InnoWorld második nap - első rész

A tegnapi InnoWorld első napos bemelegítés után belevágtunk csütörtökön (19.-én) a sűrűjébe. A program érdekesnek ígérkezik, sok előadóval, érdekes innovációkkal és azok tapasztalati hátterével.

Az Afrika-Europe Challange projekt bemutatkozásával indult a reggelem az A38-on egy sajtóreggeli keretein belül. A keleti-nyitás jegyében a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetője beszélt arról, hogy hogyan tudnak segíteni a kis- és középvállalati szektornak abban, hogy külföldre vigyék termékeiket. És ehhez a témakörhöz kötődik az Afrika-Europe Challange is, aminek deklarált célja az üzleti hálózatépítési tevékenység elsősorban Afrika irányába befektetési céllal. Ehhez kapcsolódik a projekten belül egy nagyívű vitorlás verseny is.

Ezután indult az innovációs konferencia, amelyet négy szakaszban tártak elénk:

  • innovációról általánosan
  • innováció a közlekedésben (pl. Hugo)
  • innováció a hazai informatikában
  • innováció a közlekedésben II. (pl. car sharing, bike sharing)

1_4.png

gamification

Az első szakaszban Dr. Bilicki Vilmos (egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem, Szoftverfejlesztés) előadását hallgattuk meg Internet of Things (IOT) a gyakorlatban címmel. Máris egy érdekes videóval indított, hogy egyszerűen egy kamera segítségével lehet monitorozni egy kisbabát (légzés, szívverés, stb.). Gyakorló apukaként, kisgyermekes szülőként engem is meglepett ez a módszer, hiszen jelenleg a kiságy és a matrac közé kell különböző érzékelőket tenni ahhoz, hogy tudjuk, hogy a kisbaba légzése megfelelő-e. Picit tartottam ettől az előadástól, de nagyon gyakorlatias volt, élő példákkal különböző területekről a dolgok internetéről (világ mérhető és irányítható lesz).

Ezt követte Dr. Szabó Zsolt Roland (adjunktus, Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Vezetés és Stratégia Tanszék) előadása Vállalati innováció témában. Ezen az előadáson valóban az innováció elméleti hátteréről kaptunk benyomásokat. Mitől lesz valami, valaki innovatív, mi kell az innovációhoz. Kiemelten a tehetséggondozásról beszélgettünk.

Következő előadó Vitáry Dániel (be-novative) Fedezd fel az Innovátort magadban címmel. Egy nagyvállalati, felhő alapú megoldásról volt szó, ami a vállalkozások saját belső innovációs kultúrájának élénkítését segíti. Ha van egy jó ötleted, akkor valósítsd meg és a vállalat célja az kell, hogy legyen, hogya vállalaton belül valósítsd meg az ötleted. Számos negatív példa van, pl. a Red Bull, aminek kitalálója korábban az Unilvernél dolgozott, de mégsem azon belül lett megvalósítva a projekt. Három dologra koncentrálnak az alkalmazásuk segítségével: gamification (tegyük játékossá az alkalmazást), crowdsourcing (tömegeket vonjunk be adatgyűjtés céljából) és early stage of innovation (már a korai szakaszban karoljuk fel az ötleteket). Az alkalmazottak ne leveleket küldjenek, ne ötletládákba dobálják az ötleteiket, erre kínálnak megoldást.

Következő előadő Szőcs Árpád (értékesítési igazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda) volt A hazai innovációs kultúrát támogató finanszírozási környezetről témakörben. Röviden arról volt szó, hogy hogyan lehet pénzt szerezni innovációra, elsősorban vissza nem térítendő támogatásokból (Eu, hazai) és kockázati tőkebefektetőktől. Aki kockázati tőkebefektetőhöz fordul, annak tudnia kell, hogy ezt hogyan tegye, az első benyomások nagyon fontosak, jó ha 2-3 alapító áll a start-up, az innovatív ötlet mögött, nem árt ha már egy exit-en (már piacra dobtak valamit, ami működött és sikeres projekt lett belőle) is túl vannak.

A következő szekcióban rátértünk a második témakörre az innováció a közlekedésben.

2_27.jpgElőször Szűcs Lajos (elnök, ITS Hungary Egyesület) Innovatív intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításárt témában. Közlekedés és innováció összekapcsolása az elméletben, hogy a következő előadásban a gyakorlatban is tapasztaljuk ezen két terület házasságából származó előnyöket. Különböző projekteket mutatott be nekünk (pl. Connect Easyway), amelyek az ITS (Intelligens közlekedési Rendszerek) jelenét mutatják meg.

Majd következett Dávidházi Gábor (projektigazgató, Nemzeti Mobilfizetési Zrt.) A mobilfizetés jelene és jövője Magyarországon témában. Mobilparkolást már biztos sokan használtak, használtatok, ilyen egyszerű alkalmazásoktól kell eljutni odaáig, hogy a közlekedés során igénybe vett szolgáltatásokat (menetjegyek - Máv, Volán, Bkv, stb., belépőjegyek, P+R parkolási jegyek, stb.) mind meg lehessen vásárolni mobilfizetésen keresztül is.

Ezután következtek A használatarányos útdíj rendszer (HU-GO) bevezetési tapasztalatai a szereplők szemszögéből című előadások és kerekasztal beszélgetés - Szűcs Lajos, ügyviteli igazgató, Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (korábban Állami Autópálya Kezelő Zrt.); Takács Tibor, fejlesztési igazgató, i-Cell Kft; Szabó Lajos, tulajdonos-ügyvezető igazgató, iData Kft; és Karmos Gábor, főtitkár, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete részvételével.

A HU-GO-ról a napi hírekben is sokat hallhattunk 2013 nyarán, csúszik a projekt, nem lesz ilyen projekt, aztán 2,5 hónap alatt mégis összrakták, az indulás kicsit döcögősre sikerült, de elindult. Szűcs Lajos, aki az ITS elnöke is egyben, röviden bemutatta a HU-GO rendszert, mit tud, hogyan működik, stb. Takács Tibor az i-Cell képviselője a gyors megvalósítás problémáiról, kihívásairól beszélt, a Getronics kilépéséről a projektből, az időprés problémáiról. Hogyan sikerült ilyen gyorsan leprogramozni a rendszert? Elég sok innovációra volt szükség, de azért sok konkrétumot nem árult el :). Nyílt rendszer, használjuk ki a már meglévő infrastrúktúrát, vonjuk be a felhasználót a lehető legmélyebb módon. Szabó Lajos (iData) vállalkozása a GPS alapú járműkövetés területén dolgozik és ők úgy kapcsolódnak a HU-GO rendszerhez, hogy hardverfüggetlen járműkövető rendszerük volt és az útdíj bevezetése előtt már több ezer hazai jármű használta az ő rendszerüket, eszközüket. Ezekre az eszközökre tudtak telepíteni útdíjfizetési, útdíj bevallási rendszert (iTrack). Ehhez az eszközhöz adtak a fuvarozóknak egy szoftvert is, amin nyomonkövethetik az útdíjfizetéseket az adott járműveikhez (webcontroll). Karmos Gábor a HU-GO működését, indítását a díjfizetők (fuvarozók) szempontjából mutatta be. Annak ellenére, hogy Európa egységesítést ír elő, és arra is törekszik, kb. 7 szabályozás és 13 díjfizető eszköz van jelen Európában. A hazai rendszer fejlesztése során nagyon sok célt tűztek ki a hatóságok (jöjjön belőle megfelelő bevétel, a bevezetése ne kerüljön sokba és még a felhasználók is elégedettek legyenek, azaz ne legyenek fuvarozói tüntetések). A főtitkár úr úgy látja, hogy ezeket sikerült mind megvalósítani, egyébként a fuvarozók maguk is mindig az úthasználattal arányos díjfizetés mellett voltak, csak a díjfizetés mértéke nem volt mindegy, ebben pedig sok eredményt értek el a fuvarozók. Egyetlen problémát emelt ki, mégpedig a bírságolási rendszert, amely most nem kedvez a hazai fuvarozóknak, ahogy említette eddig 4,3 milliárd Ft bírságot kaptak a hazai vállalkozók és csak 300 millió Ft-ot a külföldiek, míg a bevétel fele-fele hazai és külföldi cégektől származik, így elég aránytalan a bírságolás, amely rossz jogértelmezésekből is fakad (pl. alsóbbrendű utak esetén történő bírságolás) és az ellenőrző szerv (rendőrség) rossz gyakorlatából. A rendszer még határozottan nincs készen Karmos úr szerint, de már működik és használható, szerinte felhasználói szempontból még sok-sok fejlesztésre van szükség.

Az InnoWorld második napjának délelőttjén is ilyen sok minden történt, úgyhogy a délutáni eseményekről külön posztban fogok írni, bár azon nem fogok tudni részt venni teljes hosszában. Folytatása következik.

A bejegyzés trackback címe:

https://erp-blog.blog.hu/api/trackback/id/tr196376823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása