Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően
Facebook
Linked In
Rss

Giller Tamás

COM_6565+800.jpg

Forrás: Computerworld

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

Giller Tamás

Több, mint 10 éves szakmai tapasztalat informatikai szolgáltatások területén: ERP, CRM, egyéb vállalati szoftverek bevezetése, tanácsadása, üzemeltetése.

Pénzügyi, üzleti és informatikai tudás!

Projektmenedzsment tapasztalat, NAV, ITIL szakvizsga!

Több mint 5 év vezetői tapasztalat (CFO, IT/IS).

A Piac & Profit valamint a Computerworld szakértő partnere.

ERP - múlt, jelen, jövő

csak-könyv_2.png

ERP - past, present, future

angol_könyv_reklám.png

A könyvemről

Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója):

"Gratulálok a könyvedhez Tamás, nagyon jó volt! Még nem olvastam olyan könyvet az ERP-ről, amely ennyire szakszerű és olvasható lenne egyben. Annyira tetszik, hogy szeretném tananyaggá tenni a Kulcs-Soft-ban. Szeretnék 20 példányt rendelni belőle a kollégáim részére."

Hetyei József (Certified Management Consultant):

"A könyv stílusa kellemes, olvasmányos, jól érthető. A könyvben összefoglalt tapasztalatok hasznosak lehetnek mind az ERP rendszereket bevezető kkv-k, mind a számukra ilyen rendszereket szállító, azokat (bevezetés során és az után) támogató vállalatok számára."

Hoffer István (abas Magyarország ügyvezetője):

"A könyv második része, amely az ERP kiválasztásról és a bevezetéshez kapcsolódó projektről ad információkat, abszolút hiánypótló a magyar piacon. Én nagyon vártam már egy ilyen kiadványra."

Juhász Zsolt (rEVOLUTION Software Kft. ügyvezetője):

„Érdekes, olvasmányos, sok helyen visszaköszönnek az általam is hangoztatott gondolatok. A könyv végén nekem egy picit sok lett a kiegészítő téma, ez egy picit elviszi a fő téma súlyát. De örülök, hogy a könyv az ERP kérdés teljes szélességét felvállalja.”

Támogathatsz

Ha szeretnéd támogatni az ERPBLOG működését, akkor most megteheted.

Köszönöm, hogy támogattál!

Facebook

www.erpblog.hu

A nevem Giller Tamás. 2003 óta foglalkozom Informatikai Szolgáltatásokkal (ERP és CRM rendszerekkel). 2003 év elején közgazdászként diplomáztam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán majd a Summit Autó Magyarország ZRt.-nél - a Summit Solutions nevű üzletágnál - kezdtem dolgozni, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszerekkel. Két év után 2004 év végétől kezdve közel 1 évet töltöttem Ausztráliában, ahol pénzügy menedzsmentet hallgattam. 2005-től projektvezető lettem a Summit Autó Magyarországnál. 2006-tól a Karádi Rendszerháznál dolgoztam Microsoft vállalati termékekkel (Navision, CRM). 2008 és 2015 között a DLM Solutions Kft. üzletágvezetője voltam. Azóta pedig egy mezőgazdasági informatikával foglalkozó startup (Gremon Systems Zrt.) pénzügyi igazgatója vagyok. Szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amelyeket az informatika ezen speciális világában töltöttem, az elmúlt több mint 10 év során. Remélem a témák érdekesek lesznek és egy jó kis szakmai műhely alakul ki!

ITIL

 

Microsoft Business Solutions Specialist

specialist.png

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, vagy van egy jó ajánlatod számomra, akkor ne habozz, írj nekem!

tamas.giller@gmail.com

Search Clear

Friss topikok

Kiemelt partnerek

PP.jpg

Computerworld.gif

Partnerek

Bridge.pngdlm_1.pngk2d.png

xapt.pngkaradi_1.pngdyntell.png

kulcs.png 

ggx.png

abas.png  

2_2.png

 

  

KRONOS.jpg

 

 

weblogo.png

  

  

uj_SAP_logo.jpg

 

SymbolTechLogoNEW_240x240.png

 

llp_logo_standardcolour_clear_background.png

 

      UNIT4_logo_VT-SOFT.png

 

ifs_logo_180.png

 

TRL_logo_cegnevvel2.png

 

Startup kockázat!?!

2018.05.21. 14:31

2015 óta elsősorban startup vállalatoknak segítek az operációjuk felépítésében, mint a kockázati tőkebefektetők által delegált pénzügyi-operatív vezető. Több vállalkozásban aktívan részt veszek a pénzügyi-könyvelési folyamatok felépítésében, jogi ügyek, HR ügyek, rövid távú taktikai és hosszú távú stratégia ügyek kezelésében. Ismerem a befektetések minden fázisát, folyamatát.

1_50.jpg

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több mint 75 milliárd forintot, azaz 75 ezer millió Ft-ot oszt/osztott szét magyarországi kockázati tőkealapok (alapkezelők) között pályáztatás útján. Hasonló a szisztéma, mint korábban az ún. JEREMIE források kiosztása, működtetésekor volt. A JEREMIE pénzekre történő pályáztatáskor a kockázati tőkealapoknak 30%-ot saját erőből saját forrásból kellett biztosítani és ehhez lehetett 70% uniós forrást kapni. Az így megszerzett tőkét lehetett megfelelő irányelvek alapján magyarországi startup vállalatok feltőkésítésére használni azzal a céllal, hogy a vállalatok viszonylag rövid távon (5 év) a befektetett tőke többszörösét termeljék meg. A JEREMIE programmal kapcsolatos vélemények eltérnek, hogy egy ilyen program mennyire tudja elérni a célját. Korábban a magyar állam közvetlenül nem vett részt a tőkealapok kiválasztásában, így a mostani konstrukcióban ez egy új elem, hogy az MFB osztja szét a kiosztható tőkét és a szükséges önerő mértéke is változik. Új szereplők nem pályázhattak csak meglévő tőkealapok. Azért fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni mert 2018-ban és 2019-ben ez a hatalmas összeg elérhető lesz a nagy piaci potenciállal rendelkező vállalkozások számára és sokan megvalósíthatják üzleti álmaikat, akár a Prezi, a Ustream vagy a Logmein.

75 milliárd forintból – ha átlagban 500 millió Ft-os befektetésekkel számolunk – akár 150 vállalatot lehet elindítani a siker útján. Persze a pénz nem minden, sőt az sem mindegy, hogy milyen hozzáadott szolgáltatásokat tud biztosítani egy tőkealap a pénz mellé. Az okos pénz (smart money) vagy buta pénz nagyban befolyásolja majd a startup működését. Hogy mi az az okos pénz és mi a buta pénz? Amikor egy befektető ún. okos pénzt ad akkor nem csak tőkét ad a cégbe, de teljes tudását, kapcsolatrendszerét is odaadja, megnyitja az ajtókat a vállalkozásnak, töri neki az utat, segíti az értékesítési tevékenységét azáltal, hogy az értékesítési csatornáit rendelkezésre bocsátja. A buta pénz esetén egyszerűen ad pénzt és háttérbe vonul. A fenti két példa a két végpont, a kettő között azért van átmenet. Magyarországon nyilván minden tőkebefektető máshogy működik, de a legtöbben segítik a befektetéseiket, amennyire csak lehet, de el kell fogadni, hogy a magyarországi tőkealapok pénzügyi befektetők, nem szakmai befektetők, így nem tudnak külföldi kapcsolatokat nyitni, nem tudnak értékesítési támogatást nyitni. Tehát aki tőkéért fog folyamodni ezekhez a tőkealapokhoz, azoknak világos üzleti céllal, üzleti tervvel, üzleti stratégiával kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük annak megvalósítására is. Senki nem ismeri a biztos siker összetevőit, de néhány dolog, ami biztosan szükséges a sikerhez:

  • Jó ötlet, megvalósítható ötlet
  • Piaci validáció az ötletre, piackutatás
  • Létrejött termék vagy szolgáltatás
  • Megbízható befektető
  • Lehetőség szerint okos-pénz, kapcsolatok
  • Megfelelő csapat (Szándékosan nem jó vagy szuper csapatot írok, mert egy jó focicsapattal nem lehet kosárlabda mérkőzést nyerni!)
  • Hit (hit magunkban, a termékben, a sikerben): Ezt a területet sokszor láttam, hogy félreértik az emberek, sokan magukat Steve Jobsnak képzelik és nem fogadják el a kritikát, kiigazítást, segítséget, tanácsokat. Az önfejűség nem egyenlő a hittel.

silicon-valley.jpg

Egy startup kockázatos, mindkét fél szempontjából kockázatos. A vállalkozó felteszi rá idejét, saját pénzét, kollégái, beosztottjai munkáját, a kockázati tőkés pedig anyagi javakat biztosít ehhez. Az anyagi sikerből először persze a pénzügyi befektető fog részesülni, majd az alapítók. A hozamelvárása a befektetéseknek általában 20% körüli IRR szokott lenni, ami a gyakorlatban – 5 év távlatában – dupla összegű megtérülést jelent. Azaz ha egy befektető biztosít 500 millió Ft tőkét, akkor 5 év múlva úgy szeretne kiszállni a vállalkozásból, hogy annak dupláját kapja vissza azaz 1 milliárd forintot. Ezt kétféle képpen lehet elérni, vagy olyan profitot termel évről évre a vállalat, hogy az éves adózott nyereségből osztalék formájában vissza tudja venni ezt az összeget, vagy 5 év után egyszerűen közösen értékesítik a vállalatot egy harmadik szereplő részére és a vételárból való részesedéssel kapja vissza a tőkét és a hasznot. Természetesen nem minden startupból lesz siker, így néhányról soha többet nem hallunk, és a tőkealap leírja a veszteséget, nem kapja vissza a pénzét soha. A gyakorlatban a nem hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy minden 10 befektetésből 8 elbukik, 1 visszahozza a befektetett pénz, 1 pedig valódi siker lesz ún. unikornis, és hatalmas összegért sikerül értékesíteni (EXIT), amellyel kitermeli a többi cég veszteségét. Azon tőkealapoknak, amelyek sikerrel pályáztak az MFB 75 milliárd forintjára nagy a felelősségük és kényszerük arra, hogy megtalálják a legjobb projekteket, cégeket, amelyekbe befektetik a tőkét, hogy 5 év után nyereséget tudjanak kimutatni. Ne felejtsük el viszont, hogy már lassan 1 éve a piacon van az MFB egy saját tőkealapja a Hiventures Zrt., amely már több tucat kis és közepes méretű startupba fektetett pénzt, így a Magyarországon elérhető jó projektek egy részét már ők valószínűleg megtalálták. Nagyon nehéz lesz jól elkölteni ezt a 75 milliárd forintot véleményem szerint. Viszont ha van jó ötlete, akkor itt a lehetőség, lehet menni bemutatkozni (pitch-elni) és tőkét szerezni a jó ötletre.

