A startup siker (egyik) kulcsa

Aki olvassa a blogot az tudja, hogy 2015 év elején elkezdtem dolgozni egy agro-IT startupnál, mint gazdasági vezető. Vállalatunk a Gremon Systems Zrt. a mezőgazdaság egy speciális területének az üvegházi kertészeteknek értékesít informatikai döntéstámogató rendszereket (hardver és szoftver együtt). Két kiemelkedő területet említenék meg, hogy mégis el lehessen képzelni a tevékenységünket:

  • növényházi döntéstámogató rendszerünk ipari körülmények között teszi lehetővé a munkaerő monitorozást
  • növény súlymérési rendszerünk egyedi módszertanon alapulva elemzi a növények vízfelvételét, össztömegét

fotolia_63159912_l.jpg

Az én feladatom a vállalat operációjának kialakítása, működtetése elsősorban pénzügyi szempontból, de az elmúlt közel egy évben rengeteg jogi, HR, számviteli, szerveztfejlesztési probléma megoldásában játszottam szerepet. Több szempontból is nagyon sok eredményt értünk el, de még sok teendő vár ránk.

De nézzük először, hogy mitől is startup egy startup?

"Felmerül egy jó ötlet, amiben olyan piaci potenciál van, hogy gyorsan kell vele robbantani, mert ha hagyományos módon, lassabb léptekkel kerül piacra az ötlet, legyen az egy termék vagy szolgáltatás, akkor félő, hogy a nagyobb, tőkeerős cégek gyorsabban tudnak működő terméket fejleszteni és megelőznének bennünket a piacon egy hasonló termék megjelentetésével. A kulcsszavak a következők: magas növekedési potenciál, nemzetközi létjogosultság, innovatív, gyors reakcióra képes vállalkozás. Éppen ezért a jó ötlet mellé ún. kockázati tőkebefektetőt keresnek a vállalkozók (ők azok a bizonyos entrepreneur-ök), hogy gyorsan tudják piacra dobni ötletüket és robbantani tudjanak. Ha sikeres a termék, akkor egy idő után megtérül a befektetett tőke, de a kezdeti szakaszban szinte bizonyos, hogy veszteséget termel csak, hiszen gyorsan fel kell venni sok embert, marketingre is költeni kell és sok-sok egyéb járulékos költség is felmerül. A kockázat legtöbbször a befektetőé, nem pedig az ötlet tulajdonosáé, de siker esetén a befektető nagyobb mértékben is részesül az anyagi javakból."

A fent idézett részlet egy korábbi publikációmból való: PiacesProfit. Ma sem mondanám másképpen, pedig amikor 2014 nyarán írtam a fenti cikket még csak kívülről szemléltem a startup-okat, ma pedig már ebben a közegben dolgozom - aminek nagyon örülök, mert nagyon inspiratív és kreatív környezet.

Tehát adott egy jó ötlet, egy szolgáltatás vagy egy termék, amiről többen is úgy gondolják, hogy sikerre lehet vinni. Úgy gondolja erről a vállalkozó-alapító (entrepreneur, founder) és úgy gondolja a befektető is (venture capitalist). Van mellé egy jó adag lelkesedés és ha lesz mellé pénz is, akkor garantált a siker, gondolhatjuk. Ez sajnos még kevés a sikerhez, van még legalább kettő nagyon fontos dolog, amit el szoktak felejteni. Az első az, hogy a piac is validálja a terméket, szolgáltatást. Gyakran elfelejtjük, hogy attól, hogy kitaláltunk egy jó dolgot, meggyőztünk róla egy befektetőt, hogy pénzt adjon, meg kell győzni a piacot is arról, hogy érdemes megvenni a termékünket, szolgáltatásunkat. Befektetéskor mindig készül egy üzleti terv valamilyen üzleti modell, piaci eladási terv alapján. Fontos, hogy ez az üzleti terv a lehető legjobb előrejelzésen (ún. forecaston) alapuljon. A legjobb előrejelzéshez piackutatás, piaci információk, demo kihelyezések, ügyfél visszajelzések, eladások szükségesek.

Mielőtt elárulnám, hogy szerintem mi a siker utolsó - ámbár szerintem legfontosabb tényezője, még a pénzről beszéljünk egy kicsit. Nem mindegy ugyanis, hogy a startup milyen pénzt kap. Okos pénzt vagy buta pénzt, hiszen ez nagyban befolyásolja majd a működésüket. Hogy mi az az okos pénz és mi a buta pénz? Amikor egy befektető ún. okos pénzt (smart money) ad akkor nem csak tőkét ad a cégbe, de teljes tudását, kapcsolatrendszerét is odaadja, megnyitja az ajtókat a vállalkozásnak, töri neki az utat, segíti a sales tevékenységét azáltal, hogy az értékesítési csatornáit rendelkezésre bocsátja, stb. A buta pénz esetén egyszerűen ad pénzt és háttérbe vonul. A fenti két példa a két végpont, a kettő között azért van átmenet. Magyarországon nyilván minden tőkebefektető máshogy működik, de a legtöbben segítik a befektetéseiket, amennyire csak lehet.

fotolia_64110689_l.jpg

A siker utolsó összetevője, és szerintem ez a legfontosabb összetevő, enélkül sajnos szinte biztos, hogy elmarad a siker, az pedig a megfelelő csapat. Szándékosan nem jó csapatot, vagy kitűnő csapatot írok, mert rengeteg jó csapat van, de egy jó focicsapattal nem lehet kosárlabda meccset nyerni. A megfelelő csapat olyan csapat, amelyben mindenki a helyén van, mindenki tudja mi a feladata, a tagok tudják, hogy milyen meccset játszanak, tudják, hogy milyen célokért kűzdenek, a tagok ismerik saját és csapattársaik képességét. A csapattagok kitartóak, céltudatosak, elszántak, motiváltak és képzettek a maguk területén. Lehet, hogy egy alapító tag ott volt a kezdet kezdetén, de ha nincs gazdasági végzettsége és tapasztalata, akkor ne ő legyen a gazdasági vezetője a cégnek, ha nincs nemzetközi értékesítési tapasztalata, akkor nem szabad neki vezetni a teljes értékesítési tevékenységet.

Ha van már valamilyen csapat, akkor is biztos, hogy átalakításokra lesz szükség, mert amit egy csapat megtudott csinálni kicsiben, nem biztos, hogy meg tudja csinálni nagyban. Ha új csapatot kell felépíteni, akkor szintén adódhatnak gondok, hiszen a magyar munkavállalók nagyobb része a 90-es évek után alakult kis- és középvállalatknál szocializálódtak, hogy miről is szól a munka, mi egy munkavállaló feladata, és sajnos rengeteg rossz tulajdonságot, rossz motivációt vettek fel az emberek. Érdemes munkavállalói szinten megnézni egy amerikai vagy egy japán vállalati modellt. Nem feladatom, hogy a problémát kielemezzem (itt és most), de a problémára rámutatok, lojális, megbízható, rátermett, szakértő munkavállalót nagyon nehéz ma találni Magyarországon.

Tehát a siker összetevői szerintem:

  • jó ötlet
  • létrejött termék vagy szolgáltatás
  • lelkes vállalkozó
  • megbízható befektető
  • okos-pénz
  • piaci validáció
  • megfelelő csapat

És ne felejtsük el, hogy egy startupnak sok segítségre lesz szüksége az élete során, így a külső tanácsadókat se hagyjuk ki a sorból. Szükség lesz könyvelési, adótanácsadási, jogi, szervezetfejlesztési tanácsadókra, akik segítik az alapítók munkáját.

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr548259768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása