Interjú rovat: Bódi Gábor

A blog második legkedveltebb rovata az interjú rovat idei első számával jelentkezem. Úgy tűnik, hogy a Károly és Gabesz epizódok élre törtek, így most ők a legnépszerűbbek, de az interjúk szorosan a nyomukban haladnak :). Ahogy az interjú rovatnál már szokásos mindig az informatikai terület meghatározó szakembereit szoktam kérdezni, talán picit másképp. Továbbra sem vagyok újságíró, de még mindig érdekelnek a válaszok és a történetek. Köszöntöm itt a blogon Bódi Gábort, aki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke (www.nhit.hu) valamint az infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár. Bódi Gábor mindezen feladatok mellett ügyvezetőként is tevékenykedik a Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-ben. A blog olvasóinak ismerős lehet továbbá onnan, hogy a tavalyi SAP konferencia első keynote előadását is ő tartotta, amelyről én is közvetítettem.

Kedves Gábor! Üdvözlöm itt a blogon, köszönöm, hogy elfogadta a felkérést! Had kezdjem azzal a felvetéssel, hogy lapvetően Ön is közgazdász végzettségű, mégis informatikával foglalkozik. Hogyan került kapcsolatba az informatikával?

bodi_gabor_2014.JPGBódi Gábor: Kedves Tamás, köszönöm és először is üdvözlöm a blog olvasóit! Igazgatásszervező és okleveles közgazdász végzettséggel rendelkezem, diplomáimat a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szereztem. Szakmai pályafutásomat már egyetemi éveim alatt is a közigazgatásban képzeltem el, olyan területen, ahol tevőlegesen részt vehetek hazánk fejlődésében és modernizációjában. Ez az időszak éppen a 2000-es évek elejére tehető, amikor már látszott, hogy az informatika egyre inkább megkerülhetetlenné válik, és a többi ágazatban is markáns szerephez jut. Ezért is örültem, amikor bekapcsolódhattam az e-kormányzati munkába, hiszen az már akkoriban is nyilvánvaló volt, hogy ez a szakterület nemcsak a hardverekről, szoftverekről, kábelekről szól majd az elkövetkező években-évtizedekben, hanem az e-közigazgatás területén szolgáltatások kialakításáról és továbbfejlesztéséről, az információs társadalmat tekintve pedig számtalan olyan programról, amellyel a lakosság egyre nagyobb százaléka válik digitálisan írástudóvá. Így ezen a területen is megfelelően kamatoztathatom a megszerzett tudásomat, hiszen ez a munka lefedi a teljes hazai közigazgatást, és nagyon sokrétű igazgatásszervezési és koordinációs feladattal jár.

2000 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt különböző pozíciókban, de mindig informatikai területen, elsősorban kormányzati, önkormányzati területen. Milyennek látta akkor Magyarország közigazgatását informatikai szempontból a piaci állapotokhoz képest?

Bódi Gábor: Ha a központi közigazgatást nézzük, akkor elmondható, hogy infrastrukturálisan nem volt jelentős lemaradás a piaci viszonyokhoz képest. Már az első Orbán-kormány idején elkezdődtek olyan IT-fejlesztések, amelyek kihatottak a közigazgatás egészére. Ezeket az eredményeket a későbbi kormányok is továbbvitték, hiszen létrejött az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat elődje), amelynek megteremtésével lehetővé vált a kormányzati rendszerek elektronizálása és új, hatékony, távolról is elérhető szolgáltatási rendszerek bevezetése. 2005-ben elindult az Ügyfélkapu, a kormányzat ügyfél azonosító- és beléptető rendszere, amely mögé egyre több hatóság és hivatal csatlakozott online elérhető szolgáltatásokkal. Az időszak legnagyobb problémáját a számtalan szigetszerű fejlesztés okozta. A különböző közigazgatási szervezetek és az önkormányzatok – reagálva a világban zajló információtechnológiai folyamatokra, valamint a társadalom egyre növekvő igényeire – önálló informatikai fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek későbbi összehangolása jelentős erőforrásokat bevonva volt megoldható.

Milyennek látja most a helyzetet?

Bódi Gábor: Az elmúlt években a kormányzati IT-szakrendszerek között lezajlott a konszolidáció, amelyből az állampolgárok ügyfélként annyit már érzékelhetnek, hogy valóban zökkenőmentesebb lett a legtöbb ügyintézés. A korábbi évekre jellemező anomáliák kiküszöbölésére új kormányzati irányítási struktúra jött létre az infokommunikáció területén. Az új rendszerben minden szereplő feladat- és hatásköre szabályozott: a kormányzati IT-projektek közül a közigazgatást érintő területek a Belügyminisztériumhoz tartoznak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál van az ágazati fejlesztési rendszer: az e-gazdaság, a digitális kompetenciák, valamint az infrastruktúra-fejlesztés. Mivel a szakterület két szervezet között van szétosztva, szükség volt egy koordináló szerepkörre: itt jutott feladathoz a Miniszterelnökség, hogy a projektek megalkotása során érvényesítse az összkormányzati érdekeket, illetve biztosítsa a rendszer folyamatos és hatékony összehangolását. A feladatok végrehajtása során így elkerülhetőek a párhuzamos fejlesztések, könnyebben erősíthetőek az egyes fejlesztések közötti szinergiák. Másrészt a piaci szereplők is egy letisztult helyzettel találkoznak, ahol egyértelmű, hogy mely területnek kik a felelősei, mely szereplőknek érdemes bemutatni a technológiai javaslatokat, és az új innovációkat.

Mesélne egy nagyobb projektjéről?

Bódi Gábor: Mint az a fentiekből kiderül, számos nagy ívű projekt zajlott korábban is, hogy a jelenlegi eredményeket elérjük. Szeretném azonban kiemelni a jelenleg futó projektek közül a Digitális Nemzet Fejlesztési Programot, amelyet a kormány november elején fogadott el. A program horizontálisan épül fel, és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia minden pillérét komplexen kezeli. Ennek megfelelően szerepel benne – többek között – szupergyors internet program, e-közigazgatás fejlesztési program, de található benne közösségi élményhez kötődő gazdaságfejlesztés, valamint kompetenciafejlesztési elem is. A program konkrét feladatokat, felelősöket és meglehetősen szűk határidőket is tartalmaz. Ennek értelmében 2015. március, illetve június végéig dönteni kell olyan koncepcionális kérdésekben, amelyek kijelölik a 2018-ig terjedő időszak lépéseit, illetve meghatározzák az akcióterveket. Úgy vélem, hogy a mostani időszakban a program valóban izgalmas szakmai feladatok elé állít nemcsak engem, hanem a kormányzat számos szereplőjét is, és a megvalósítása nagyon komoly kormányzati összefogással valósul meg.

Esetleg volt valamilyen ERP (vállalatirányítási rendszer) vonatkozású projektje?

Bódi Gábor: A Kopint-Datorgnál nemrégiben tértünk át egy új vállalatirányítási rendszer alkalmazására. Bár még csak rövid ideje ért véget a tesztidőszak, az már látszik, hogy sokkal hatékonyabbá és egyszerűbbé tette a korábban bonyolult munkafolyamatokat, sikerült a különböző részlegek tevékenységét integrálni, és sokat egyszerűsödött a külső partnerekkel való ügyintézés is.

Milyennek gondolja ma Magyarországon a kis és középvállalatok informatikai helyzetét? Ön szerint a hazai KKV szektorban dolgozók megfelelő informatikai képességekkel rendelkeznek?

Bódi Gábor: Az elmúlt időszakban számos konferencia és felmérés is behatóan foglalkozott a kkv-k informatikai helyzetével. Ezek végkicsengése minden esetben az, hogy még sok tennivaló van ezen a területen. A magyarországi kis- és közepes vállalatok költségeiknek csak nagyon kis részét, alig két százalékát fordítják informatikára, és csupán a hetedük minősül informatikailag teljes mértékben mobilnak, azaz rendelkezik olyan eszközparkkal és informatikai háttérrel, amely lehetővé teszi, hogy ne csak az irodában, az íróasztalhoz kötve intézhesse levelezését, vagy érje el az internetet. A kormány az elmúlt években is igyekezett ezt a kissé sötét képet árnyalni, s különböző pályázati- és hitelkonstrukciókkal segíti elő a kkv-szektor infokommunikációs felzárkózását. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) számos pályázati konstrukciót tartalmazott, amelyek a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését célozták. A GOP keretében az innovációs pályázatok 30%-át IKT cégek kapták, míg másik 30%-a IKT központú fejlesztés volt. Ha a fejlesztésekhez informatikai képzést is igényeltek a vállalkozások, akkor a TÁMOP 2.1.3 „Vállalati képzés” pályázatait vehették igénybe. Ezen támogatási források együttes összege meghaladta a 100 milliárd forintot. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a pénzügyi források biztosítása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a kkv-k mihamarabb elérjék európai társaik digitális színvonalát, versenyképességük javításához elengedhetetlen a szemléletformálás és a tudatosítás. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program tervezésekor többek között ezért is igyekeztünk olyan komplex javaslatokat kidolgozni, amelyek a technológiai fejlődés mellett az ikt-képességek javítását is célozzák.

digitalisesely2014.jpg

A kép a Digitális Esély 2014 pályázat eredményhirdetésén készült, Forrás: www.nhit.hu

Ahogy Ön is említette az elmúlt években rengetek hazai vállalkozás tudott igénybe venni európai uniós támogatásokat informatikai területen. A jövőben mi a fő koncepció, amely mentén ezeket a támogatásokat hozzáférhetővé kívánja tenni a kormány a piacon szereplő vállalkozások számára?

