Ma néhány gondolatot szeretnék megosztani veletek arról, hogy milyen nehéz ma Magyarországon megfelelő munkaerőt találni. Sokan panaszkodnak arra, hogy mennyi munkanélküli van, és ez igaz is, mennyire nehéz elhelyekedni ma Magyarországon és ebben is igazuk van teljes mértékben, azonban vegyük figyelembe, hogy több ezer betöltetlen állás is van ma Magyarországon. Akkor mégis miért olyan nehéz elhelyezkedni?

Nagyok az elvárások? Kevés a fizetés? Túljelentkezések? Nehéz kitűnni a tömegből? Alul képzett munkavállalók?

Szerintem ahhoz, hogy valakinek jó állása legyen 4 alapvető dolog kell:

• először is legyen alkalmas a feladatra, amire jelentkezik
• kell egy jó bemutatkozás (önéletrajz)
• aztán kell egy mégjobb bemutatkozás (személyes interjú)
• legvégül pedig bizonyítania kell, hogy ő volt a megfelelő választás (próbaidő)

A legtöbben a leges legelején elvéreznek, mert olyan állásra jelentkeznek, amire nem alkalmasak! Nehezen értik meg a munkavállalók, hogy amennyiben a tanulási időszakot (általános iskola, szakközépiskola-gimnázium, felsőoktatás) nem célirányosan, megfeleleően töltötték, akkor nagyon nehéz lesz olyan szakmában elhelyezkedniük, amire nincs képesítésük vagy gyakorlatuk (kivéve ha pályakezdőről van szó). Egy ügyvéd hiába akarna ugye sebészként praktizálni, ez nem lehetséges és ez teljesen természetes is mindenkinek. De miért nem ennyire természetes, hogy aki pincérnek tanult, abból tanulás/átképzés nélkül nem lesz pénzügyi asszisztens kolléga. Sajnos ez van, el kell fogadni. Amikor kiír egy vállalat egy álláspályázatot, akkor nem véletlenül írják le, hogy milyen szakembert keresnek. És ha még fel is veszik azt a kollégát, akinek nincs meg a szükséges képesítése és/vagy tapasztalata, a gyakorlati idő alatt elvérzik szinte 100%, nem értem miért kergetnek hiú ábrándokat.

A másik nagy hiba, hogy nem tudnak bemutatkozni az emberek! Nem akarom elvenni a HR tanácsadók kenyerét, de rá szeretnék mutatni néhány olyan dologra munkáltató szempontból, ami arra sarkallt, hogy írjak egy cikket a témáról. Múlt héten a vállalatunk feladott egy hirdetést, szegedi munkatársat keresünk irodavezető/pénzügyi asszisztens munkakörbe. Itt a hirdetés. Azt gondoltam teljesen jól leírtam, hogy kit keresünk, leírtuk a feladatokat, az elvárásokat és az előnyöket is. Kb. 1 hete van fenn a hirdetés így egy mini statisztikát már közzé tudok tenni.

• 1 hét alatt 21 pályázati anyag jött be
• Összesen 20-an jelentkeztek (1 valaki 2-szer küldte el az önéletrajzát 3 nap eltéréssel: na most erről mit gondoljak? Nem tudja milyen állásra jelentkezett már?)
• Kértem, hogy Europass önéletrajzot senki ne küldjön. Ennek oka, hogy használhatatlan, nulla információ tartalma van. A 20 pályázóból azért 3-an mégis ilyet küldtek. Róluk mit kellene gondolnom? Elolvasták egyáltalán rendesen végig az álláshirdetést? Ha felvenném őket dolgozni, akkor hogyan várhatnám el tőlük, hogy egyáltalán egy utasítást végre tudnak hajtani az elvárt módon?
• Le volt írva, hogy pályázni egy kísérőlevéllel és egy magyar és angol nyelvű önéletrajzzal lehet. Ennek a kritériumnak összesen 4-en, hangsúlyozom 4-en feleltek meg, a többiek vagy az angolt hagyták le vagy a kísérő levelet. Na most ha majd adok egy feladatot, akkor csak a felét fogják elvégezni? Hogyan vehetnék fel ilyen kollégákat?
• Le volt írva, hogy alapkövetelmény gazdasági végzettség (közép vagy felső). A 20-ből csak 10-en feleltek meg ennek a követelmények (50%). Ragozzam?
• Olyan személy, aki megfelelt volna minden elvárásnak olyan egyetlen egy sem volt!

De nagyon sok egyéb gondom van még ezzel a 20-21 pályázati anyaggal:

• A jelentkezők legtöbbje lelkesen írta, hogy haladó vagy profi Microsoft Office felhasználó, de a Microsoft Word-ben megírt önéletrajzuk botrányos. Tele van formázási hibákkal. Tabulátor helyett 20 db szőköz és társaik.
• Eleve miért küld valaki .doc önéletrajzot, miért nem .pdf-et küld?
• A jelentkezők legtöbbje nem tudja az önéletrajzát elmenteni megfelelő néven. Gyakori az önéletrajz.doc vagy a Miklos3.doc esetleg a palyazat.doc.
• Volt olyan, aki a lakóhelye közelében keres állást, de Pest megyében lakik, míg az álláspályázat Szeged, Dugonics utcára szól, kb. 160 km-re.

Tehát azt tudom mondani, hogyha az emberek megtanulnak önéletrajzot írni, álláspályázatra jelentkezni vagy egyáltalán csak bemutatkozni, akkor sokkal nagyobb esélyük lehet arra, hogy az önéletrajzuk alapján behívják őket állásinterjúra. Ami még nem elég, hiszen a legfontosabb, hogy olyan állásra jelentkezzünk, amit be is tudunk tölteni.