Vállalatirányításról közvetlenül - érthetően

ERP - BLOG

Van jobb megoldás?

Az új Skoda alkalmazás hangot használ az autó állapotának ellenőrzésére

A Skoda szoftvercsapata által tervezett és fejlesztett Skoda Sound Analyzer okostelefonos alkalmazás rögzíti a motor hangjait - és más eszközök, például a légkondicionáló egységek hangjait -, és összehasonlítja azokat a tárolt hangmintákkal.

skodasoundanalyser.jpg

Ha a hangok rendellenesek, az alkalmazás algoritmust használ a probléma megoldására, amely „azonnali diagnózist” ad a technikusoknak és lecsökkenti a hiba okának felderítési idejét - mondja a Skoda. Használata egyszerű - a technikusnak csak okostelefon-mikrofonon keresztül kell rögzítenie a motor hangját, és az alkalmazás elvégzi az elemzési munkát is.

Az alkalmazás jelenleg 10 különböző típusú hangot képes felismerni és nem kizárólag a motorral kapcsolatos hibák felderítésére használható: olyan alkatrészekkel is működik, mint a kormányrendszer, a légkondicionáló kompresszor és a közvetlen váltású sebességváltó (DSG) tengelykapcsolói, és terveik szerint kibővítik a gépkocsik más részrendszereivel is.

Az alkalmazást 2019. júniusa óta 14 országban, köztük Németországban, Oroszországban, Ausztriában és Franciaországban próbálták ki, 245 Skoda kereskedő vett részt a tesztelésben, és a Skoda szerint 90% -os sikeraránnyal rendelkezik a problémák diagnosztizálásában. Eddig a rendszer csak a Skoda saját modelljeivel kompatibilis.

skodasoundanalyser2.jpg

A Skoda ügyfélgondozásért felelős csapatának vezetője, Stanislav Pekař elmondta: „A Sound Analyzer kiváló példája annak az új lehetőségnek, amelyet a digitalizáció a Skodánál megteremthet, még az utólagos értékesítés tekintetében is. Folytatjuk a következetes mesterséges intelligencia technológiák használatát, hogy ügyfeleinknek még személyre szabottabb szolgáltatást nyújthassunk, ezáltal még tovább javítva az ügyfélélményt.” A projekt jelenleg „kísérleti szakaszában van”, és további vizsgálatokra van szükség a technológia hivatalos bevezetése előtt, ezért az applikációt egyelőre a pilot programban résztvevők számára elérhető.

 

Beépített szenzorok helyett?

Miért a jelentősége a Skoda újításának? A hálózatra kötött érzékelők és azok feldolgozására kiépített rendszerek, azaz a dolgok internete (Internet of Things) egyik legfőbb kérdésköre, hogy mikor, mit és mivel mérjünk. A Skoda példája is mutatja, hogy az eddig hagyományosnak tekintett, gépkocsiba beépített komplex, több tucat érzékelőre épített fedélzeti számítógép által folyamatosan végzett elemzések és ezek alapján a műszerfalra kivezetett riasztások mellett van helye alternatív megoldásoknak is.

iot_szenzorok.jpg

A tavalyi év másik nagy újdonsága volt a Skoda Care Connect applikáció: a Care Connect az egyik legátfogóbb szolgáltatás, a gyakorlatban az autóhoz kapcsolt távoli elérést, távfelügyeletet jelent. Az újdonságot nem csak az jelenti, hogy az ügyfél a mobiltelefonjára vagy a tabletjére letöltött alkalmazás segítségével rengeteg információt kap autójáról, illetve távolról is vezérelheti járművének bizonyos funkciót, hanem beállíthatja azt is, hogy a megjelölt szakszerviz is lássa az autó műszaki állapotára vonatkozó adatokat, így a szakemberek közvetlenül is felvehetik a kapcsolatot a tulajdonossal egy-egy aktuális szervizre vagy hibajavításra javaslatot téve. Ez a proaktív szerviz szolgáltatás a Care Connecten belül.

skodacareconnect.jpg

Miben adhat többet a Sound Analyser a Care Connecthez és a hagyományos megoldáshoz képest?

  • A gépek hangjának ellenőrzése régóta az egyik alap, olcsón és rugalmasan kialakítható karbantartási hibamegelőzési lépés, mely a gép kezelője számára azonnal jelzi, hogy leállás, meghibásodás várható, viszont ehhez az szükséges, hogy a kezelőnek, jelen esetben a jármű vezetőjének, kellő tapasztalata legyen.
  • Az alkalmazást használó tudatos vásárlók számára a magasabb ügyfélélmény elkötelezett termékhasználatot és újravásárlást eredményezhet.
  • A Skoda szerviz partnerek számára is egy olcsó, rugalmas, gyors megoldást ad.
  • A Sound Analyser az okostelefonba épített szenzorokra épített megoldás, - persze még nem 100%-os, de a mesterséges intelligencia folyamatosan, rendületlenül tanul.
  • Használatához jó minőségű, megbízható okostelefon és applikációt le kell tölteni, de lényegesen gyorsabban, központilag, távolról lehet frissíteni a tudását.
  • Olcsóbb, mint felszerelni a szenzorokat és a fedélzeti számítógép mérő-diagnosztikai moduljait rendszeresen fejleszteni és a műszerfal felhasználói felületét tervezni, fejleszteni. Hasonlóan az egyre népszerűbb Android Auto alkalmazással, mely az okostelefon alkalmazásait az érintőképernyővé átalakított Skoda műszerfal megjeleníti, így segítségével nem kell a beépített navigáció drága adatbázisfrissítéseivel bajlódni, mert a Google Maps interaktív és folyamatosan tanuló felületét lehet útvonaltervezésre, navigációra igénybe venni, vagy például az okostelefon zenelejátszóját használhatjuk.

skoda-androit-auto.jpg

Mégsincs vége, avagy folytatjuk! :)

Mégsincs vége avagy folytatjuk!

Idén szeptembertől folytatódik a blog, kicsit más köntösben és más szerzővel. Macher Judit vagyok, a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. második generációjának tagja. A szüleim által 30 éve indított, bérmunkával foglalkozó Bt-ből mára egy közel 100 főt foglalkoztató integrátori szerepkört is ellátó Zrt. lettünk. A legkorszerűbb technológiák alkalmazásával tervezünk, fejlesztünk és gyártunk kábeleket, kábelkötegeket, elektronikai és mechatronikai rendszereket, az ipari elektronika, a védelmi ipar, az orvosdiagnosztika és a járműipar területén.

Az innovatív megoldásokra való nyitottság mindig is jelen volt cégünk életében, így lettünk – olyan nagy nevek mellett, mint a Continental vagy a Festo – Magyarország öt Mintagyárának egyike. Ennek kapcsán számos céggel osztottuk meg a tapasztalatunkat a digitalizációval kapcsolatban, mely során mi is rengeteget tanultunk.

Ezzel a bloggal az offline térből az online térbe tesszük át a párbeszédet a legújabb technológiákról (elsősorban az ERP-k területén), és az egymástól való tanulás lehetőségét. Időről időre olyan szakértőket kérek fel tapasztalataik megosztására, akiktől hiszem, hogy sokat tanulhatok, tanulhatunk.

Macher Judit

 

Bízom benne,  hogy sok érdekes témát és izgalmas kérdéseket tudunk itt a blogon megvitatni.

ÉPÍTŐIPAR 4.0

A termelésmenedzsment témaköre nem csak a hagyományosan vett gyártás és feldolgozóipar megfelelő működésének biztosításáról szól, hanem alkalmazása több más iparágra is kiterjed. Cikksorozatunkban valamennyi iparág és a szolgáltatási szektor példáin keresztül bemutatjuk az aktualitásokat és a legjobb gyakorlatokat, hogy ezek segítségével szélesítsük olvasóink látókörét, és bízunk benne, hogy új ötleteket adunk saját vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez.

„Elkészült Budapest egyik legmodernebb irodaháza” – írja a Magyar Építők. „A főváros egyik leggyorsabban fejlődő városrészében, az Árpád híd pesti hídfőjénél épül az Agora, amit egy multifunkciós, egyedi építészeti megoldásokat felvonultató irodaközpontnak terveztek.” „Az épület kivitelezése során felmerült változtatási igényekre való gyors reagálást a parametrikus tervezési modell tette lehetővé, valamint az ebből készült felhő alapú BIM információs, kommunikációs modell is a gördülékeny szerelési folyamatot támogatta.”

 picture1_3.jpg

Mi is ez a BIM modell, és mit tanulhatunk belőle, hogyan alkalmazhatjuk vállalkozásunknál?

 

Mielőtt a definíciót keresnénk, nézzük meg az építőipar aktuális digitális érettségét!

A többi eszközintenzív iparághoz hasonlóan a digitális megoldások alkalmazásában az építőipar még elmarad a már (majdnem) teljesen digitalizált IT, banki, biztosítási szolgáltató és média iparágakhoz képest. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az értékteremtő folyamat szinte minden lépésében még a digitális átállás elején tartanak.

 picture2_2.jpg

Az eszközök nyilvántartása és a tervezés területe az, ahol már elterjedtek a digitális megoldások (ld. a Graphisoft ARCHICAD sikereit!), ellenben az épület üzemeltetés sok helyen is még csak a szigetszerűen működő SCADA mérőrendszerek alkalmazásáig digitalizálódott, a tervezés-kivitelezés-üzemeltetés-továbbfejlesztés integrációja még nem valósult meg, és a digitális megoldásokra épülő felhasználói támogatás is nélkülözi még az okos, automatizálható, öntanuló megoldásokat.

 picture3_1.png

Az Ipar 4.0 alkalmazásához hasonlóan az építőiparban is első lépésként a résztvevők közti információáramláson és az összecsiszolt munkafolyamatokon (pl. Lean) múlik minden. Az épületek tervezéséhez és kivitelezéséhez már olyan integrált információs megoldások (pl. a BIM rendszerek) állnak rendelkezésre, melyek egyedül a tökéletes koordináció segítségével akár 10%-os nagyságrendű megtakarításokat is jelenthetnek a beruházások többszázmilliós, -milliárdos költségvetésében, nem beszélve a határidők betartásáról, a hibák jelentős csökkentéséről és a mindig hiányzó építőipari munkaerővel történő hatékonyabb gazdálkodásról.

picture4_1.jpg

Az Ipar 4.0 egyik kulcseleme a valós gépeket, eszközöket, berendezéseket és munkafolyamatokat számítógépen ábrázolni, működésüket modellezni képes eszköztár. A Digitális Iker építőipari megfelelője a BIM, mely a szakmai együttműködéshez szükséges az alapfogalmak tisztázását, ezáltal a közös nyelv kialakulását segíti többdimenziós információs rendszere révén. A Lechner Tudásközpont szakértői által kiadott BIM-kézikönyv szerint a BIM definíciója: „A BIM olyan CAD-alapú tervezésmódszertani folyamatok és irányelvek alkalmazásának összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában és üzemeltetésében érdekelt szereplők (építtetők, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők) számára a valóságnak megfelelő virtuális térben történő együttműködést és információátadást, illetve a releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését.”

A BIM rendszerekben nem csak az épületek és építmények 2 vagy 3 dimenziós ábráit tárolhatjuk, hanem újabb dimenzióként megjelenik a kivitelezés idő- és ütemterve, a szükséges anyag- és eszköz-, munkamennyiségek és költségvetés, sőt, az energetikai adatok és az épületüzemeltetéshez szükséges felhasználói leírások, munkautasítások, garanciális karbantartási feladatok is. A BIM itt már nem csak modellezést, hanem Buliding Information Managementet (korábbi nevén CAFM vagy EAM) is jelent.

Az építőipar digitalizációjának következő szintjét az jelenti, amikor a BIM-alapú együttműködés már nem csak a beruházóra, kivitelező teljes projektcsapatára és az épületüzemeltetőre terjed ki, hanem a teljes beszállítói, partneri körre is. A BIM digitális eszköztára segítségével így megvalósulhat az épületekhez kapcsolódó, kapcsolható értékláncok teljes horizontális és vertikális integrációja is.

A jelenlegi víziók szerint a fejlődés ezt követő fokozatai az intelligens épületek, melyek a felhasználók és a környezet igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, a mesterséges intelligencia felhasználásával öntanuló, sőt az újabb energetikai újításai és anyagtechnológiai fejlesztések alkalmazásával akár önfenntartó módon is.

picture6.jpg

A digitális átalakulás eszközei készen állnak. A vállalkozások fennmaradásához, növekedéséhez szükséges sikeres átalakuláshoz ideje a szervezetet, a vezetők szerepét, a szervezeti kultúrát, a termékeket, szolgáltatásokat és a folyamatokat, valamint a kommunikációt is folyamatosan fejleszteni.

DIGITALIZÁLJ OKOSAN!

A digitális eszközök alkalmazása az elmúlt 1 évben felgyorsult, emiatt az eddig megszokott üzleti környezetünk is gyökeresen átalakul. A járvány hatására a távoli munkavégzés tömegessé válásának lehetünk részesei. Az online videóhívásokra épülő rendezvények és üzleti találkozók a virtuális térben zajló, hatékony csapatmunkát, tökéletes ügyfél- és partnerkapcsolati csatornák kialakítását követeli meg a vállalkozásoktól. A személyes jelenléttel nem járó elektronikus kereskedelem is megkerülhetetlenné vált mind értékesítési, mind beszerzési oldalról. Nehéz pontosan jósolni, de egy biztos: gyorsuló változásoknak leszünk részesei, előbb-utóbb minden vállalkozást érinteni fog. Senki sem szeretne kimaradni belőle, egyre több cégvezetőt foglalkoztat, hogy mit is kezdjünk vele, hogyan fogjunk hozzá, hogyan nyerhet vállalkozásunk a digitális megoldások alkalmazásával?
picture1_2.jpg

A nagy informatikai gyártók, szállítók, rendszerintegrátorok és a távközlési szolgáltatók természetesen “rárepültek” a piacra, és jobbnál jobb megoldásokat, leírásokat adnak a már megvalósult és lehetséges felhasználási esetekről. Bármelyik vállalkozás vezetője kedvére válogathat az általános üzleti és különböző iparágában (ipar, kereskedelem, logisztika, mezőgazdaság, közszolgáltatások, bankok és biztosítók, stb.) már sikerrel megvalósult hazai és külföldi digitális megoldások közt, bőven talál “étvágygerjesztőt”.

Mind szép és jó, profi munkák, a cél kitűzhető. De a gyorsan változó, egyre agilisabb világban ezek csak megvizsgálandó ötletek lehetnek saját céljainkhoz, mert azok megvalósításához nem sok információt adnak, nem osztanak meg iparági benchmarkokat, részletes esettanulmányokat, pedig egy cégdigitalizálási projekt sikere is elsősorban a végrehajtáson múlik.

Ha egy vállalkozásnak házon belül nincs megfelelő szakmai tapasztalata, akkor célszerű pártatlan, gyakorlott, dedikált tanácsadó(k) bevonásával elindulni egy változtatási projektben, mert még a legnagyobb szállítók portfóliója, partneri köre sem biztos, hogy lefedi az összes igényünket. Az is lehetséges, hogy nem illeszkedik a vállalkozás működési modelljéhez, vállalati kultúrájához, és egyáltalán nem valószínű, hogy rendelkeznek megfelelő erőforrással a teljes digitális átállási projekt sikeres végrehajtásához. Kell tehát egy szakértő tanácsadó, aki segít megtalálni a vállalkozásunk számára legmegfelelőbb eszközöket és módszereket.

Hiányzik tehát a vállalkozások vezetői számára készített gyakorlati segítség, módszertani útmutató arról, hogyan tudják sikeresen bevezetni, alkalmazni a digitális világ eszközeit. Ehhez készítettem egy rövid összefoglalót.

 

HOGYAN INDÍTSUNK PROJEKTET?

Ha egy meglevő, jelenleg jól működő vállalkozásunkat szeretnénk felkészíteni a 2-3 év múlva biztosan bekövetkező változásokra, amikor már nem fog úgy menni a szekér, vagy pontosabban fogalmazva: gyorsítanunk kell, ahogy a gazdaság többi szereplője is teszi, azaz minél hamarabb át kell ülnünk a szekérből az autóba, vállalkozásunkat digitálisan érett vállalkozássá kell alakítani. Ez esetben elkerülhetetlen, hogy a legjobb változtatásmenedzsment módszertanok cégünkhöz és helyzethez illeszkedő lépéseit alkalmazzuk. Jól alkalmazható a Kotter-féle változtatásmenedzsment módszertan, vagy akár a továbbfejlesztett változata, a dr. Molnár Imre által a hazai gyakorlati tapasztalatokra épülő rendszere.

picture2_1.jpg

A következőkben néhány kulcsfontosságú, digitalizáció-specifikus részét mutatom be részletesebben.

 

TETTVÁGY FELKELTÉSE A SZERVEZETBEN

Aki vezetett már digitális változtatáskezelési projektet, azt tudja, hogy a valódi felsővezetői elköteleződés erőforrásigénye eltörpül a szervezet megmozgatásához szükséges befektetésekhez képest. Széles eszköztárat kell alkalmazni,

  • a célok, veszélyek és lehetőségek kommunikálásától,
  • a humán és digitális képességek fejlesztésén, a gondolkodásmód átalakításán, valamint
  • a digitális eszközök (GPS navigáció, okostelefonok, mobil Internet, felhőben tárolt levelezés és dokumentumok), minél szélesebb körű, akár kikerülhetetlen (pl. személyes és telefonos rendelések online rendelésfelvételi űrlapokra cserélésével) vagy “alulról jövő” spontán gyakorlati alkalmazásán, vállalati kultúra részévé tételén át,
  • a hagyományos csatornák, folyamatok digitális megfelelőikkel történő sikeres kiegészítéséig (pl. prospektus, telefonos ügyfélszolgálat helyett a honlap legyen a fő kommunikációs csatorna; a termelési feladatok összeállítása, az ehhez szükséges beszerzés engedélyeztetése, ERP vagy termelésirányítási rendszerrel támogatása; értékesítési listák, rendezvény résztvevők listájának a honlappal integrált CRM rendszerben kezelése).

Mindezek kiváló alapot adhatnak a digitális vállalkozás megvalósítása iránti tettvágy felkeltésében, a magasabb szintű működési célok meghatározásához. Az előző példáknál maradva: a honlap, a ERP vagy termelésirányítási rendszer és a CRM funkciók integrált működésének kialakításával az értékesítési, ügy(fél)kezelési és belső, beszerzéstől a termelésen át a logisztikáig, kiszállításig és számlázásig integrált folyamatokat is könnyen kezelhető, az ember kezét vezető, átlátható, mérhető megoldások alakíthatók ki.

 

RÖVID TÁVÚ CÉLOK

A változtatási folyamat sikere érdekében rövid távú célokat is ki kell tűzni, hogy az eredmények, kudarcok, tanulságok visszacsatolásával erőt merítsen és tanulhasson a Csapat.

Milyen területeken lehet már rövid gyorsan a legtöbbet profitálni a digitális eszközök segítségével? Leginkább a költségek csökkentésével és a termelékenység növelésével. Az “ami mérhető, az menedzselhető” mottó jegyében egyre több olyan terület van, ami mérhetővé vált az okos eszközök és szenzorok segítségével, így gyorsan megtalálhatóak azok a területek, ahol pazarlás folyik. (Adja magát, hogy a jellemzően analóg mérőórák humán leolvasását is kiválthatjuk hálózatba kötött digitális mérők, okosmérők alkalmazásával.) Ingatlan esetén megmérhetjük az energiafelhasználásokat épület, terület, szervezeti egység vagy akár tevékenység szintjén; az ingóságok esetén jó példa a két évtizede sikeresen alkalmazott műholdas járműkövetés, mely biztonsági, munkaszervezési és üzemanyag felhasználási szempontból is jelentős költségmegtakarításokat eredményezett a fuvarozó és vállalati flottával rendelkező cégeknél; az emberek esetén pedig az egészségi állapot (pl. testsúly, vérnyomás, pulzus, alvásmennyiség) folyamatos monitorozásával hozzájárulhatunk legfontosabb vállalati erőforrásunk, a munkatársaink egészséges életéhez, baleset esetén pedig gyors és pontos reakciót tesz lehetővé, hogy tudjuk, ki, hol és milyen állapotba került.

A fenti vagy fentiekhez hasonló megoldások bevezetésével a vállalkozások a hatékonyság növekedése mellett jobb munkatársi és magasabb ügyfél-elégedettséget érnek el.

Kulcsfontosság a személyes adatok biztonsága és a biztonságos IT rendszer megteremtése, hiányukkal csak ellenállókat szerezhetünk, ezért a belső és külső kommunikációban is fontos szerepet kell, hogy kapjanak a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszaink.

 

HOSSZABB TÁVÚ CÉLOK:

Amint sikereket értünk el a rövid távú célok megvalósításával, egyrészt kitűzhetjük vállalkozásunk hosszabb távú stratégiai céljait. Az ERP vagy termelésirányítási rendszert kiegészítő digitális eszköztárból már nem csak a mérés, adatgyűjtés és megjelenítés területekre építenek, hanem az adatelemzést, az automatizmusokat, szabályozásokat és vezérlési utasításokat is felhasználják. Az emelt szintű IT megoldások segítségével

 

  • a termelésről bármikor és bárhonnan online adatokat kaphatunk a teljes cégről vagy akár bármely részterület, gép, berendezés aktuális tevékenységéről, a munkatársak és partnerek, vagy akár egy megrendelés teljesítésének eredményességéről,
  • a gépek, épületek működése automatizálható (pl. csőtörés esetén automatikus riasztással, sőt kárenyhítésként az érintett vízvezeték elzárásával) és az üzemeltetői és energiaköltségek minimalizálhatók,
  • a mezőgazdaságban is sikerrel alkalmazhatók a növények fejlődését és állapotát követő, a mért adatok elemzése alapján az öntöző, tápanyag, és növényvédő szereket automatikus adagoló rendszerek.

Másrészt a szervezeti kultúrába is beépíthetjük az IT megoldások építőelemeit, melyekre építve a vállalkozás résztvevői újabb és újabb fejlesztéseket hajthatnak végre, segítségükkel új üzleti lehetőségekkel élhetnek, újragondolt termékekkel, szolgáltatásokkal bővíthetik a vállalkozás piacát, árbevételét, nyereségét.

picture4.png

Következő lépésként a kör bezárul, folytathatjuk tovább a fejlesztéseket!

 

ÚJRATERVEZÉS?

Természetesen a fent bemutatott fejlesztési modell a működő vállalkozások legtöbbjénél alkalmazható.

 

“Digitális eszközök bevezetésével racionalizálni lehet a meglévő folyamatokat, de nem lehet átütő eredményt elérni. Nem a meglévő folyamatokat kell automatizálni, hanem a modern technológia kínálta lehetőségeket kihasználva újra kell azokat tervezni.” (Bőgel György)

 

Minden vállalkozás profitálhat az informatika megoldásaiból. A sikerhez szervezeti kultúrához igazodó átgondolt célokra, stratégiára és működésre van szükség. Egy korszerű, digitális gondolkodású, friss személyekből álló csapattal azonban bátrabb forgatókönyvekben is gondolkodhatunk: azonnal nekikezdhetünk vállalkozásunk újratervezésébe.

AZ 5G MOBIL HÁLÓZATOK 5 ÚJDONSÁGA

Az 5G hálózattól a generációváltások során megszokott sebességnövekedést várjuk. Nem ez azonban az a funkció, amiből a termelő és szolgáltató vállalkozások a legtöbbet profitálhatnak.

Az Industrial Internet of Things, az Ipar4.0 és az önvezető járművek jelentős kihívást adnak a mobil szolgáltatóknak, főként akkor, ha versenyben akarnak maradni a különböző alternatív elérési hálózati technológiák mellett (Wifi, LoRa, Bluetooth, stb.).