Bódi Gábor: Az infokommunikációs fejlesztések a jövőben két nagy program köré, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) koncentrálódnak. A KÖFOP a közigazgatási szolgáltatások innovációjára, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre fókuszál. A GINOP a piacra direkt módon érkező forrásokat tartalmazza, amelynek egyik legfőbb prioritása, hogy a 30 Mbit/s-os sávszélesség mindenhova eljusson – ennek megfelelően kell a hálózatfejlesztést végrehajtani. A további GINOP-os prioritások kifejezetten a gazdaságfejlesztést célozzák. Ebbe a körbe sorolhatóak például a felhőalapú szolgáltatások, a kompetenciák fejlesztése, a digitális közösségek építése. A GINOP-os forrásrendszer azonban valamiben nagyon különbözik a korábbi támogatási formáktól: a vissza nem térítendő támogatások mellett visszatérítendő, kedvezményes támogatásokat is nyújt. Előtérbe kerül tehát a piaci szemlélet, vagyis azon cégek számíthatnak támogatásra, amelyek önerőből is le tudnak tenni valamit az asztalra.

Ön miben látja a támogatási rendszer legnagyobb problémáját?

Bódi Gábor: Az adminisztrációt nevezném meg. Bár az elmúlt években jelentősen egyszerűsödtek az egyes pályázatokhoz kapcsolódó eljárásrendek, és így csökkentek a vállalkozások adminisztratív terhei, célunk, hogy még gyorsabbá és gördülékenyebbé váljon az ügyintézés. Terveink között szerepel a teljes pályázati folyamat elektronizálása; amelynek eredményeként a kedvezményezettek majd a nap 24 órájában intézhetik a projektekkel kapcsolatos adminisztrációt.

2013 óta Ön a Kopint-Datorg Kft. ügyvezetője is, amely egy állami tulajdonban lévő ámbár piacon működő vállalkozás. Ez a terület a sokévnyi közszférában eltöltött munkái után milyen kihívásokat tartogatott az Ön számára?

Bódi Gábor: Nem volt ismeretlen terep számomra a piac, hiszen korábban a Puskás Tivadar Közalapítvány ügyvezető igazgatói posztját töltöttem be. Ha nagyon leegyszerűsíteném, azt mondhatnám, hogy a többéves megrendelői oldal után most még inkább megismerhettem a beszállítói oldal mindennapos feladatait és problémáit egyaránt. Kiemelt célom volt, hogy a belső működést úgy tegyem egyszerűbbé és hatékonyabbá, hogy az ne csak a cég életében, hanem az üzleti partnerek felé is érzékelhetővé váljon. Az eddigi visszajelzések alapján jó irányba indultunk el.

Úgy tudom Ön családos ember, a sok munkája mellett hogyan jut ideje a családjára? Mit csinál szívesen szabadidejében?

Bódi Gábor: Két kisgyermekem van, s fontos számomra, hogy – divatos szóval élve – minőségi időt töltsek családom körében. Bár még csak óvodások, már most látszik, hogy mennyire érdeklődnek az infokommunikációs eszközök és az internet iránt. Nagyon fontos, hogy a világháló megismerésében már a kezdeti lépésekkor mellettük legyek, hiszen így később tudatos internethasználókká válnak, és sokkal kevésbé lesznek kitéve a neten jelentkező veszélyeknek. Másrészt úgy gondolom, hogy a szellemi munkát leginkább sporttal lehet „kipihenni”, így rendszeresen sportolok egy focicsapat oszlopos tagjaként.

Olvas-e blogokat, mi a kedvenc blogja?

Bódi Gábor: A blogok napjainkra megkerülhetetlen hírforrássá váltak, jómagam elsősorban az ikt-témákkal foglalkozó oldalakat böngészem. Az látható, hogy a néhány évvel ezelőtti időszakból – amikor mindenki blogot írt – az igazán aktuális és izgalmas témákat feldolgozó oldalak tudtak a felszínen maradni, s ezeket érdemes rendszeresen olvasgatni.

Kedves Gábor, köszönöm, hogy rendelkezésemre állt.

Bódi Gábor: Köszönöm az interjút és további sikereket kívánok a blogoláshoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr557091683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása