Digitális analfabetizmus vs Digitális transzformáció

Sziasztok, írtam egy tanulmányt a digitális analfabetizmusról a digitális transzformáció világában. A cikk egy rövidített változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban, irány az újságos. A mai blogbejegyzésben a teljes cikket közreadom, íme:

screen_shot_2017-12-17_at_14_46_00.png

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul vagy egyáltalán nem tud se írni, se olvasni.

A digitális analfabetizmust már nehezebb megfogalmazni, de talán úgy írható le, hogy olyan együttes kompetenciák hiánya, amelyek segítségével a felnőtt egyén magabiztosan és hatékonyan tudja használni, kihasználni, felhasználni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket, mint például okos-telefonok, táblagépek, laptopok, asztali gépek, internet, applikációk; abból a célból, hogy kommunikáljon, problémát oldjon meg, hatást érjen el, együttműködjön másokkal. Tehát a digitális tudás hiánya!

Nem arról van szó tehát, hogy valaki képes-e számítógép segítségével valamilyen munkát végezni vagy sem. Arról van szó, hogy valaki képes-e a rendelkezésre álló digitális eszközök (hardver, szoftver) által nyújtotta lehetőségeket olyan módon használni, kihasználni, felhasználni, hogy pozitív hatást érjen el a saját élete, munkája, mások élete, munkája kapcsán. A digitális tudásnak vannak fokozatai, hogy ki milyen módon határozza meg ezeket a fokozatokat, az elég szubjektív. Nyilvánvaló, hogyha valaki nem tud egy számítógépet bekapcsolni vagy nem képes az internetet használni, akkor a digitális tudás teljes hiányáról beszélhetünk. Ez Magyarországon (és valószínűleg az egész világon) egy bizonyos kor felett teljesen normális. Sőt a világ bizonyos pontjain életkortól függetlenül is az (pl. Észak-Korea). Az egyszerűség kedvéért koncentráljunk Európára és azon belül is Magyarországra.

Az Európai Bizottság egy 2016-os elemzése szerint az EU-ban dolgozó munkaerő 41%-a egyáltalán nem rendelkezik, vagy csak kis mértékben rendelkezik digitális tudással. Fontos kiemelni, hogy nem az EU lakosságáról beszélnek, hanem a dolgozó munkaerőről. Azt gondolom amikor mindenki ma már digitális transzformációról, digitális forradalomról beszél, akkor ez egy nagyon magas szám.

Megkérdeztem egy kollégámat, hogy hogyan mérné fel, hogy valaki digitális analfabéta? Az ötletét kicsit felturbóztam, íme a feladat.

Készítsen egy rövid prezentációt a CERN részecskegyorsítóról és ossza meg legalább három kommunikációs csatornán keresztül. Alternatív téma a jégsapkák olvadásának oka, hatása. Feladatra szánt idő: kérdés elolvasása után 10 perc gondolkodási idő, majd 25 perc megvalósítás. A megvalósítás folyamán bármilyen eszköz használható.

Most álljon meg Ön is az olvasásban, gondolkodjon pár percet. Meg tudná oldani? Nem biztos, hogy a fenti feladat tökéletes, de érdekes reakciókat váltott ki a környezetemben. Voltak olyanok, akik könnyen, pár perc alatt felvázoltak egy cselekvési tervet, Wikipedia, Google keresés, egy gyors PPT vagy WORD dokumentum, e-mailen küldés, Facebook, LinkedIn megosztás, egy kép az Instagramra. Viszont többen a lexikális tudásra apelláltak, elkezdték végiggondolni, hogy mit olvastak, mit hallottak a fenti témákban, valaki volt, aki egyenesen kijelentette, hogy ezekről a témákról sajnos nem tud semmit, így nem tudja megoldani a feladatot.

Az Európai Unión belül használatos egy ún. DESI (The Digital Economy & Society Index) mutató, ami a digitális gazdaság, digitális technológiák és a társadalom közötti összefüggéseket vizsgálja. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató egy összetett mérőszám, amelyet az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága dolgozott ki, hogy felmérje az EU tagállamaiban a digitális gazdaság és a digitális társadalom fejlettségének aktuális szintjét. A mutató öt tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat:

  1. Összekapcsoltság: mennyire hozzáférhető a széles sávú internet az adott országban.
  2. Humán tőke: azt vizsgálja, hogy azok a készségek rendelkezésre állnak-e, amelyek ahhoz kellenek, hogy az emberek előnyt kovácsoljanak a digitális társadalmi lehetőségekből.
  3. Internethasználat: milyen széleskörűen használják a felhasználók az internet adta lehetőségeket.
  4. Integráció: az üzleti életben mennyire elterjedt a digitalizáció, az online üzleti lehetőségeket mennyire használják az egyes vállalatok (online sales, webshop, együttműködés partnerekkel, stb.).
  5. Digitális közszolgáltatások: az állami szektorban mennyire kiterjedt, elterjedt a digitalizáció. Az állampolgárok az ügyeik mekkora részét tudják online felületek segítségével, személyes jelenlét nélkül elintézni.

Ezen elemzések alapján az Európai Unió országait sorrendbe rendezik évről évre. Az alábbi ábrán a 2016-os DESI index látható az Európai Unió országaiban. A diagram színei az öt fő témakört reprezentálják. Sajnos Magyarország az Európai Unió átlaga alatt van, Dánia az első a rangsorban, Románia az utolsó, Magyarország a 21. a 29-ből.

desi-components.png

Magyarország 2016-os összesített eredménye 0,47. Magyarország az internethasználat szempontjából az uniós átlag fölötti szintet ért el, az összekapcsoltság és a humántőke szempontjából pedig kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integráltsága, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti. Gondoljuk végig, az utcán szinte már az alsó tagozatos diákok is mobillal a zsebükben, fülhallgatóval a fejükön szaladgálnak, Twittereznek, Snapchatelnek, Facebookoznak, képeiket az Instagramra teszik fel. Nagyon széles körben használjuk az internet adta lehetőséget, az persze nagy kérdés, hogy mennyire felelősen vagy éppen felelőtlenül. Az internetes zaklatások és gyermek bántalmazások (lelki) nagy része is a felelőtlen internet használatból következik. Az internet olcsón, korlátlanul elérhető bárki számára, a 4G technológia napi szinten használt. Ennek ellenére a vállalkozások nehezen tudják a digitális technológiákat alkalmazni, és még rosszabb állapotban vannak a digitális közszolgáltatások. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország sajnos a lemaradó országok csoportjába tartozik.

magyarorszag_desi.png

A humántőke vizsgálata kapcsán (amelyben szintén átlag alatt teljesített Magyarország) érdemes kitérni a magyarországi iskolarendszerre egy kicsit. Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a lesújtó PISA eredményektől. A PISA egy betűszó a Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja. Ez a program még a kilencvenes évek végén jött létre, amelyet a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozott létre. Magyarország is tagja ennek a szervezetnek 1996 óta. A PISA egy monitorozó jellegű felmérés sorozat, amely három fő területen vizsgálja a 15 éves tanulók képességeit, ezek a következők: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. Alapvetően nem a lexikális tudást méri. A felmérést három évente végzik és minden évben a három területből az egyik területet kiemelten vizsgálják. A PISA egy papíralapú felmérés, a kiválasztott diákok egy kétórás tesztet töltenek ki. Minden országban, amely csatlakozott a méréshez minimum 150 iskolában kell a mérésnek zajlania, a programban résztvevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlen mintavétellel választanak az adott iskolából 35 tanulót. Egy-egy ilyen teszt, még ha papír alapú is, a gyakorlati tudást próbálja felmérni, ilyen kérdéseket kaphatnak a diákok (hogyan kell üzemeltetni egy robotporszívót, hogyan lehet megtalálni egy zeneszámot egy MP3 lejátszón, hogyan kell online vonatjegyet venni).

Azért is érdemes kicsit elidőzni ezen a témán, mert az iskolából kikerült diákokat a munkaerőpiacnak kell felszívnia, ezeknek a pályakezdőknek kellene felpörgetni a vállalatoknál a digitális transzformációt, valamint az állami szektorban a digitális közszolgáltatásokat. De ha a gyermekünk az iskolából digitális tudás nélkül kerül ki, vagy nem megfelelő szinten van, akkor hiába szeretné az őt alkalmazó vállalat a cégen belül az informatika adta lehetőségeket kihasználni, hogyha a munkaerő nem képes rá. Azért van itt egy ellentmondás a diákok rossz eredményei és mindennapos facebookozás között. A kettő sajnos nem egyértelműen függ össze, a diákok többsége csak szórakozásként használja az okos-telefonok nyújtotta lehetőségeket. Ahhoz hogy felelősen, átgondoltan, komplexen gondolkodjanak a digitalizációról ahhoz iskolai tudás, útmutatás szükséges, de sajnos az iskolákban sokszor elavult számítógépeken, még a 90-es évek digitális problémáira keresik a választ a tantermekben. Sok osztályban számítógép sincs, és a tanárok sincsenek felkészítve arra, hogy a tudást átadják, hiszen a tanárok többsége akkor tanulta a szakmát, amikor még számítógépek sem voltak, így nem csak az iskolák, de a tanárok, tanítók továbbképzése tudna ezen az állapoton alapjaiban segíteni. Az IVSZ is vállalást tett arra, hogy az iskolások és tanárok digitális tudása hogyan fejleszthető.

A digitalizáció, az informatika sokaknak nagyon távoli, misztikus dolog. Az informatika fejlődése olyan rohamos, hogy a hétköznapi emberek számára követhetetlen. A munkaerőpiac jelentős része már negyvenen túl van. Így a felnőtteknek olyan dolgot kell megtanulniuk, amit a gyerekek, tinédzserek már tudnak. A munkahelyeken sokszor elavult számítógépeken, elavult technológiákkal kénytelen dolgozni a munkatársak, így a piaci versenyben fokozatosan lemaradnak. A legtöbb informatikai fejlesztést és beruházást ezért is támogatja az Unió különböző pályázati forrásokból. De hol tart ma a digitális transzformáció az üzleti életben? Haladunk, de természetesen haladhatnánk gyorsabban is, vannak kiemelkedő projektek, vállalkozások. Mezőgazdasági területen az IOT eszközök használata egyre elterjedtebb, szenzorok és érzékelők segítségével ellenőrzik a különböző növények állapotát. A terepi munkavégzést mobil megoldásokkal lehet támogatni, tehát az irány jó, de még nagy hátrányt kell ledolgoznia a vállalatoknak, ehhez szemléletváltás és megfelelően képzett munkaerő szükséges.

img_0153_1487494631.JPG

A fenti kép a http://derrickesharry.blog.hu-ról való.

És ahogy említettem a cikk egy rövidebb változata megjelent az áprilisi IT Business magazinban. A képre kattintva a cikk elolvasható nagy méretben is.

it_business_04_1_oldal.jpg

it_business_04_2_oldal.jpg 

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr4012413897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása