Szerencse faktor - Túlélési torzítás (survivorship bias)

Lassan három éve már, hogy a startup ökoszisztémában, kockázati tőkealapokkal együtt dolgozva látom élőben a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások (startup) kialakulását, növekedésüket, feltőkésítésüket, sikereiket és kudarcaikat is egyaránt. Foglalkoztam már a siker összetevőivel egy korábbi cikkemben (http://erp-blog.blog.hu/2016/01/12/a_startup_siker_egyik_kulcsa), de mivel a sikernek - szerintem - nincs igazi receptje, így talán nem is a sikert kell(ene) vizsgálnunk ahhoz, hogy sikeresek legyünk, hanem a kudarcokat.

fail-success.jpgLehet, hogy a siker és a kudarc ugyanabban az irányban van?

Ha egy üzleti vállalkozás ötlete, magva megszületik, akkor az alapítók megpróbálnak különböző üzleti iránytűk segítségével kutatni a piacon, hogy hogyan is lehetnének sikeresek. Piacot kutatnak, terméket elemeznek, megkérdezik az emberek véleményét, megnéznek más sikeres vállalkozásokat, hogy ők hogyan csinálják, hogyan csinálták. De nem néznek utána, vagy nem tudnak utána nézni, hogy volt-e olyan vállalkozás, amely hasonló koncepcióval elbukott-e a piacon. Egy bukásból, kudarcból véleményem szerint sokkal többet lehet tanulni, mint magából a sikerből. Sokszor olvassuk is különböző önbizalom erősítő mémekben, oldalakban, csoportokban, hogy elbuktál, nem baj, állj fel, seperd le magad, változtass és menj tovább és egyszer majd sikeres leszel. Sikerességet ígérni mindenkinek hazugság. Még akkor sem biztos, hogy valaki sikeres lesz, ha mindenben lemásolja (pontosan, 100%-osan) egy már sikeres termék/ember/program receptjét. Egyrészt 100%-ig nyilván nem lehet lemásolni ezeket a folyamatokat, valamint a közeget, a feltételeket, a környezetet nem lehet ugyanúgy megteremteni, másolni.

Szoktam meghívókat kapni különböző rendezvényekre, ahol sikeres (tényleg sikeres) szakemberek adnak elő, elmondják, hogy ők hogyan csinálták és mindenki szorgosan jegyzeteli az ötleteket, elkapott morzsákat. De ha figyelmesen végighallgatjuk ezeket az előadásokat, akkor igazából semmi extra nem jön ki ezekből az előadásokból, ami alapján pont az a vállalkozás, pont az a termék, pont az az ember lett sikeres. Egyszerűen jókor volt jó helyen, jó ötlettel, stb. Véleményem szerint sokkal jobb lenne ha az ilyen szemináriumokon olyanok adnának elő, akiknek nem sikerült megcsinálni a szerencséjüket. Nyilván a kudarcainkat nem szeretjük kiteregetni, pláne nem dicsekedni velük, de az üzleti életben igenis fontos lenne, hogy a jövő startupperei találkozzanak olyan vállalkozókkal, akik nem lettek sikeresek, akiknek nem sikerült végigcsinálni az utat, elindultak, de valahol elbuktak. Fontos lenne, hogy a jövő vállalkozói megismerkedhessenek ezekkel a történetekkel is. Ha mi, akik a startup világban azon vagyunk, hogy minél több hazai unikornist* találjunk, építsünk fel, nem készítjük fel a vállalkozókat a kudarcokra, veszteségekre, akkor más nem fogja.

A sikeresség hazugsága, hogy akkor leszek sikeres, ha megnézem és követem a sikeres embereket. Az igazság ezzel szemben az, hogyha a kudarcok nem láthatóak, akkor a bukás és a sikeresség közötti különbség sem lesz látható. Fontos, hogy például tőkebevonás előtt ne csak sikeres vállalkozások példáját mutassuk be, de azokét is, akiknek nem tudtunk tőkét biztosítani, vagy akik a tőkebevonás után nem váltották be a reményeket.

screen_shot_2017-08-15_at_13_48_57.pngMinden sikerről szóló inspiratív előadás előtt el kellene mondani, hogy mi is az a túlélési torzítás. 

Túlélési torzítás: A túlélési torzítás (survivorship bias) egy olyan logikai hiba, mely során a sikerességre, a sikeres emberekre, sikeres termékekre koncentrálunk, de nem foglalkozunk azokkal, akik elbuktak, kudarcot vallottak. Ez alapvetően abból adódik, hogy a kudarcainkat nem tárjuk a nagyvilág elé, tehát a sikertelen emberek nem láthatóak, nincsenek szem előtt, eltűnnek. A fenti kép is a lottózáson keresztül szemlélteti a sikeresség hazugságát, hogy a siker pusztán folyamatos befektetés és idő kérdése, tehát ha minden héten veszel lottószelvényt (ha nincs pénzed, add el a meglévő vagyonod), akkor egyszer neked is bejön, hiszen már egyszer valakinek bejött. Éppúgy nem igaz ez az üzleti életben sem. Nem elég a folyamatos befektetés, a kitartás, lehet, hogy ekkor sem leszünk sikeresek.

Túlélési torzítás kapcsán ezt a cikket ajánlom, ami nagyon részletesen kivesézi a dolgot: http://schrodingersdawg.blog.hu/2017/07/18/a_tulelesi_torzitas

Néhány részlet a cikkből:

"Ha úgy éljük le az életünket, hogy csak a "túlélőktől" tanulunk, csak a sikeres emberek könyveit olvassuk és csak a sikeres cégek történelmét tanulmányozzuk, akkor a világról alkotott képünk erősen torz, tudásunk pedig rendkívül hiányos lesz."

"A hiányzó információ után való kutakodás hiánya a nagyobb cégeket is megtévesztheti. Képzeljük el, hogy egy cég egy kérdőívet küld ki az alkalmazottaknak, amelyben a munkával és munkahellyel való elégedettséget próbálja felmérni. E kérdőívet azonban csak azok tudják kitölteni, akik éppen a cégnél dolgoznak. Aki kilépett, mert valamivel nem volt megelégedve, már nem tudja elmondani, hogy szerinte mik a problémák. Az ilyen kérdőívek pont azt nem fogják elárulni, ami amúgy a céljuk lenne. Ha a cég vezetősége nem veszi figyelembe a túlélési torzítást, akkor papíron úgy tűnhet, hogy minden rendben van, a valóság azonban ettől eltérő is lehet."

"A különböző fogyókúrás terméket és fitnesz étrendek teljesen hasonlóan próbálják eladni magukat: elrejtik a kudarcokat, a többit pedig a túlélési torzításra bízzák. Mindig a legkiemelkedőbb és legdurvább eseteket fogják hangoztatni. Azokról a vásárlókról, akiknek nem segített a csodaszer, biztosan nem fogunk hallani, legalábbis nem az értékesítőtől. Akik végigcsinálják a diétát, vagy rendszeresen szedik a csodapirulát, de nem sikerül fogyniuk, senki sem fogja fotózásokra meghívni, hogy aztán címlapra vagy főműsoridőbe kerülhessenek; ott csak a sikereseket láthatjuk."

_________________________________________________________________________________________

Ha már erős, bevételt termelő céget sikerült építeni, akkor lehetőség van egy nagyobb vállalkozás részére értékesíteni a vállalkozást (exit), vagy a befektetők kifizetése után további önálló működésre van lehetőség. Ha a cégünk értéke meghaladja az 1 milliárd USD-t, akkor a szakirodalom szemében ún. unikornissá válunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr2612750168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása