Interjú rovat: Hetyei József

Az idei év első interjúját Hetyei Józseffel készítettem. Az ERP piacon abszolút nem ismeretlen a neve, hiszen hozzá kötődik az egyik legismertebb ERP szakkönyv az ERP rendszerek Magyarországon a 21. században. Jelenleg vezetési tanácsadóként dolgozik, s e mellett vezető oktatóként tevékenykedik a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az általa kidolgozott és vezetett posztgraduális Executive MBA for IT képzési szakon is. Hetyei úrral beszélgettünk múltról, jelenről és a jövőről is.

Üdvözlöm kedves József, köszönöm Önnek, hogy elfogadva az interjú felkérést. Vágjunk is a közepébe, Ön mikor és hogyan ismerkedett meg az informatikai szolgáltatásokkal, ERP rendszerekkel?

HJ.jpg

Hetyei József: Kedves Tamás, köszönöm a lehetőséget, hiszen gyakori olvasója vagyok magam is a blogjának. Szakmai karrierem kezdetén, még a 80-as évek elején kerültem először kapcsolatba a mai integrált vállalatirányítási rendszerek őseivel. Az IBM még a 60-as évek végén kezdett el foglalkozni egy az egész IBM iparvállalat igényeit kielégítő termelésirányítási rendszer fejlesztésével. Ez volt a 8 modulból álló PICS, majd a 80-as évekre ebből lett az egyik legsikeresebb termelésirányítási rendszer a COPICS. Magyarországon részt vettem az ezekkel kapcsolatos feladatokban, ekkor ismerkedtem meg az átfogó – ma inkább úgy mondjuk robusztus funkcionalitású – és integrált, folyamat alapú rendszerek jelentőségével. Ez megalapozta az elkötelezettségemet e rendszerek iránt.

Mi történt ezután?

Hetyei József: Később (1984-89) részt vettem egy integrált vállalatirányítási rendszer fejlesztésében, támogatásában, ez volt a Kybernos, amely szintén főleg az anyaggazdálkodás és termelésirányítás problémáira keresett és adott megoldást. Ennek a rendszernek nagy szerepe volt a 90-es években (sőt hatásai még a 2000-es évekre is kiterjedtek) mert viszonylag olcsón lehetett hozzájutni, így sok cég, köztük induló, ma már országos, sőt nemzetközi cégek is ezen a rendszeren tanulták meg az integrált rendszerek működését. Megtapasztalták az ERP rendszerek előnyeit, hogy nem csupán gazdasági események utólagos rögzítésére, követésére, könyvelésére alkalmasak, hanem tervezésre (készlet, beszerzés, gyártás, költségek, bevételek, likviditás, stb.), döntés előkészítésre is.

Ezután pedig a Hungaropharma szervezési és informatikai vezetője lettem, ahol igyekeztem eljuttatni a céget a vad informatikától a folyamatközpontú, átfogó, integrált informatikai megoldásokig. A sikeres folyamat vége az SAP R/6 bevezetése lett. Ebben a folyamatban a legnehezebb feladat a vállalati kultúra, a gondolkodásmód, az értékrend átalakítása volt. Nem kis dolog volt, hogy a korábbi állami gyógyszerelosztó monopóliumnak sikerült piacvezető, jelentős részesedéssel bíró, eredményes kereskedő vállalkozássá alakulnia és ezeket a tulajdonságokat megőriznie az egyre erősödő piaci versenyben is. Ez nem történhetett volna így, hogyha az informatika nem képes megfelelő módon támogatni az üzleti folyamatokat.

Ma már nagyon könnyű gazdasági informatikusokat találni, talán jókat is, de akkoriban ez egy kialakuló szakma volt, nem tanították, mindenki a napi munkán keresztül sajátította el a dolgokat. Milyen tapasztalatai vannak ezen a téren?

Hetyei József: Szerencsém volt, mert olyan szakemberekkel kerülhettem kapcsolatba és dolgozhattam együtt, akik munkájuk kapcsán (pl. Számalk) már a 80-as években megismerhették az átfogó, integrált, folyamat központ rendszerek elvét, előnyeit. Megértették ezek rendkívüli jelentőségét és igyekeztek elősegíteni ezek magyarországi elterjedését.

Ha az elmúlt néhány évből kellene kiemelkedő projektet említenie, amire nagyon büszke, akkor melyik lenne az?

21 század.jpgHetyei József: 1999-ben indítottuk el a ComputerBooks Kiadónál a Menedzsment informatikai szakkönyvek sorozatot. Ennek fő oka az volt, hogy ekkorra világossá vált Magyarországon is, hogy az informatika (info-kommunikáció) stratégiai jelentőségű területté vált, s egy vállalat menedzsmentjének is tisztában kell lennie azzal, milyen előnyöket biztosíthat ez számára. Ezekkel a könyvekkel azt szerettük volna elérni és szeretnénk elérni most is, hogy a vállalatvezetés arra és úgy használja az informatikát, amire és ahogy azt a legjobb, valamint mit kell tenni ahhoz, hogy ezek az előnyök könnyen realizálhatóak legyenek. A sorozatnak hat kötete jelent meg (ERP, VIR, pénzintézeti, nagyvállalati, államigazgatási rendszerek témakörökben) s ezeket több ezer vállalat, pénzintézet, intézmény és magánszemély mellett megvásárolta a legtöbb hazai és számos határon túli magyar egyetem és főiskola is. 2010-ben egyik társszerzője lehettem a Menedzsment tanácsadási kézikönyvnek is (informatikai tanácsadási fejezet).

