  • gyártó eszközök nettó bérleti díja
  • gyártó eszközök havi értékcsökkenése
  • vásárolt alapanyagok vámkezelési díja

Látjuk, hogy így már nem is olyan egyszerű meghatározni egy előállított termék önköltségét. A fenti költségeket összeadjuk és arányosítjuk egy darab legyártott termékre. Az én üzleti terv példámban 10.000. Ft-ban határoztam meg az egy termék önköltségi árát. Ezek után így néz ki az üzleti terv táblázatunk:

screen_shot_2016-06-10_at_9_45_28.png

Meghatároztuk az árbevételt még korábban, most alatta felírtuk az 1 db termék gyártási önköltségét és szoroztuk az adott hónapban értékesített darabszámmal, így kijött a havi gyártási önköltségünk. Fontos lesz, hogy a gyártási önköltséghez hogyan árazzuk majd be a terméket. Az árnak piacképesnek kell lennie, de fedeznie kell nemcsak a közvetlen költségeket, de minden egyéb közvetett költséget is.

Tételezzük fel, hogy disztribútoron és saját értékesítőkön keresztül is akarjuk a termékeinket értékesíteni jutalék rendszerben. Tervezzük meg, hogy mekkora jutalékot tudnánk adni az alvállalkozóknak, értékesítőknek. Az én tapasztalatom az, hogy tisztán jutalékos rendszerben kevesen szeretnek/tudnak értékesíteni, hiszen mindenki pénzből él és a motivációt fenn kell tartani. Tételezzük fel, hogy az árbevételünk felét a disztribútor fogja adni, a másik felét saját értékesítő kollégák. A disztribútori jutalékot 20%-ban határozzuk meg és nincs fix összeg. Akkor az árbevétel felére számolunk 20% jutalékot. Az értékesítők fix bére legyen mondjuk bruttó 400.000. Ft, erre számolunk még járulékokat (*1,285). Valamint meghatározunk egy havi bónuszkeretet ami az értékesítési árbevétel másik felének 10%-a (az értékesítők kevesebb %-ot kapnak, mivel van fix bérezésük). A bónusz rendszert ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni az értékesítőkkel (szerződések után fizetünk, kimenő számlák után fizetünk vagy befolyt árbevétel alapján fizetünk). Ha ezeket a számokat felvisszük az Üzleti terv mintánkba, akkor itt járunk.

screen_shot_2016-06-10_at_10_04_26.png

Megterveztük a közvetlen költségeket (természetesen minden cégnek saját magára szabottan kell ezeket megtervezni) és ebből máris látjuk, hogy mekkora az Értékesítési tevékenységünk közvetlen fedezete havi és éves szinten egyaránt. A következő cikkben tovább megyünk a közvetett költségekre és meghatározzuk a vállalat nyereségességét, amely alapján üzleti döntést lehet majd meghozni, hogy érdemes az üzletbe belevágni vagy sem.

Szólj hozzá!

Címkék: startup értékesítés üzleti terv vállalatirányítás

Tervezzünk üzletet

2016.06.07. 10:09

Üzletet tervezni nem könnyű. Sokan úgy vágnak bele egy-egy új vállalkozásba vagy új termék fejlesztésbe, termék értékesítésbe, hogy nem mérik fel a jövőbeli költségeket és bevételeket. Én magam kevés olyan szakembert ismerek, aki jól tud üzleti tervet alkotni. Ha az interneten keresgélsz üzleti tervek után ott is inkább elméleti segítségeket kapsz, gyakorlati tanácsokat sokkal kevesebbet. Elindítok egy cikk sorozatot a témában, hogy valódi gyakorlati tanácsokhoz jusson mindenki, akit érdekel a téma, a mai részben a bevételek tervezéséről lesz szó.

business-plan_jpg-e1448413936977.jpg

Az elmúlt egy évben több üzleti tervet is készítettem és láttam is különböző üzleti terveket. Azt azért szögezzük le, hogy az üzleti tervezés mégiscsak a vágyaink, a feltételezéseink lepapírozása olyan módon, hogy azt minden érintett elhiggye, akiknek az üzleti terv szól (saját magunk, üzlettársak, bankok, befektetők, hivatalok, stb.). Nem könnyű feladat tehát, ezért is fontos, hogy amennyire csak lehet legyünk aprólékosak és támasszuk alá a feltételezéseinket. 

Egy üzleti tervet mindig az eredménykimutatás oldaláról célszerű megközelíteni, bevételek és költségek. Egyáltalán nem kell ragaszkodni a magyar számviteli törvény szerinti eredménykimutatáshoz, készíthetünk egyedi eredménykimutatást, ami sokkal jobban lefedi a jövőbeli vállalkozásunk tevékenységét. Két fő egységről beszélünk, bevételek és kiadások. Ahogy említettem legyünk aprólékosak, így tervezzünk meg mindent analitikusan - amit lehet. Kezdjük a bevételekkel, terméket szeretnénk eladni, vagy szolgáltatást értékesíteni. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

  • Milyen piacokon akarjuk a termékeinket/szolgáltatásainkat értékesíteni (soroljuk fel az országokat)?
  • Kiknek akarjuk a termékeinket/szolgáltatásainkat értékesíteni (ha egy speciális ügyfélkörnek, pl. nőknek, vagy 20-on éves fiataloknak, vagy állattenyésztőknek, esetleg üvegház tulajdonosoknak, akkor eleve megbecsülhető az elérhető vásárlók maximális száma)?
  • Adott időszakban mennyi terméket/szolgáltatást akarunk értékesíteni, milyen felfutással?
  • Milyen áron akarjuk értékesíteni a termékeket/szolgáltatásokat?
  • Az árazás egyszeri díjon alapul vagy folyamatos árbevételen (havi díj, negyedéves díj, éves díj)?

A kérdésekre adott válaszok alapján könnyen megtervezhető az árbevétel és nem hasra-ütés alapján kell bemondani egy összeget, amit egyáltalán nem tudunk alátámasztani.

download.jpeg

Az árazás egy kulcs kérdés, amit a végleges üzleti terv vagy alátámaszt vagy kiderül, hogyha csak ennyiért tudjuk eladni a terméket, akkor nem érdemes belevágni az üzletbe. Az árazás kialakításánál a következőkre figyeljünk:

  1. Van-e hasonló termék a piacon mint a miénk?
  2. A mi termékünk miben jobb vagy másabb a piacon lévő elérhető megoldásokhoz képest?
  3. Miért van szükség még egy olyan termékre, ami már megtalálható a piacon?
  4. Az eladási ár fedezni fogja a gyártási/előállítási költségeket (lényegében erre fog választ adni az üzleti terv)?

Nyissunk egy Excelt és egymás mellé írjuk fel az adott év összes hónapját, például 201601, 201602.... 201612. Alá a következő sorban írjuk fel az eladni kívánt darabszámokat alá pedig az eladási árat. Ebből a két adatból meghatározható az adott időszaki árbevétel.

Természetesen lehet szofisztikálni sokkal jobban főleg, hogyha mondjuk egy havi díjas szolgáltatásról beszélünk, akkor az adott havi árbevétel az addig a hónapig eladott összes szolgáltatás (összes darabszám) szorozva az adott időszaki egységárral. Az értékesítési darabszámoknál vegyük figyelembe az esetleges szezonalitást, amennyiben van ilyen a terméknél (pl. nyáron az esernyőkből kevesebb fogy). De figyeljünk arra is, hogy az üzleti terv tartalmazzon fejlődést, egyre többet akarunk eladni és ezt majd természetesen megemelt költségekkel fogjuk elérni (mert pl. több értékesítőt kell foglalkoztatni, több kollégát a gyártásban, többet kell költeni marketingre). Az üzleti terv pedig megmutatja majd, hogy a megnövekedett költségek által megnövelt értékesítési volumen megfelelő fedezetet, megfelelő nyereséget fog-e hozni vagy sem. A cikksorozat folyamán egy Üzleti terv mintát fogok folyamatosan készíteni az elmondottak alapján és a legvégén majd letölthetővé is teszem azt mindenki számára. Tehát első körben itt járunk, nagyon egyszerűen megterveztük az árbevételt:

screen_shot_2016-06-07_at_10_04_48.png

Folytatása következik. 

Szólj hozzá!

Címkék: startup értékesítés üzleti terv vállalatirányítás

Hogyan ne próbáljunk értékesíteni

2016.05.29. 21:29

Mostanában elég sok ügyfélszolgálattal kerültem közvetlen kapcsolatba egy lakcímváltozás miatt. Elég sok helyen kellett átjelentenem a lakcímváltozást és így elég sok ügyfélszolgálatot hívtam fel vagy írtam nekik. Gondoltam írok egy cikket a "nagy ügyfélszolgálat teszt" címmel de rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb ügyfélszolgálat elég jól működik, elég kevés rossz tapasztalatot szereztem, így nem született meg a cikk.

Viszont a nagy telefonálgatás és e-mailezés közben belefutottam abba, hogy szeretném a családi baleset biztosítást további kockázati elemekre történő biztosítással kibővíteni (röviden: pénzt szeretnék költeni). Gondoltam írok ennek az elég nagy biztosító társaságnak egy e-mailt a központi ügyfélszolgálatra, aztán majd rám eresztenek egy biztosítási ügynököt. Hát nem így történt. Kaptam egy kedves válaszlevelet, ezt:

Hivatkozva társaságunk felé megküldött elektronikus üzenetére, megköszönve társaságunk iránti bizalmát, tájékoztatjuk, hogy jelen formában sajnos nem áll módunkban ajánlatot adni, azonban személyes ügyfélszolgálati irodánkban munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.

shut-up-and-take-my-money.jpg

És átküldték az egyik irodájuk elérhetőségét. Tessék pénzt akarsz költeni és még azt sem lehet. Ehhez képest ha mondjuk bemegyek tankolni a MOL kútra vagy egy csekket (hoppá: készpénz átutalási megbízást) akarok feladni a POSTA-n, felsorolják az áruk felét, hogy nem-e akarom megvenni. Na ennyit erről: "Shut up and take my money :)!"

 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing szolgáltatás értékesítés érdekek

IT Behaviour interjú

2016.04.26. 16:30

it_behaviour.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: hírek magamról erp itbusiness

Smartdreamers

2016.03.01. 14:41

Újszerű toborzási stratégia Magyarországon

Social media recruitment, az újszerű toborzási stratégia mostantól Magyarországon is

A hagyományos toborzási folyamatoktól és platformoktól eltérően a jelenleg Romániában és Lengyelországban tevékenykedő SmartDreamers egy innovatív stratégiával tör be  magyarországi piacra, megcélozva a vállalatok által meghirdetett white collar jellegű állásajánlatokat. A top hazai és multinacionális cégek által feltöltött álláshirdetések social media recruitment által kerülnek promoválásra. Több mint 5 millió potenciális pályázóhoz érnek el, erősítve a munkáltatói márkaépítést is.

Az okosan álmodozók úgy vélik, hogy az álláskeresési platformok esetében és maga a toborzási folyamatban mindig is gondot okozott az érvénytelen és irreleváns pályázatok nagy mennyisége. A célzott broad vagy targeted típusú social media hirdetések által ezt sikerült orvosolni. Mivel a kampány elindítása előtt, az előre meghatározott paraméterek alapján a kampány otpimalizálva van, ezért a hirdetések csakis a megfelelő célközönséghez jutnak el.

Értékes a “non job seeker” közösség

Úgy a magyarországi, mint a nyugat európai piacokon is, a toborzók leginkább csak azokat a pályázókat célozzák meg, akik aktív álláskeresők. A SmartDreamers munkatársai úgy vélik,  hogy nagy értékkel bírnak azok a jelöltek is, akik nem feltétlenül aktív álláskeresők. Érdemes megcélozni a” non job seeker” közönséget is, mivel ezáltal olyan pályázókat lehet elérni, akik nincsenek regisztrálva a toborzási platformokon. Mindig új, potenciális jelöltekre lehet így szert tenni.

Toborzáson keresztüli munkáltatói márkaépítés

A social media hirdetéseken keresztül a vállalat nyitott pozíciói kerülnek megismertetésre hangsúlyt fektetve a céges adatlapra is. Ezért a potenciális pályázókat a SmartDreamers automatikusan a cég karrieroldalára is irányíthatja. A vállalat meg kell ismertesse teljes potenciálját.

A SmartDreamers startup vállalkozás 2014. március óta tevékenykedik az online piacon, 6 business angel figyelmét megragadva az évek folyamán. Az idei év januárjában elnyerte az ANIS által megszervezett Best Startup of the Year címet.

Az innovatív és célzott toborzási szolgáltatásainak köszönhetően romániai kirendeltségű top vállalatoknak segít a toborzási folyamat lebonyolításában, mint például: Vodafone, Bosch, Nestlé, Telekom, EY, Deutsche Bank, British American Tobacco, IBM,  McDonalds, stb. A tevékenységét Románia és Lengyelországon kívül, mostantól Magyarországon is kifejti.

csapatkep.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: startup informatika nemzetközi

Munkaerő hiány?

2016.02.03. 12:18

Ma néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon megfelelő munkaerőt találni. Sokan panaszkodnak arra, hogy mennyi munkanélküli van, és ez igaz is, mennyire nehéz elhelyekedni ma Magyarországon és ebben is igazuk van teljes mértékben, azonban vegyük figyelembe, hogy több ezer betöltetlen állás is van ma Magyarországon. Akkor mégis miért olyan nehéz elhelyezkedni?

shutterstock_218755303.jpg

Nagyok az elvárások? Kevés a fizetés? Túljelentkezések? Nehéz kitűnni a tömegből? Alul képzett munkavállalók?

Szerintem ahhoz, hogy valakinek jó állása legyen 4 alapvető dolog kell:

  • először is legyen alkalmas a feladatra, amire jelentkezik
  • kell egy jó bemutatkozás (önéletrajz)
  • aztán kell egy mégjobb bemutatkozás (személyes interjú)
  • legvégül pedig bizonyítania kell, hogy ő volt a megfelelő választás (próbaidő)

A legtöbben a leges legelején elvéreznek, mert olyan állásra jelentkeznek, amire nem alkalmasak! Nehezen értik meg a munkavállalók, hogy amennyiben a tanulási időszakot (általános iskola, szakközépiskola-gimnázium, felsőoktatás) nem célirányosan, megfeleleően töltötték, akkor nagyon nehéz lesz olyan szakmában elhelyezkedniük, amire nincs képesítésük vagy gyakorlatuk (kivéve ha pályakezdőről van szó). Egy ügyvéd hiába akarna ugye sebészként praktizálni, ez nem lehetséges és ez teljesen természetes is mindenkinek. De miért nem ennyire természetes, hogy aki pincérnek tanult, abból tanulás/átképzés nélkül nem lesz pénzügyi asszisztens kolléga. Sajnos ez van, el kell fogadni. Amikor kiír egy vállalat egy álláspályázatot, akkor nem véletlenül írják le, hogy milyen szakembert keresnek. És ha még fel is veszik azt a kollégát, akinek nincs meg a szükséges képesítése és/vagy tapasztalata, a gyakorlati idő alatt elvérzik szinte 100%, nem értem miért kergetnek hiú ábrándokat.

A másik nagy hiba, hogy nem tudnak bemutatkozni az emberek! Nem akarom elvenni a HR tanácsadók kenyerét, de rá szeretnék mutatni néhány olyan dologra munkáltató szempontból, ami arra sarkallt, hogy írjak egy cikket a témáról. Múlt héten a vállalatunk feladott egy hirdetést, szegedi munkatársat keresünk irodavezető/pénzügyi asszisztens munkakörbe. Itt a hirdetés. Azt gondoltam teljesen jól leírtam, hogy kit keresünk, leírtuk a feladatokat, az elvárásokat és az előnyöket is. Kb. 1 hete van fenn a hirdetés így egy mini statisztikát már közzé tudok tenni.

  • 1 hét alatt 21 pályázati anyag jött be
  • Összesen 20-an jelentkeztek (1 valaki 2-szer küldte el az önéletrajzát 3 nap eltéréssel: na most erről mit gondoljak? Nem tudja milyen állásra jelentkezett már?)
  • Kértem, hogy Europass önéletrajzot senki ne küldjön. Ennek oka, hogy használhatatlan, nulla információ tartalma van. A 20 pályázóból azért 3-an mégis ilyet küldtek. Róluk mit kellene gondolnom? Elolvasták egyáltalán rendesen végig az álláshirdetést? Ha felvenném őket dolgozni, akkor hogyan várhatnám el tőlük, hogy egyáltalán egy utasítást végre tudnak hajtani az elvárt módon?
  • Le volt írva, hogy pályázni egy kísérőlevéllel és egy magyar és angol nyelvű önéletrajzzal lehet. Ennek a kritériumnak összesen 4-en, hangsúlyozom 4-en feleltek meg, a többiek vagy az angolt hagyták le vagy a kísérő levelet. Na most ha majd adok egy feladatot, akkor csak a felét fogják elvégezni? Hogyan vehetnék fel ilyen kollégákat?
  • Le volt írva, hogy alapkövetelmény gazdasági végzettség (közép vagy felső). A 20-ből csak 10-en feleltek meg ennek a követelmények (50%). Ragozzam?
  • Olyan személy, aki megfelelt volna minden elvárásnak olyan egyetlen egy sem volt!

De nagyon sok egyéb gondom van még ezzel a 20-21 pályázati anyaggal:

  • A jelentkezők legtöbbje lelkesen írta, hogy haladó vagy profi Microsoft Office felhasználó, de a Microsoft Word-ben megírt önéletrajzuk botrányos. Tele van formázási hibákkal. Tabulátor helyett 20 db szőköz és társaik.
  • Eleve miért küld valaki .doc önéletrajzot, miért nem .pdf-et küld?
  • A jelentkezők legtöbbje nem tudja az önéletrajzát elmenteni megfelelő néven. Gyakori az önéletrajz.doc vagy a Miklos3.doc esetleg a palyazat.doc.
  • Volt olyan, aki a lakóhelye közelében keres állást, de Pest megyében lakik, míg az álláspályázat Szeged, Dugonics utcára szól, kb. 160 km-re.

Tehát azt tudom mondani, hogyha az emberek megtanulnak önéletrajzot írni, álláspályázatra jelentkezni vagy egyáltalán csak bemutatkozni, akkor sokkal nagyobb esélyük lehet arra, hogy az önéletrajzuk alapján behívják őket állásinterjúra. Ami még nem elég, hiszen a legfontosabb, hogy olyan állásra jelentkezzünk, amit be is tudunk tölteni.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek tanácsadás vállalat coaching

Hírek okoshotthon mellé: Fűtött nyaralók távvezérléssel

2016.01.21. 07:00

Mostanában egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző okosotthon funkciók. Okosotthonokról én is írtam már, de itt egy újabb hazai fejlesztés a témában.

1_49.jpgMagyarországon tervezték azt a készüléket, ami hétvégi házak távoli fűtésének vezérlését szolgálja, a komplett gyártás és összeszerelés is hazánkban történik kézi és kis szériás gépi sorozatként.

A GSM termosztát készülék telefonhívással elérhető, magyar és több egyéb - angol, francia - nyelven fogadja a hívást. Ezután beolvassa az épület mért és beállítható hőértékeit, amiket a telefon billentyűzetével lehet megváltoztatni a kívánt értékre, és az egész egy percet sem vesz igénybe.

A készülék kifejezetten a magyar piac igényeinek megfelelően lett megtervezve 8 évvel ezelőtt még 2008-ban. Mára az ország csaknem minden nyaralóövezetében találni ilyen GSM-termosztátot. A készülék vezetékes illetve vezeték nélküli szobai termosztátként működve napi vagy heti programmal képes a fűtést vezérelni. 

Opcionálisan további eszközök is képes távolról működtetni,, így többek között kerti kamerarendszereket, kerti szivattyút, medence fűtést, villanybojlert, vagy nyáron légkondicionáló berendezéseket. A termosztát az épület esetleges fagyveszélye esetén telefonon felhívja az ügyfelet.

A GSM termosztát távolról a behelyezett SIM kártya telefonszámán keresztül válik elérhetővé. Akinek az alap készülék egyszerű kialakítása nem felelne meg, többféle egyedileg tervezett külső kezelő egységet választhatnak. A honlapon egy tervezési segédprogram segítségével választhatják ki a bútorokhoz vagy a belső térhez leginkább megfelelő színű és kivitelű egységet. A külső vezérlő piros és zöld karakterszínekkel és számtalan külső kerettel választható az egyszerűbb műanyag borításon át a fém, fa, illetve varrott bőr kivitelig.

A forgalmazó a következő szezontól 7 év teljes körű garanciával értékesíti majd a készülékeket, tervben van a külföldi értékesítés is, amihez jelenleg új befektetőket keresnek. További infók itt és itt.

Szólj hozzá!

Címkék: mobil hírek informatika fejlesztés