Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Vállalatirányítási rendszer üzemeltetése?!?

2009.09.14. 22:54

Ebben a cikkemben arra keresem a választ, hogy hány felhasználó kell ahhoz, hogy egy vállalatirányítási rendszer hatékonyan üzemeltethető legyen, és ne csak egy számlázó programként legyen használatban.

 

Egy új rendszer bevezetése során rengeteg buktatója lehet a projektnek. Nos, én ide sorolom a létszámhiányt, amely a munkafolyamatok rossz szabályozásából ered.

 

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy egy feltörekvő cég a jelenlegi rendszereit (számlázó, készletnyilvántartó, stb) szeretné egy egészként kezelni, ezért egy új INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZERT szeretne bevezetni, elkerülve ezáltal a különféle rendszerek együttes használatából eredő problémákat, mint:

  • felesleges adatrögzítések,
  • folyamatok közötti adatvesztések,
  • felesleges munkaerő használat (ezzel csak nagyon óvatosan merem leírni, mert ezt nem szeretik az emberek, de le kell írni, hogy egy hatékonyabb rendszer bevezetésekor bizony lehetnek olyan munkafolyamatok, amelyeket eddig emberek végeztek, mostantól viszont az ERP fog (erről míg egyébként szót fogok ejteni)), stb.

 

És szeretné természetesen az egységes rendszer előnyeit is kihasználni:

  • munkaidő megtakarítás
  • hatékonyság növelés
  • anyagi eszközök jobb kihasználása, stb

 

A mintavállalatunkat képzeljük el egy klasszikus kisvállalatként, ahol termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás és valamilyen szintű szervizelés (gépjármű, telefon, elektronikai eszközök, stb.) folyik, és a következő személyek dolgoznak a vállalatnál:

  • tulajdonos
  • tulajdonos felesége
  • szerviz oldalon egy munkafelvevő
  • szerviz oldalon egy értékesítő
  • egy kereskedelmi (értékesítő) munkatárs
  • egy asszisztens (pénztáros)
  • külső könyvelő, aki papíros alapú számlák alapján könyvel a cégnek

 

Ha esetleg bárki magára ismer, az csak a véletlen szüleménye, továbbá az, hogy Magyarországon a legtöbb kisvállalat így működik!

 

Az eddigiek során a tulajdonos sohasem használta egyik rendszert sem, sőt gyakran nem is tartózkodik házon belül, mert a céggel kapcsolatos „ügyeket” intézi házon kívül. A feleség helyszínen va, ő az üzletvezető, de maximum a számlázó programot használta, ami egy „számlavarázslóként” működött.

 

Számlavarázsló: olyan számlázó program, ahonnan bármi korlátozás nélkül kiszámlázható, papíros alapú számla a végtermék, nem figyel semmilyen készletmozgást. Partner adatok megadás, számla dátumok megadás, tételsorok felvitele, számlázás – a folyamat röviden.

 

A munkafelvevő rögzítette a „szakmai programban” az ügyfél igényeket, de a számlát a számlavarázslóból állították ki. A szerelő értelem szerűen semmilyen programot nem használt. Az értékesítő mindent papíron értékesített (alkatrészeket, járműveket, szolgáltatásokat, bármit, stb.). Bármilyen nemű számla kiállítását a tulajdonos felesége vagy az asszisztens kolléga végezte el.

 

Na most képzeljük el, hogy ha egy ilyen környezetbe a tulajdonos nyomására bevezetésre kerül egy ERP rendszer, akkor vajon mi fog történni?

 

  1. Mivel egy ERP rendszer a szakmai dolgok elvégzését követően szinte automatikusan tud számlát kiállítani, így a „számlázó” beosztásra, funkcióra már nincs is szükség. Ez abból ered, hogyha egy szervizes programban egy munkalap jól beállításra kerül, akkor már a rendszer magától fog számlázni.
  2. Mivel a munkafelvevőnek továbbra is muszáj minden javítandó termékről egy munkalapot felvenni, ezt már az új ERP-ben fogja megtenni (tehát a munkafelvevő használni fogja a rendszert), de ha jól végig viszi a folyamatot akkor a végén számla fog kijönni, így a tulajdonos feleség és az asszisztens számlázó tudására a régi formában már nincs szükség (ők gyakorlatilag kiestek a rendszer használói közül, az adott tekintetben).
  3. Jó esetben a rendszerből szeretnének pénztárbizonylatot adni az ügyfeleknek minden számlához, így az asszisztens kolléga számlázából valódi pénztárossá avanzsált, ami jó.
  4. Kérdés, hogy az alkatrészek kezelését ki fogja elvégezni (alkatrészek bevételezése, kiadása munkalapra)? Valószínűleg a szerelő kollégát nem lehet majd rávenni erre (bár az esetek többségében sikerül), így ezt a feladatot is a munkafelvevő fogja ellátni.
  5. A kereskedelmi munkatárs, aki eddig mindent papíron csinált (az asszisztens – pénztáros kolléga végezte a gépi rögzítést –számlázás formájában) valószínűleg ímmel-ámmal fogja csak megtanulni a rendszert, és továbbra is az asszisztens kollégára fogja hárítani a munkájának „számítógépes adminisztrációját”.
  6. Így elérkezünk oda, hogy 2 ember használja az új ERP rendszert, a munkafelvevő és az asszisztens-pénztáros.
  7. A számlákat a cégtulajdonos továbbra is átadja papíros alapon a könyvelőnek (jó esetben interfészelik a könyvelő programmal az új vállalatirányítási rendszert, így az ERP szíve, a pénzügyi rendszer nincs használatban (bank, pénztár, folyószámla kezelés, fizetési felszólítól, bejövő számla rögzítés, csak hogy néhányat említsek), így bármilyen információt, amit ki szeretnének nyerni a rendszerből az féllábas lesz.

 

A fenti példa azt bizonyítja, hogy hiába van elegendő munkatársa egy cégnek, nem mindegy, hogy a „számítógépes adminisztrációt” kik és milyen mélységig végzik egy ERP rendszerben. Rengeteg féllábas rendszert láttam már, amelyek nagy része NEM létszámhiányból eredtek, hanem a munkafolyamatok rossz szabályozásából és emberi nem odafigyelésből.

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendszer erp készlet érdekek vállalatirányítás ügyfelek

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr871382496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.