Az intelligens gyár az intelligens gyártás alapvető fogalma, digitálisellátási lánc és az IPAR 4.0. Ez a kutatás azt mutatja be, hogy a gyártást operatívan vezetők hogyan állnak hozzá az intelligens gyárakat meghatározó Technológiai trendekhez, illetve útmutatást nyújt ezen a megoldások potenciáljának maximalizálásához.
Kulcsfontosságú Alapvetések
- Az intelligens gyár az a koncepció, amelyben a korszerű technológiák különféle kombinációban történő alkalmazása egy hiper-rugalmas, önmagát adaptáló gyártási képességet hoz létre.
- Az intelligens gyárak különféleképpen igazodnak a stratégiai technológiai trendjeihez, nincs egyetlen meghatározó kombináció az intelligens gyárak számára. A legfontosabb, hogy az intelligens gyárak egyedi típusú intelligens problématerek, ahol a fizikai munkavállalók és a technológia nyíltan kölcsönhatásba lépnek, összekapcsolt és összehangolt módon.
- Az intelligens gyár koncepciója azzal a kockázattal jár, hogy az egyes területek elszigetelődnek a egyenként bevezetett önálló projektek miatt. A sikeres intelligens gyár implantációk intenzív kommunikációt és egymáshoz igazodást eredményeznek területek között. Mindenkinek saját kottája van, de együtt egy szimfonikus művet szólatlanak meg.
Az intelligens gyárak legfontosabb előnyei
A tárgyak internete (IoT) megjelenése táplálta az intelligens gyárak korszakát. Az intelligens gyári elképzelés magában foglalja a gyártásautomatizálását, a 7/24-ben elérhető robotikát, az M2M-et (Gépek közötti kommunikációt) és az alkatrészek távvezérlését. Az egész gyári hálózati rendszer az érzékelők, motorok, kapcsolók és egyéb eszközök hálózatán keresztül kapcsolódik, amelyek célja a termelékenység fokozása és a terméktervezés innovációja. Az ilyen rendszer bevezetésének fő előnyei a következők:
- Lehetővé válik a termelés decentralizált ellenőrzése
- Megvalósítható a termékek virtuális tervezése
- Távoli karbantartás
- IT rendszerek és analitika integrálása
Az ázsiai-csendes-óceáni ország vezető szerepet tölt be az intelligens gyárakban, 2015 és 2020 között további növekedést várva. Például Japán olyan innovációs programot vezetett be, amely az új termelési technológiákra összpontosít az öregedő munkaerő, az energiatakarékosság és az intelligens gyártási és megjelenítési technológiák területén. Korea a zöld technológiára, az intelligens hálózatra és a számítási felhőre összpontosít. Kína az erőforrás-hatékony és környezetbarát gyártási módszerekkel és az intelligens tervezéssel foglalkozik.
Az intelligens gyár korszaka nincs meghatározva
Minden gyár különféle módon valósíthat meg egy intelligens gyárat a különféle céljai elérése érdekében. Egyesek számára az intelligens gyárak a fenntarthatóságról vagy a hulladék nélküli termelésről szólnak. Mások számára ez jelentheti a továbbfejlesztett szimulációt és modellezést, a digitális és fizikai világok összeolvadását vagy a gyártási és a mérnöki folyamatok integrációját. Néhányan annyira messzire mennek, hogy megpróbálnak megvalósítani olyan agilis rendszerű gyárat, ahol az aktuális piaci igény alapján lehet újra konfigurálni, optimalizálni az értékláncot, és ésszerűsíteni az anyagáramlást.
Ezért az egész világon hiányzik az intelligens gyár egyetlen, egyetemes meghatározása, mivel minden ország vagy ipar különböző célok kombinációit próbálja elérni. De ezen hajtóerők középpontjában mindig a változó munkaerő áll, amely magában foglalhatja a munkahelyek csökkentését is. Az intelligens gyár korszaka új típusú, magasan képzett, jól képzett és informatikai ismeretekkel rendelkező munkavállalót igényel. Olyan munkaerőt, amely kevésbé összpontosít az ismétlődő kézi feladatokra, és inkább a terméktervezésre, az optimalizálásra és a felügyeleti folyamatokra helyezi a hangsúlyt.
Az intelligens gyárra való átmenet
Az igazán okos gyárra való áttérés nem könnyű út, és a gyártók számos nehéz akadállyal szembesülnek. Az IoT gyári környezetbe történő bevezetésének hosszú távú előnyeit azonban egyre több iparágban felismerik, többen és többen gondolják, hogy a rendszereiket digitális technológiához kell kapcsolni.
A termelésirányítási szakmai közösség egyik célja, hogy a magyar ipar szereplőnek segítséget nyújtson abban, hogy a lehető legkisebb nehézségek árán váljanak a kor szellemiségének megfelelőbb szakemberré, illetve vállalatuk pedig a versenyképesebbé váljon.
Kecskemét, 2020 június.
Források:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