Ezek mellett a szakkönyvek mellet szinte hiánycikk van gazdasági informatika témában a könyves polcokon. Külföldön sokkal több anyag áll a szakemberek rendelkezésére. Ha valamelyik online könyvesház keresőjébe beütjük, hogy ERP, akkor nem is nagyon ad találatot. Ennek mi az oka?

Hetyei József: A fő ok az, hogy az elmúlt években a gazdasági válság ugyancsak éreztette hatását a szakkönyv piacon és így a kiadóknál is. Másrészt természetesen az informatikai költségeket is igyekeztek a különböző szervezetek visszafogni. Oka lehet továbbá még az is, hogy a vállalatok, pénzintézetek, intézmények döntő többsége mára már bevezetett, illetve használ valamilyen ERP rendszert, s viszonylag ritkán kerül sor rendszerek cseréjére, inkább a meglévő alkalmazást upgrade-lik.

Lenne pedig számos érdekes téma, pl. az, hogy a 10-15 éve bevezetett rendszerek esetében már egyre inkább aktuálissá válik a nem funkció azonos upgrade, vagyis a reimplementáció, amikor pl. újabb funkciók kerülnek be a rendszerbe jellemzően az idők folyamán a korábbi verzióhoz illesztett szatellit rendszerekből, illetve újra testre szabják a rendszert a vállalathoz. Magyarországon sok esetben az eredeti implementáció során a vállalatok, intézmények jobban bíztak saját folyamataikban, mind az adott rendszer által preferált működésben, így a rendszert igazították hozzá a vállalathoz ott is, ahol ez nem is volt indokolt. Napjainkban számos nagy reimplementációs projekt célja az is, hogy ezen változtasson.

Miért fontos ez?

Hetyei József: Ez azért fontos, mert a vezető ERP rendszerek számos nagy szervezet tapasztalatait építették be az általuk preferált folyamatokba, így azok a (nemzetközi, hazai) legjobb gyakorlatnak felelnek meg, amit célszerű figyelembe venni. Fontos változások még a korszerű, három rétegű architektúra, a vékony kliens üzemmód, a webes elérési felület, a SOA architektúrába történő illeszthetőség, a virtualizált környzeten történő futtathatóság, a környezetek (operációs rendszerek, adatbázis-kezelők) közti hordozhatóság vagy a mobil eszközökről történő elérhetőség. Ilyen még a különböző szolgáltatásokhoz (pl. e-számla, e-szigno) történő kapcsolódás igénye, követelménye is.

Ezekkel a kérdésekkel természetesen foglalkozunk a főiskolán az MBA for IT szakon is (alkalmazások teljes életciklusra kiterjedő menedzselése oktatása keretében) és ha a tervünk sikerül, az Informatikai vezetők kézikönyvében is, de valószínű, hogy érdemes lenne egy következő ERP rendszerek könyvet is elkészíteni, hiszen a legutóbbi kötet 2009-ben jelent meg, s az elmúlt öt évben számos változás történt.

Nemcsak a vállalati szférában, de a pénzintézeti és az államigazgatási szférában is dolgozott. Mesélne nekünk erről a területről is?

Hetyei József: Valóban, a 2000-es években elkanyarodtam a gyártó és kereskedő cégektől és a pénzintézeti, valamint a kormányzati szférában dolgoztam. Először az Európa Biztosító (Groupama Group) informatikai vezetője lettem (CIO), ahol az új menedzsment a működési eredmény javítását kapta feladatul, melyben nagyon fontos szerep jutott az informatikának is. Meg kellett teremteni a GFB és CASCO biztosítási módozatok informatikai támogatását, valamint egy korábbi PSZÁF vizsgálat következtében is felléptek komoly informatikai fejlesztési feladatok.

2003-ban saját tanácsadó céget alapítottam (Palota Consulting), amellyel fő- és alvállalkozás keretében vezetési, szervezési, információmenedzsment és információbiztonság-irányítási tanácsadást és szakértői tevékenységet végzünk itthon és külföldön is. Ebben az időszakban készítettük el például a magyarországi e-Önkormányzat ágazati stratégiát, vagy hozzásegítettünk egy biztosítót ahhoz, hogy a PSZÁF hat hónap helyett másfél hónap múlva újra engedélyezze a stratégiai módozatuk működését. Kiemelkedően fontos volt számunkra, hogy 1999-ben elkészíthettünk a Hungária Biztosító Számítástechnika Kft. (HCL, Allianz Csoport) középtávú informatikai szolgáltatási stratégiáját, majd 2010-ben az Allianz Hungária Biztosító (AZHU) középtávú informatikai stratégiáját is. Az ezt követő három évben (2011-2012-20103) pedig mi végezhettük el a stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását is. 2012. januárban kapcsolódtunk be az Egységes Erdészeti Vállalatirányítási Rendszer projektbe, ahol minőségbiztosítási feladatokat láttunk el sikeresen, a megrendelő megelégedésére.

Nem lettünk hűtlenek a gyártóiparhoz sem, több projektet hajtottunk végre az Elcoteq Magyarország Kft-nél, Pécsett (2003-2004), 2013-ban pedig az IDS Scheer (ma Itelligence) Magyarország alvállalkozójaként mi készíthettük el az EGIS Gyógyszergyár NyRt. középtávú informatikai stratégiáját is.

Ön olyan szakember, aki nem csak csinálja, de tanítja is a szakmát. Mi a célja az oktatással, tanítással?

Hetyei József: 2008-ban a Menedzsment informatikai szakkönyvek sorozat kapcsán kerültem kapcsolatba a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával (BKF), ahol akkor a vállalatirányítási rendszer menedzsment képzésbe kapcsolódhattam be vezető oktatóként, valamint részt vettem a záróvizsga bizottság munkájában is. Később felkérést kaptam a Szent István Egyetemtől is. 2011-től a BKF-en már szakvezető is vagyok és 2013-ban elindítottuk az MBA for IT képzési szakirányt, amelyet én vezetek és két tárgyat is oktatok. Az oktatással is ugyanaz a célunk a kollégáimmal együtt, mint a tanácsadással vagy szakmai publikációkkal. Segíteni a különböző szervezetek vezetőit abban, hogy hozzájuthassanak mindazon előnyökhöz, amelyeket a legkorszerűbb információs rendszerek biztosíthatnak számukra.

Beszéljünk most kicsit az informatika jövőjéről. Ma mindenki arról beszél, hogy a felhő, bigdata, BI és a mobiltechnológia lesznek azok az eszközök, amelyeken az iparág tovább fejlődhet. Önnek mi a véleménye erről a témáról?

Hetyei József: Egy kicsit messzebbről kezdeném. A 2000-es évek első évtizede második felére eléggé komoly válság alakult ki az informatika területén, elsősorban a korábbi, gyors és jelentős, részben mennyiségi fejlődéssel, növekedéssel összhangban. (A válság főbb jelei a rendkívüli komplexitás, nehéz áttekinthetőség, irányíthatóság, magas költségek, folyamatosan „csúcsra járatott”, ugyanakkor alulmotivált személyzet, a gyakori „tűzoltás”, a csak részben elégedett felhasználók és menedzsment és egyebek voltak.)  Minőségi változásokra volt szükség, amelynek lehetőségét szerencsére a vezetés- és szervezéstudomány, valamint az információs és kommunikációs technológia meg is teremtett (pl. konszolidáció, virtualizáció, projektmenedzsment, CoBIT, ITIL, informatikai kontrolling, HR (menedzsment, motiváció), szervezetfejlesztés (új közös értékek), kiszervezési lehetőségek stb.).

A bigdata (növekvő adatmennyiség kezelése) tény és nagyon aktuális feladat, amivel foglalkozni kell, amit meg kell oldani - a dolog szerintem jó úton halad. A BI azért vált ismét fontossá, mert a válság és más tényezők előtérbe helyezték a döntés előkészítés, elemzés, tervezés és megvalósítás-követés kérdéseit. Másrészt korábban több nagy szervezet kissé belefáradt az operatív rendszerek (pl. ERP) bevezetésébe - a további rendszerekre így már kevesebb energiájuk maradt - most a gazdaság kikényszeríti a továbblépést.

Fontos tényező a mobilitás, mobil eszközök használata is - ma már nagy szervezeteknél mobilizációs stratégia is készül. A kiszervezés is egy érdekes kérdés - a gazdaság kikényszeríti az olcsóbb info-kommunnikációt. Ez már tetten érhető az infrastruktúra területeken - adatközpontok, nyomtatás, hálózatfelügyelet és bizonyos esetekben az információbiztonság. Amit még nem látok egyértelműen, hogy ez a kiszervezés bekövetkezik-e a leginkább üzlet-kritikus alkalmazások területén (pl. ERP, BI) és így teljes körűvé válik az informatikai szolgáltató közmű, közmű-szolgáltatás használata.

Utolsó kérdésem, hogy ilyen aktív napi munka mellett milyen jövőben tervei vannak?

Hetyei József: Szeretném mindhárom tevékenységet - tanácsadás, oktatás, publikáció - tovább folytatni és tovább dolgozni a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségénél is. Támogatni, segíteni a tehetséges fiatalokat valamint tervezek több könyvet is.

Kedves József, köszönöm a tartalmas interjút!

Hetyei József: Kedves Tamás, köszönöm a lehetőséget és további sikereket kívánok a bloghoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr265785110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása