Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Miért nem hiszek a felhőben?

2012.12.28. 22:11

A 2012-es év talán egyik legnagyobb dobása vagy leginkább várt dobása a felhő szolgáltatás volt. Mindenki mindent a felhőbe akart rakni, de miért?

Az informatikában nem csak termékértékesítésről beszélünk (hardver, szoftver), hanem ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokról (távfelügyelet, rendszerfelügyelet, rendszergazdai szolgáltatások, stb.) is. A hardver és szoftver beruházásokhoz pénzre van szükség, sokszor igen komoly befektetést igényel a partnerektől, akkor hogyan lehet őket rávenni a befektetésre? Vagy finanszírozási forrásokat keresünk ügyfeleink részére (EU pályázatok) vagy valamilyen folyamatos szolgáltatás vásárlásra hűségidőt kötünk és beépítjük a hardver és/vagy szoftver beruházást a szolgáltatásba (a szolgáltató finanszíroz a jövőben haszon reményében). Legtipikusabb példái ennek a Telecom csoport különféle akciói, amelyeket már magánszemélyek felé is promótálnak. "Köss velünk 2 éves hűségidős előfizetést televízió és internet szolgáltatásra és kapsz egy TV-t, vagy részletekben fizetheted a TV-t". Így jutunk el a felhő szolgáltatásokig, hiszen ez valójában mindenféle kezdő beruházás nélkül igénybevehető informatika.

Idézet egy korábbi cikkemből:

"Mi az a Cloud Computing?

A Cloud Computing angol kifejezés magyar megfelelője a Számítási Felhő, bár én inkább Számítástechnikai Felhőnek nevezném. Ez a fogalom annyit jelent, hogy nem a saját számítógépünkön lévő állományokkal és szoftverekkel dolgozunk, hanem olyan szoftverrel, amit az interneten keresztül érünk el, és az állományok (adatok) is az internet valamelyik bugyrában találhatóak :). Nagyon leegyszerűsítve ez maga az internet. Ma már online módon is használhatunk ERP vagy CRM rendszereket, nem csak szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket. Ennek legegyszerűbb módja, ha az ASP vállalkozás a rendszerét a saját szerverére telepíti, amit egy távoli asztal megoldás segítségével elérhetővé tesz az ügyfelek felé. Így az ügyfél nem vásárol hardvert (szervert), csak havidíjat fizet és bárhonnan elérheti a vállalatirányítási rendszerét."

1_3.jpgKép forrása: Internet

Tehát ha nem lehet eladni terméket (hardver, szoftver), akkor szolgáltatásként kell értékesíteni ezeket a dolgokat, felhő szolgáltatásként, vékony (olcsóbb) kliensekkel. Felhő szolgáltatásként már nem csak irodai programcsomagok (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, egyéb office alkalmazások) lehet elérni, hanem teljes vállalatirányítási rendszereket, CRM rendszereket. A felhőben fájlainkat is tárolhatjuk, nincs szükség hatalmas méretű adattárházakra, nincs szükség mentésekre, nincs szükség informatikusra sem. De akkor én miért gondolom azt, hogy még jó pár évnek el kell tellnie, mire a hazai KKV szektorban is sikeres lesz ez az üzleti konstrukció, koncepció?

1. Adatbiztonság kérdése

Minden adatunk tárolását rábízzuk egy szolgáltatóra, természetesen szerződéses keretek között, de a szerződés nem véd meg az adatok helytelen célú felhasználásától, vagy éppen eltulajdonításától, csak jogalapot képez az igazunk bizonyítására. Aki felhő szolgáltatásban gondolkodik, az tegye fel magának és a szolgáltatónak is a következő kérdéseket?

  • Hol lesznek az adataim tárolva?
  • Ki férhet hozzá az adatokhoz?
  • Hogyan férhetek hozzá az adatokhoz?
  • Hogyan védik az adataimat az illetéktelen hozzáféréstől?
  • Illetéktelen hozzáférés esetén kit terhel a felelősség?
  • Van-e bármilyen helyreállítási terv, ha valami hiba történik?

2. Rendelkezésre állás kérdése (internet)

A felhő lényege, hogy kell hozzá intenetes kapcsolat. Hát nálam már volt probléma az internet eléréssel, persze ilyenkor előveszem a táskámból a mobil internetet, de azért ez mégsem mindig elég. Tehát a felhő szolgáltatáshoz csakis biztonságos, mindig elérhető internetszolgáltatás elfogdható. Tegyük fel a kérdéseket a szolgáltatónak:

  • Mi történik ha nincs internet?
  • Van-e bármilyen egyéb módja, hogy elérjem az adataimat?

3. Szolgáltató kérdése

Mi történik ha megszűnik a szolgáltató cég? Ez nem csak felhő szolgáltatás esetén, de bármilyen komplex informatikai szolgáltatás esetén is nagyon fontos kérdés. Mi történik az adatainkkal, ha a szolgáltató megszűnik, átalakul, felvásárolják, stb.?

4. Mobilitás kérdése

A felhő szolgáltatásokról mindig elmondják, hogy nagyon mobil, hiszen bárhonnan elérhetem az adataimat, bárhonnan tudok dolgozni. De mi van akkor, ha felhőről vastag kliensre, saját hálózatra, saját szerverre kell visszaköltözni? Megoldható? Milyen ráfordítással?

5. Bizalmatlanság

Az ötödik indokom összegzi az előző négyet. A hazai KKV szektor az elmúlt évek problémái, üzleti sikertelenségei révén igen bizalmatlan. A felhő szolgáltatás pont a KKV szektornak szólna, hogy olcsóbbá tegye az informatika üzemeltetését. De a fenti okokból kifolyólag a konstrukció felvet sok kérdést, főleg adatbiztonság terén, így még el kell tellnie egy kis időnek, hogy a szolgáltatók olyan konstrukciókat dolgozzanak ki, amelyek valóban biztonságosak, mobilak, hozzáférhetőek.

Lehet, hogy a 2013-as év már tényleg a felhő éve lesz, mert a 2012-es - szerintem - nem volt az, mégha sokan azt is szerették volna. A cikk címe szándékosan túloz, mert nem a felhő szolgáltatásban nem hiszek, hanem abban, hogy ez most a hazai KKV szektorban sikeres lehet. Pár év múlva már lehet, hogy sokkal többen megbarátkoznak ezzel a dologgal és nő azon cégek aránya, akik pozitív példával járnak előttünk, és sikeresen alkalmazzák a felhőt üzleti céljaik elérésére.

Ez az idei utolsó írásom, úgyhogy mindenkinek Üzletben, Sikerekben, Ötletekben, Előre lépési lehetőségekben gazdag Új évet kívánok!

Valószínűleg még idén a www.piacesprofit.hu oldalon is megjelenik egy CRM-el kapcsolatos írásom. Stay tuned :)!

2 komment

Címkék: tanácsadás szolgáltatás informatika értékesítés cloud

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1004985476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Giller Tamás 2013.01.06. 13:57:44

Ez a cikk techcorner.hu/cio/top-10-felhokockazat-20121222.html két nappal az enyém előtt jelent meg. Nem olvastam, csak most leltem rá, de nagyon hasonlóan közelít a felhőhöz, mint én.

eLink 2013.03.02. 05:01:06

Jó az írás! Jómagunk, az e-Link ASP felhő alapú ERP szolgáltatásunkat 12 évvel ezelőtt hoztuk létre. Anno a felhővel szembeni bizalmatlansággal küzdöttünk, manapság viszont már nem ez jelenti a problémát, hanem az EU-s IT pályázatok megléte...a hazai KKV szektor - a pályázatok megjelenése után - gyakorlatilag kizárólag pályázati finanszírozási segédlettel valósítják meg ERP projektjeiket. A felhő pedig nem részesülhet támogatásban...