Mit adhat az Ipar 4.0 a kis szériás, egyedi gyártóknak?

Az érdeklődések alapján az Ipar4.hu folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait, honlapját, és bovití a szemléletformáló programja szakmai anyagait, ezért is gyűjtötték össze válaszainkat a címben feltett kérdésre.

 

Milyen megoldásokat tartogat az ipar 4.0 az egyedi gépgyártó vállalkozásoknak?

  • Digitális eszközök segítségével a gyártó adatokat gyűjthet be (akár online, valós időben) terméke használatáról: mikor, hol, mennyit üzemelt az adott gép, milyen műveleteket végeztek vele, mennyi áramot vagy egyéb üzemanyagot fogyasztott stb. Hányszor kellett javítani tervezetten vagy nem tervezetten. Az így kapott adatok feldolgozásával az egyedi gép telepítését, üzemeltetését, karbantartását és továbbfejlesztését is szolgáltatásként adhatják ügyfeleiknek. Így a technológia nemcsak egyre magasabb szintű szolgáltatást és rendelkezésre állást, de több bevételt és nyereséget hozhat mind az egyedi gépgyártónak, mind az ügyfeleinek.
  • Az egyedi gépek tervezési, gyártási, garanciális és terméktámogatási folyamatai során sok olyan adat keletkezik, amelyek a teljes termelési folyamatot mérhetővé, ezáltal folyamatosan fejleszthetővé teszik: például hányszor kellett módosítani a terveken, melyek voltak a leggyakrabban meghibásodott alkatrészek, mi miatt lettek vagy nem lettek sikeresek egyes árajánlatok, szerződések.
  • Minden egyedi gépmegrendelés teljesítése önálló projekt. Az ipar 4.0 mintagyárakban az érdeklődők megismerhetik azokat a projekt- és változásmenedzsment módszereket, amelyekkel kisszériás vagy egyedi termékek gyártását, összeállítását végzik nagy darabszámban. Azt is megtudhatják, miként hangolják össze folyamataikat, az anyag- és információáramlást az egyedi termékek gyártása során, valamint hogyan optimalizálják az egyes gépek, gyártósorok működését a hibaokok feltárásával, a Lean-eszköztár alkalmazásával.
  • Az egyedi gépek tervezési és összeszerelési folyamatát a gyár, gyártósor vagy akár csak egy, a gyártásban kulcsfontosságú gép úgynevezett digitális ikerpárján számítógépes szimuláció segítségével tervezhetik meg és tökéletesíthetik.
  • Választ kaphatnak azokra a kérdésekre is, hogy az egyedi gépgyártás során a gép melyik alkatrésze legyen teljesen egyedi tervezésű és gyártású, és melyik része legyen előre legyártott vagy a piacról gyorsan és olcsón beszerezhető alkatrész.
  • Mintagyárainkban megismerhetik a 3D nyomtatás lehetőségeit is. Ezzel időt spórolhat, a gyorsan változó egyedi vevői igényekre is rugalmasabban reagálhat, valamint a 3D nyomtatási technológia segítségével új, komplexebb szerkezetű alkatrészeket is előállíthatnak, s így időt és munkaerőt spórolhatnak meg. Nagy segítség tehát ez a megoldás akkor is, ha új gép prototípusát tervezik, kísérleteznek, vagy a gyártógépek, alkatrészek kopó-fogyó alkatrészeit, segédanyagait kell gyorsan előállítani.
  • Az egyedi gépgyártó cégek tulajdonosai, vezetői, szakértői megismerhetik a mintagyárakban alkalmazott korszerű vezetési- és menedzsmentmódszereket, munkaszervezési, ellenőrzési és kommunikációs eszközöket, valamint hogy melyiket és hogyan alkalmazzák hazai tulajdonú családi vállalkozások és többezer fős multinacionális nagyvállalatok.

 

 picture1.png

Az ipar 4.0 kihívásai a kis- és középvállalkozások számára

picture2.jpg

A szakértők gyakran panaszkodnak, hogy a kis- és középvállalkozások jobban le vannak maradva az ipar 4.0-ás megoldások alkalmazásában, mint a nagyvállalatok. Dr. Christian Schröder, az International Network for Small and Medium Sized Enterprises (INSME) blogírója szerette volna megtudni, hogy mennyi ebben az igazság, ezért vizsgálatba kezdett. Társaival három németországi tartományban (Észak-Rajna-Vesztfália, Bajorország, Baden-Württemberg) termelő kis-és közepes vállalkozásokat és azok partnereit vette górcső alá. Vizsgálódása során nem csupán a kutatásban részt vevő cégek üzleti folyamatainak digitalizáltsági mértékét és a különféle vállalatspecifikus területek (üzleti, pénzügyi, termelés) kapcsolatát mérte fel, de az intelligens megoldások, használatának szintjét is.

 

A kisvállalkozások alábecsülik a digitalizálás fontosságát

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kisvállalatok kevésbé vesznek részt a külső partnerek és a saját szakterületeik (pl.: üzlet és termelés) közötti digitális adatcserében. Meghatározták azokat a digitális lemaradóknak tekinthető vállalkozásokat is, amelyek még nem tettek lépéseket a termelési területük digitalizálására. A vizsgálat szerint a 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások négyszer nagyobb valószínűséggel tartoznak ebbe a vállalatcsoportba, mint a közép- és nagyvállalatok.

 

A kisvállalatoknál főként a költségek csökkentése motiválja a digitalizációt. Az esetek többségében a cégek folytatnak ugyan adatcserét a beszállítókkal és szolgáltató cégekkel, de ebben a folyamatban többnyire csak az értékesítési, a beszerzési, és az ellenőrzési területek munkatársai vesznek részt. A termeléstervezési és -végrehajtási, logisztikai, raktározási területek viszont nem. Fontos tanulság e mellett, hogy adatalapú üzleti modellekkel, vagy intelligens termékek előállításával csupán a kkv-k kis százaléka foglalkozik. A kutatás a nem hatékony adatcsere fő okának a szervezeti problémákat nevezte meg. Ám korántsem ez az egyetlen gond: csak néhány kis- és középvállalkozás vesz részt konkrét digitális termék, digitális szolgáltatás, és/vagy digitális folyamatfejlesztési tevékenységben vagy kidolgozásban.

 

 

A digitális stratégiák megtérülnek

A napi üzletvitel mellett természetesen nehéz figyelemmel kísérni az összes új technológiát. Az is igaz, hogy a kisvállalkozások meghatározó hányada nem rendelkezik a nagyobbakhoz mérhető pénzügyi forrásokkal. Mindezzel együtt a jövőben a kis és a közepes méretű vállalatok számára létszükséglet lesz digitális stratégiát kidolgozni – már amennyibe meg akarják őrizni rugalmasságukat és versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben.

A digitális stratégiának ki kell terjednie a jövő üzleti modelljére is. Ennek a jövőképnek a meglévő erősségekre kell épülnie, valamint a társaság belő és külső kommunikációjának is világosnak, áttekinthetőnek kell lennie.

 

 

A következő lépés a megfelelő technológia átvétele, valamint a digitális üzleti átalakulást támogató szervezeti struktúra és működési folyamatok kialakítása.

 

Mindezek mellett fontos hangsúlyt kell fektetni a fejlesztésekre, a munkatársakat fel kell készíteni az új technológia alkalmazására és motiválni őket annak használatára.

 

A termelésirányítási szakmai közösség egyik célja, hogy a magyar ipar szereplőnek segítséget nyújtson abban, hogy a lehető legkisebb nehézségek árán váljanak a kor szellemiségének megfelelőbb szakemberré, illetve vállalatuk pedig a versenyképesebbé váljon.

Kecskemét, 2020 június.

 

Források:

https://ipar4.hu/article/838

 http://www.openisme.eu/challenges-industry-4-0-small-medium-sized-enterprises/

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr4416214668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása