Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Készletek értékelése egy ERP-ben

2009.10.05. 12:09

Már több rendszert használtam életemben (és többet is tanácsadtam), amelyek különböző fejlesztői környezetekben készültek, és mindegyik hasonlított valamennyire, és mégis teljesen eltérőek voltak. Nem kezdem el elemezni őket, hogy miben hasonlítottak, viszont észrevettem, hogy a készletek értékelésében némelyek jelentősen eltérnek egymástól.

 

Nem mondom, hogy az egyik jobb, mint a másik, de teljesen máshogy működnek. Nézzük először az utólagos készlethelyesbítés módszerét. Az ilyen típusú rendszerekben a készletre vétel kettéválik két különálló folyamatra. Először a raktári alkalmazott rögzíti a szállítólevelet, aztán a pénzügyi munkatárs a számlát. A szállítólevél rögzítésénél a raktári alkalmazott bevételezi a szállítólevélen szereplő cikkeket tételesen, darabszám megjelölésével. Az ár mező kitöltése nem kötelező. Ebben a fázisban semmilyen pénzügyi-főkönyvi tranzakció nem történik a rendszerben, csupán a készletnyilvántartásban növekszik a cikkek állománya.

 

A számla rögzítésénél a pénzügyi munkatársnak ki kell választania egy vagy több szállítólevelet, amelynek az adatait beolvassa a rendszer és ekkor kell a szállítólevélen szereplő tételek helyességét - pénzügyi szempontból ellenőrizni, kiegészíteni. Azaz, a darabszámok mellé fel kell tüntetnie tételesen az árakat.A számla rögzítése után történik meg a pénzügyi-főkönyvi tranzakció, azaz a rendszer könyveli a készletrevételt.

 

Viszont a cikkeket már a számla rögzítése előtt is el lehet adni (ilyenkor természetesen feltételezzük, hogy a számla már a cég birtokában van, csak a rögzítés nem történt meg), de mivel a szállítólevél rögzítésekor nem szükséges megadni az árakat, így nem tud pontos ELÁBÉ-t számítani a rendszer az értékesítéshez. Hiszen, amikor megtörténik az értékesítés, akkor egy komplett ERP rendszernek nem csak az értékesítés tranzakciót kell tudni könyvelnie, de a készletcsökkenést is. Mivel még nincs berögzítve az ár (hogy mennyiért is érkeztek a készletek), így nem tudja meghatározni a készletcsökkenés összegét a rendszer, sőt így az értékesítés eredményét sem tudja meghatározni.

 

Ezt a problémát úgy oldják meg, hogy utólag kell futtatni egy kis alkalmazást (időszakonként, hetente, havonta, stb.), ami kikeresi az eladott tételhez tartozó beszerzési árat a számláról (amennyiben már be van rögzítve) és kitölti a főkönyvi könyveléshez az ELÁBÉ összegét. Ezzel a módszerrel ha később javítani kell a számlán akkor elég újra futtatni a készlethelyesbítést és a rendszer helyre teszi az ELÁBÉ összegét.

 

Az azonnali módszer esetében, pedig a folyamat abban tér el, hogy szállítólevél rögzítésekor kötelező megadni az árat, és itt is ugyanúgy el lehet adni a cikket a bejövő számla rögzítése előtt, de ilyen esetben a rendszer tudja számolni az ELÁBÉ-t automatikusan, mivel már a szállítólevél kitöltésekor kötelező volt megadni az árakat.

 

Ebben az esetben, amikor a pénzügyi munkatárs berögzíti a számlát, neki már nem kell tételesen ellenőrizni a szállítólevél adatait, csupán berögzíti a számlát (1 soron, nem kell az összes tételt felrögzítenie), és az adott számlához kiválaszt egy vagy több szállítólevelet a rendszer pedig leellenőrzi, hogy a szállítólevélen szereplő tételek összege megegyezik-e a számla összegével. Amennyiben nem, úgy figyelmeztetést küld, hogy a két összeg eltér. Amennyiben az eltérés minimális (tehát kerekítésből adódik), úgy azt egy speciális (készletérték különbözet) főkönyvi számra lehet könyvelni, amennyiben nagy az eltérés, úgy vissza lehet keresni a szállítólevél adatait, azokat lehet ellenőrizni és javítani is.

 

Probléma viszont mindkét módszernél van. És mindkét módszernél hasonló. Mi történik akkor, ha a bejövő számlát sose rögzítik be az eladott tételhez? Az utólagos készlethelyesbítés módszer esetében az eladott tételhez sose lesz ELÁBÉ, mivel nem került berögzítésre a számla. Az azonnali módszer esetén pedig elmarad az ellenőrzési lehetőség, amit a számla és a szállítólevél összekapcsolása eredményez.

 

Természetesen az is kérdés, hogy miért nem került berögzítésre a számla?

  • Ha sose érkezett meg a számla, az azt jelenti, hogy "elvileg" az áru sem érkezett meg, így ha bevételezésre került az alkatrész, akkor azt visszáruzni kell. A kimenő számlát pedig sztornózni, hiszen nem volt mit eladni.
  • Lehet, hogy csak elfelejtették berögzíteni a számlát, ilyen esetben remélhetőleg egy önellenőrzésnél erre azonnal fény derül és pótolni lehet a hiányosságot.


Azért osztottam meg ezt veletek, mert ebből kiderül, hogy mindegy milyen készletkezelési módszert használunk, az élet bármelyiket a feje tetejére tudja állítani, és egy bizonyos pont után már nem a rendszert kell fejleszteni, hanem a rendszerrel dolgozó emberek látásmódját, gondolkodásmódját, problémamegoldó képességét!

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendszer erp készlet vállalatirányítás

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr791428731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.