Hogyan segíthet a SCRUM módszertan?

Mielőtt belekezdek a témába, le kell szögeznem, hogy nem vagyok a SCRUM módszertan szakértője, még csak most ismerkedem vele. Mostanában több helyről is feltették nekem azt a kérdést, hogy egy projekt során hogyan tudom priorizálni és hatékonyan kezelni a felmerülő újabb és újabb igényeket, mi alapján sorolok előre valamit, mást pedig hátra? Továbbá mindenki, aki projekteket menedzsel egyszerre több projektben van benne, így természetes az érdekkonfliktus, kérdés, hogy én hogyan oldom fel ezeket?

Nos, aki már annyi ideje foglalkozik informatikai szolgáltatásokkal, projektekkel, mint én, annak a személynek már van bizonyos rutinja, ezért az ilyen kérdésekre úgy szoktam válaszolni, hogy a konfliktusok feloldásában és a prioritások meghatározásában a tapasztalataimra támaszkodom. Minden projekt esetén meg kell felelni valamilyen érdekcsoportnak, fontossági sorrendben ezek a következők lehetnek:

  • hatóság
  • fizetős ügyfél
  • cég vezetősége, menedzsment
  • ingyenes ügyfél

Továbbá vannak határidők, amelyek muszáj betartani. Tehát a határidők és az érdekcsoportoknak történő megfelelés meghatározza a feladatok prioritását. Ezt a módszertant hívhatjuk hagyományos vagy klasszikus módszertannak, de létezik az ún. agilis módszertan, vagy más néven a SCRUM. Hogyan segíthet nekem, nekünk a SCRUM módszertan abban, hogy az egyes feladatokat jobban priorizáljuk és a felmerülő problémák ne gátolják a projektet az előre haladásban?

SCRUM = elsősorban szoftverfejlesztési projektmódszertanként ismert, de manapság egyre elismertebb hagyományos projektek kezelésében is, de továbbra is technológia projektek megvalósítása során támaszkodnak rá a szakemberek leginkább. A szó egy a rugby sportban használt szakkifejezés, talán dulakodás néven fordítható a legjobban. Először 1986-ban két japán szakértő írt le egy olyan modellt, ami felgyorsíthatja és egységesítheti a termékfejlesztést és vízesés modellnek keresztelték, nagyjából a váltófutás alapján írták le módszerüket, azaz az egyik futó fut, majd átadja a kezében lévő stafétát az utána következő futónak, de egy bizonyos ideig együtt futnak. Hasonlóan a rugbyhez, ahol az egész csapat folyamatosan fut, halad előre, és közben egymásnak passzolgatják a labdád.

Mielőtt gyakorlatiasabb módon belemennék a módszertanban nézzük meg a SCRUM szereplőit:

SCRUM MASTER = Lényegében ő a projektvezető, ismeri a projektet, ismeri a módszertant, ő irányít, hagyományos módszertanban ő a projekt menedzser.

PRODUCT OWNER = Ő az összekötő tiszt a fejlesztő csapat (project team) és az ügyfél között, beszéli az ügyfél nyelvét és képviseli az ügyfelet a projektben, akár az ügyfél maga is lehet, nem feltétlenül belső ember, a hagyományos módszertanban ő a szolgáltatás menedzser, a service manager.

SCRUM TEAM = maga a projekt csapat, általában kis létszámú 5-7 főből álló csapat, akik a munkát végzik (fejlesztők, programozók).

A módszertan megértéséhez a következő ábra nyújt segítséget:

scrum.jpg

Kép forrása: Internet; Illusztráció: www.ggxstudio.com

Product backlog: Minden projekt során vannak különböző követelmények, amelyeket le kell szállítani a projekt végén az ügyfél felé. A Product Backlog ezen követelményeknek a fontossági sorrendbe rakott listája. A projekt során ez a sorrend folyamatosan változhat az ügyfél igényeinek megfelelően, amelyet a Product Owner kezdeményez.

Sprint (Futam): Az a kettő illetve négy hét közötti időintervallum, amíg a Product Backlog teendőlistájából egyet, egy funkciót megvalósítanak.

Sprint backlog: Minden egyes futam előtt a Product Owner közli a teljes csapattal, hogy milyen teendőket kell a teljes folyamat során megvalósítani és azokat milyen prioritási sorrendben. Ezekből az információkból a Scrum Master a csapattal együtt eldönti, hogy melyik az a részfeladat, funkció, amelyiket meg tudják valósítani a projekt ezen szakaszában és a Futam alatt meg is valósítják. Fontos, hogy amíg tart a Futam, addig nem lehet a koncepciót megváltoztatni, azt le kell szállítani. De ez egy viszonylag rövid időszak (2 és 4 hét közé kell esnie), így ha a Futam végére kiderül, hogy az ügyfél koncepciója változott, akkor sem vesztettünk sok időt. A Futam végén be is kell mutatni a Product Owner (ügyfél) felé az elkészült funkciót, amelyre a következő Futam épülni fog. Minden egyes Futam esetén napi megbeszélések is szükségesek lehetnek, ez az ún. Daily Scrum Meeting. A Scrum éppen a fenti Sprint folyamat miatt nem támogatja a távoli munkavégzést, azaz azt amit ma a különböző Shared Service Centerek (SSC) támogatnak, hogy a projekt 5 különböző tagja, akár 5 különböző országban tevékenykedjen.

A SCRUM módszertan egyik előnye a hagyományos projektmódszertannal szemben, hogy nem abból indul ki, hogy az ügyfél már az elején tudja, hogy mit akar (nincs mód és lehetőség a probléma teljes megértésére), hanem abból, hogy az ügyfél igényeit nem tudja pontosan megfogalmazni. Ezért szorosan bevonja a projektbe (akár a Product Owner-en keresztül) és a részfunkciókat leszállítja és bemutatja az ügyfélnek, hogy a végső elkészült termék (Potentially Shippable Product Increment) teljesen megfeleljen az ügyfél igényeinek. A hatékonysága a teljes projekt részfunkciókra történő osztásán és az ügyfél szoros bevonásán alapszik.

Néhány érdekesség a SCRUM-ról:

  • Szokták csirkék és disznók módszertanának is hívni, ami a következő viccen alapul:

A disznó és a csirke mennek az utcán. Egyszer csak a csirke megszólal: „Te, nyissunk egy éttermet!” Mire a disznó: „Jó ötlet, mi legyen a neve?” A csirke erre gondolkozik, majd azt feleli: „Nevezzük Sonkástojásnak!” A disznó erre: „Nem tetszik valahogy, mert én biztosan mindent beleadnék, te meg éppen csak hogy részt vennél benne.”

Forrás: Wikipedia

Lényegében azt hivatott ez kifejezni, hogy a projektben résztvevők közül valakik vásárra viszik a bőrüket (disznók = Prodoct Owner, Scrum Master, Scrum Team), míg mások szintén érdekeltek a projekt sikerességében, de nem feltétlenül viszik vásárra a bőrüket (csirkék = szolgáltató cég tulajdonosa, végfelhasználók, külső személyek (pl. hatóság).

  • A Futam során a napi megbeszélések (Daily Scrum Meeting) általában 20 percesek és mindenki áll, hogy ezáltal se húzódjon el a megbeszélés. Aki késik, büntetésben részesül. A megbeszéléseken bárki részt vehet, de csak a "disznók" beszélhetnek.
  • A napi megbeszélések alkalmával be kell számolni az előző napi tevékenységről, az adott napi tervezett tevékenységről és arról, hogy ebben előállhat-e valamiféle probléma.

Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon hasznos módszertan, de természetesen ennek sikerességét is a gyakorlatban lehet megtapasztalni. Ajánlom elsősorban szoftverfejlesztő cégeknek!

Ui: Aki eddig még nem szavazott a GoldenBlog-on az még megteheti, köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr1004733584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Macher Judit

macher_judit.jpg

Magamról

Macher Judit vagyok, a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. második generációjának tagja. A szüleim által 30 éve indított, bérmunkával foglalkozó Bt-ből mára egy közel 100 főt foglalkoztató integrátori szerepkört is ellátó Zrt. lettünk. Az innovatív megoldásokra való nyitottság mindig is jelen volt cégünk életében, így lettünk Magyarország öt Mintagyárának egyike. Ennek kapcsán számos céggel osztottuk meg a tapasztalatunkat a digitalizációval kapcsolatban, mely során mi is rengeteget tanultunk. Ezzel a bloggal az offline térből az online térbe tesszük át a párbeszédet a legújabb technológiákról (elsősorban az ERP-k területén), és az egymástól való tanulás lehetőségét. Időről időre olyan szakértőket kérek fel tapasztalataik megosztására, akiktől hiszem, hogy sokat tanulhatok, tanulhatunk.

Facebook

Elérhetőség

Ha kapcsolatba szeretnél velem lépni, mert véleményed van, meg akarsz osztani velem valamit, segítségre van szükséged, akkor ne habozz, írj nekem!

macherjudit@gmail.com 

Friss topikok

Kiemelt partnerek

 
logo_white_red_1.png

 prodHost Zrt.
Az okos vállalatirányítási rendszer

 

macher.jpg

MACHER Gépészeti és Elektronikai Zrt.

 

Partnerek

 

 cmo_logo.png

 

  

corvinus-logo-400x280.jpg

 kulcs.png

 hrp_logo_new-1024x552.png

 

 sclogo.png

 

 graphit_logo_1.jpg

Computerworld

Nincs megjeleníthető elem

www.erpblog.hu

Macher Judit vagyok, a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. második generációjának tagja. A szüleim által 30 éve indított, bérmunkával foglalkozó Bt-ből mára egy közel 100 főt foglalkoztató integrátori szerepkört is ellátó Zrt. lettünk. Az innovatív megoldásokra való nyitottság mindig is jelen volt cégünk életében, így lettünk Magyarország öt Mintagyárának egyike. Ennek kapcsán számos céggel osztottuk meg a tapasztalatunkat a digitalizációval kapcsolatban, mely során mi is rengeteget tanultunk. Ezzel a bloggal az offline térből az online térbe tesszük át a párbeszédet a legújabb technológiákról (elsősorban az ERP-k területén), és az egymástól való tanulás lehetőségét. Időről időre olyan szakértőket kérek fel tapasztalataik megosztására, akiktől hiszem, hogy sokat tanulhatok, tanulhatunk.

Search Clear

[-] mínuszos.hu

Nincs megjeleníthető elem

süti beállítások módosítása