Az MFB programjában – mivel európai uniós forrás – van azonban egy korlátozó tényező. A tőkét külföldi terjeszkedésre csak korlátozott mértékben lehet fordítani, ez egy Európai Uniós szabály, hogy az egyes tagállamoknak biztosított tőke az adott országban működő vállalkozásokat fejlessze, de úgy, hogy más tagállamok kárára ez ne váljon – talán így lehet a legegyszerűbben megfogalmazni. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha egy cég majd ebből a tőkéből befektetést kap és a termékével külföldre szeretne menni, akkor ebből a pénzből nem alapíthat ott vállalkozást, nem vehet fel belőle külföldi értékesítőt. A pénzt Magyarországon kell elkölteni. Természetesen ha a vállalatnak van saját bevétele, mert már tudja értékesíteni a termékeit, szolgáltatásait, akkor ebből a bevételből ott költ és amennyit akar. Tehát megvalósítható a külföldi expanzió úgy, hogy a saját bevételeket külföldi terjeszkedésre költik, míg a kapott tőkét a hazai bérekre, fejlesztésre, innovációra.

A végére pedig egy tanács a jövő startuppereinek, vállalkozóinak. A kockázati tőke nem ajándék pénz. A kockázati tőkével komoly felügyeleti rendszer (havi, két havi igazgatósági ülések, mérföldkövek, elvárások, jelentési rendszer) is bekerül a vállalatba. A vállalt üzleti stratégia, üzleti terv hónapról hónapra összevetésre kerül a tényleges adatokkal. Amennyiben a vállalások már rövid távon nem teljesülnek a pénzügyi befektetőnek egy sor lehetősége megnyílik arra, hogy változtatásokat eszközöljön a vállalat működésében, akár az ügyvezetőt is elmozdíthatja és akár az alapítók részvényeit is megszerezheti (vesting). Így előfordulhat olyan eset, hogy egy alapító a megkapott tőke után nem tudja bizonyítani, hogy sikeresen meg tudja valósítani az üzleti tervet, így a befektetők elmozdítják és kint találja magát a vállalaton kívül. Tehát aki elindul az úton annak mindig kell lennie egy B tervének, mert lehet nem sikerül, vagy nem úgy sikerül ahogy eltervezte.

A következő héten megvizsgáljuk, hogy mielőtt valaki elindulna a startup úton mikre figyeljen oda, majd azután megvizsgáljuk, hogy milyen lépéssorozatok révén juthat el egy vállalkozó ahhoz, hogy tőkét kapjon egy kockázati tőkealaptól.

Startup: Mi is az a startup? Egy korábbi cikkemben így fogalmaztam: Felmerül egy jó ötlet, amiben olyan piaci potenciál van, hogy gyorsan kell vele robbantani, mert ha hagyományos módon, lassabb léptekkel kerül piacra az ötlet, legyen az egy termék vagy szolgáltatás, akkor félő, hogy a nagyobb, tőkeerős cégek gyorsabban tudnak működő terméket fejleszteni és megelőznének bennünket a piacon egy hasonló termék megjelentetésével. A kulcsszavak a következők: magas növekedési potenciál, nemzetközi létjogosultság, innovatív, gyors reakcióra képes vállalkozás. Éppen ezért a jó ötlet mellé ún. kockázati tőkebefektetőt keresnek a vállalkozók (azaz az entrepreneur-ök), hogy gyorsan tudják piacra dobni ötletüket és gyors növekedésnek induljanak. Ha sikeres a termék, akkor egy idő után megtérül a befektetett tőke, de a kezdeti szakaszban szinte bizonyos, hogy veszteséget termel csak, hiszen gyorsan fel kell venni sok embert, marketingre is költeni kell és sok-sok egyéb járulékos költség is felmerül. A kockázat legtöbbször a befektetőé, nem pedig az ötlet tulajdonosáé, de siker esetén a befektető nagyobb mértékben is részesül az anyagi javakból.

Képek forrása: Internet

Szólj hozzá!

Címkék: hírek startup nemzetközi érdekek

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr7313990426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.