ÉPÍTŐIPAR 4.0

A termelésmenedzsment témaköre nem csak a hagyományosan vett gyártás és feldolgozóipar megfelelő működésének biztosításáról szól, hanem alkalmazása több más iparágra is kiterjed. Cikksorozatunkban valamennyi iparág és a szolgáltatási szektor példáin keresztül bemutatjuk az aktualitásokat és a legjobb gyakorlatokat, hogy ezek segítségével szélesítsük olvasóink látókörét, és bízunk benne, hogy új ötleteket adunk saját vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez.

„Elkészült Budapest egyik legmodernebb irodaháza” – írja a Magyar Építők. „A főváros egyik leggyorsabban fejlődő városrészében, az Árpád híd pesti hídfőjénél épül az Agora, amit egy multifunkciós, egyedi építészeti megoldásokat felvonultató irodaközpontnak terveztek.” „Az épület kivitelezése során felmerült változtatási igényekre való gyors reagálást a parametrikus tervezési modell tette lehetővé, valamint az ebből készült felhő alapú BIM információs, kommunikációs modell is a gördülékeny szerelési folyamatot támogatta.”

 picture1_3.jpg

Mi is ez a BIM modell, és mit tanulhatunk belőle, hogyan alkalmazhatjuk vállalkozásunknál?

 

Mielőtt a definíciót keresnénk, nézzük meg az építőipar aktuális digitális érettségét!

A többi eszközintenzív iparághoz hasonlóan a digitális megoldások alkalmazásában az építőipar még elmarad a már (majdnem) teljesen digitalizált IT, banki, biztosítási szolgáltató és média iparágakhoz képest. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az értékteremtő folyamat szinte minden lépésében még a digitális átállás elején tartanak.

 picture2_2.jpg

Az eszközök nyilvántartása és a tervezés területe az, ahol már elterjedtek a digitális megoldások (ld. a Graphisoft ARCHICAD sikereit!), ellenben az épület üzemeltetés sok helyen is még csak a szigetszerűen működő SCADA mérőrendszerek alkalmazásáig digitalizálódott, a tervezés-kivitelezés-üzemeltetés-továbbfejlesztés integrációja még nem valósult meg, és a digitális megoldásokra épülő felhasználói támogatás is nélkülözi még az okos, automatizálható, öntanuló megoldásokat.

 picture3_1.png

Az Ipar 4.0 alkalmazásához hasonlóan az építőiparban is első lépésként a résztvevők közti információáramláson és az összecsiszolt munkafolyamatokon (pl. Lean) múlik minden. Az épületek tervezéséhez és kivitelezéséhez már olyan integrált információs megoldások (pl. a BIM rendszerek) állnak rendelkezésre, melyek egyedül a tökéletes koordináció segítségével akár 10%-os nagyságrendű megtakarításokat is jelenthetnek a beruházások többszázmilliós, -milliárdos költségvetésében, nem beszélve a határidők betartásáról, a hibák jelentős csökkentéséről és a mindig hiányzó építőipari munkaerővel történő hatékonyabb gazdálkodásról.

picture4_1.jpg

Az Ipar 4.0 egyik kulcseleme a valós gépeket, eszközöket, berendezéseket és munkafolyamatokat számítógépen ábrázolni, működésüket modellezni képes eszköztár. A Digitális Iker építőipari megfelelője a BIM, mely a szakmai együttműködéshez szükséges az alapfogalmak tisztázását, ezáltal a közös nyelv kialakulását segíti többdimenziós információs rendszere révén. A Lechner Tudásközpont szakértői által kiadott BIM-kézikönyv szerint a BIM definíciója: „A BIM olyan CAD-alapú tervezésmódszertani folyamatok és irányelvek alkalmazásának összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában és üzemeltetésében érdekelt szereplők (építtetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők) számára a valóságnak megfelelő virtuális térben történő együttműködést és információátadást, illetve a releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését.”

A BIM rendszerekben nem csak az épületek és építmények 2 vagy 3 dimenziós ábráit tárolhatjuk, hanem újabb dimenzióként megjelenik a kivitelezés idő- és ütemterve, a szükséges anyag- és eszköz-, munkamennyiségek és költségvetés, sőt, az energetikai adatok és az épületüzemeltetéshez szükséges felhasználói leírások, munkautasítások, garanciális karbantartási feladatok is. A BIM itt már nem csak modellezést, hanem Buliding Information Managementet (korábbi nevén CAFM vagy EAM) is jelent.

Az építőipar digitalizációjának következő szintjét az jelenti, amikor a BIM-alapú együttműködés már nem csak a beruházóra, kivitelező teljes projektcsapatára és az épületüzemeltetőre terjed ki, hanem a teljes beszállítói, partneri körre is. A BIM digitális eszköztára segítségével így megvalósulhat az épületekhez kapcsolódó, kapcsolható értékláncok teljes horizontális és vertikális integrációja is.

A jelenlegi víziók szerint a fejlődés ezt követő fokozatai az intelligens épületek, melyek a felhasználók és a környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, a mesterséges intelligencia felhasználásával öntanuló, sőt az újabb energetikai újításai és anyagtechnológiai fejlesztések alkalmazásával akár önfenntartó módon is.

picture6.jpg

A digitális átalakulás eszközei készen állnak. A vállalkozások fennmaradásához, növekedéséhez szükséges sikeres átalakuláshoz ideje a szervezetet, a vezetők szerepét, a szervezeti kultúrát, a termékeket, szolgáltatásokat és a folyamatokat, valamint a kommunikációt is folyamatosan fejleszteni.