Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Súgó

2009.10.22. 13:10

Az ERP rendszerdokumentációk című cikkemben már írtam arról a témáról, hogy egy erp rendszerhez milyen jellegű dokumentációkra van szükség a működéshez. Egy nagyon fontos dokumentáció típusról viszont még nem beszéltem, ez pedig a súgó. A súgó egy nagyon hasznos kis találmány, csak az elkészítése nem túl egyszerű.

 

A súgó tartalmak készítésénél nem a technikai feltételekre szeretném kihegyezni a hangsúlyt, de akit ezek is érdekelnek, azok látogassanak el erre a weboldalra, és elég sok hasznos információt fognak találni (Súgó készítése) a témában.

 

Amire én szeretném fektetni a hangsúlyt az a súgó tartalomnak a felépítése. Hogyan is építsünk fel egy rendszerhez egy súgót? Gyakori probléma, hogy egy folyamatos fejlesztés alatt lévő rendszernél hogyan tartsák mindig frissen a dokumentációkat, és már nem marad elég kapacitás, hogy valaki egy komoly, átfogó struktúrájú súgót készítsen a rendszerhez. Igazából nem is nagyon érheti vád ezeket a rendszereket, mert ilyenkor általában magyar gyártású szoftverekről van szó, ahol mesterségesen az árakat lenyomják, hogy versenyképesek maradjanak, így nincs akkora bevétel, amelyből a rendszer fejlesztése mellett, egy hatékony dokumentáció kezelést is ki lehessen alakítani. Egy folyamatos fejlesztés alatt lévő rendszer esetén csak úgy tud hatékonyan megvalósulni a dokumentáció és súgó készítés és karbantartás, hogy erre a munkára külön munkatársat alkalmaznak.

 

Tehát az első nehézségbe ott ütközhetünk, hogy nincs rá elég kapacitás, és így csak a felhasználói kézikönyvekre támaszkodhatnak a rendszert használók. A következő problémát az okozhatja, hogy kialakításra került egy megfelelő felhasználói kézikönyv, de a felhasználói kézikönyv az nem súgó, ezért azt egy az egyben feltölteni a rendszerbe nem lehetséges, vagy ha igen, akkor azt nem súgónak hívják, hanem letölhető dokumentációnak. Ez egy köztes megoldás a súgó és a felhasználói kézikönyv között, mivel ezeket a tartalmakat el lehet helyezni a rendszer moduljaiban és bizonyos mértékig szét lehet őket szabdalni, sőt még keresni is lehet bennünk (bár egy PDF vagy DOC állományban is lehet keresni természetesen). Egy ilyen megoldást már több helyen is súgónak hívnák, bár nem teljesen az.

 

A tökéletes megoldás az, ahol a felhasználói kézikönyv és a súgó teljesen eltérő struktúrájú. A felhasználói kézikönyv egy részletes dokumentációja a rendszernek. A súgó pedig a rendszer adott részén jelent csak segítséget, ahonnan a linkeken keresztül további hasznos információkat tudunk kapni. De például a felhasználói kézikönyv 1 oldala a súgóban több helyen is szerepelhet és jóval rövidebb struktúrában. Mire egy ilyen jól struktúrált súgó elkészül valószínűleg el is avult a tartalom, de ha a struktúra kialakításra került, akkor könnyen megoldható a későbbi frissítése, mert a szerkezete már elkészült.

 

Most nézzük meg, hogy egy rendszernek hány szintű súgóval célszerű rendelkeznie:

  1. A rendszer központi vezérlő paneléből (intézőjéből) indítható teljes súgórendszer.
  2. A rendszer minden egyes moduljából hívható egyedi súgó oldal, amely a súgórendszer megfelelő pontjához hivatkozik. Ezek között az oldalak között maximális átjárhatóságot kell biztosítania a linkeknek.
  3. A rendszer minden egyes moduljában, minden egyes oldalon elhelyezett súgó oldal, amely a súgórendszerből már csak az adott oldal információit jeleníti meg.
  4. Mező szintű súgó, általában a „Mi ez?” funkció tökéletesen alkalmas erre a megoldásra, így megtudható, hogy egy ablakon „Mi ez?” a nyomógomb, vagy menüpont.

 

Tehát amennyiben a rendszerünk megfelel ezeknek a kritériumoknak, akkor elmondhatjuk, hogy megfelelő súgó rendszerrel rendelkezünk, amennyiben még nem, akkor se adjuk fel az elkészítésének a lehetőségét, hanem vegyük napirendre, mert a felhasználók életét sokkal könnyebbé teszi, és ha a felhasználó kevesebbszer nyúl a telefonos segítséghez, akkor a tanácsadó cég is több időt tud fejlesztésre, egyéb tanácsadásra fordítani. Fontos, hogy előbb fektessünk bele pénzt és energiát, hogy elkészülhessen a súgó, és után kapacitások tudnak felszabadulni, akár abból is, hogy kevesebbszer fogják az ügyfelek a telefonos segítséget igénybe venni. Fordítva nem működik a dolog, vagyis az az üzleti felfogás (szerintem) merőben rossz, hogy először aratunk, aztán vetünk (vetés és aratás törvénye).

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás tanácsadás fejlesztés dokumentáció erp vállalatirányítás

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr391467492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.