Nézzük sorban az 5G technológia 5 újdonságát!

 

  1. SÁVSZÉLESSÉG

Ezen a területen nagy újdonság nincs, az elvárásoknak megfelelően a jelenlegi 4G hálózatokban elérhető 100Mbps-os sebességhez képest 1-2 nagyságrendnyi ugrásra számíthatunk: a technológiai megoldásszállítók 1-20 Gbit/s sebességet ígérnek.

picture1_1.jpg

„Az 5G legelőször is minden eddiginél gyorsabb mobiladat-kommunikációt tesz lehetővé. Ma Magyarországon a mobilhálózat átlagsebessége 40 Mbit/s, az 5G-vel ez a csúcssebesség szempontjából akár 20 Gbit/s is lehet. Éppen ezért a leggyorsabban a mobiltelefóniában lesznek majd érzékelhetők az 5G előnyei a felhasználók számára. A 4K-s, 8K-s tartalmakat, vagy éppen a 360 fokos videókat gond nélkül nézhetjük majd meg mobil eszközökön is, de a kiterjesztett valóságra, illetve virtuális valóságra építő megoldások is elterjedtebbek lesznek. A koronavírus megmutatta, hogy az internethálózat egy rendkívüli helyzetben mekkora terhelésnek lehet kitéve.” - nyilatkozta a Mácz Ákos a hazai 5G Koalíció szakmai vezetője a hirado.hu-nak.

 

  1. KISZOLGÁLHATÓ ESZKÖZÖK SZÁMA

Az 5G-s hálózatokhoz várhatóan 100-szor annyi eszköz (okostelefonok, épületek, gépek, berendezések, járművek, tárgyak, mérőórák, kapcsolók, szenzorok, stb.) kapcsolódhat majd egyidejűleg, mint a jelenlegi 4G-sekre, így akár nagyvárosi környezetben 1 négyzetkilométeren akár 100 millió eszközt is ki tud majd szolgálni.

 picture2.png

  1. VÁLASZIDŐ

A hálózatra csatlakoztatott eszközök közül nagyon sok olyan lesz, amik az emberek számára veszélyes környezetben dolgoznak, és ezeknél az eszközöknél a reakció idő miatt lesz szükség nagy sebességre. Az önvezető járművek elterjedéshez elengedhetetlen, hogy valamilyen formában kapcsolatban álljanak egymással és a közlekedési infrastruktúrával, kulcsfontosságú tehát, hogy gyors reakcióidővel (<1ms) rendelkező, megbízható és biztonságos kommunikációs hálózat álljon rendelkezésükre.

 picture3.png

  1. SUGÁRNYALÁB A HOMOGÉN LEFEDETTSÉG HELYETT

A növekvő felhasználói igényeket kielégíteni akaró, fenti 3 jellemzővel rendelkező mobil hálózat vagy nagyon sűrűn kiépített bázisállomás hálózattal, és/vagy hatalmas villamosenergia felhasználásával lenne csak megvalósítható.

Megoldásul az Ericsson által kidolgozott sugárnyaláb (beamforming) technológia az álló és a mozgó eszközök elhelyezkedéséhez igazítva alakítja ki a dedikált „térerőt”. Ez az 5 perces demó jól érzékelteti a megoldás lényegét.

 picture4.jpg

  1. FELHASZNÁLÁSI ESETTŐL FÜGGŐ MOBIL HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁS

Legfontosabb újdonságnak tartom, hogy az eltérő felhasználási esetek (telefonbeszélgetés, film letöltés, automata locsoló, önvezető autó, gyártósori robotok vezérlése) különböző mobil távközlési hálózati szolgáltatási elemeket eltérő paraméterekkel igényelnek (nem mindenhol ugyanolyan fontos a reakcióidő, vagy a sávszélesség). Erre válaszul a hálózatot az eltérő igényekhez igazított különböző logikai szeletekre lehet osztani (network slices), rendkívül gyorsan (akár 90 percen belül!) virtuális hálózatokat lehet kialakítani, ezzel új üzleti szolgáltatásokat lehet rugalmasan indítani az egyes felhasználási esetek számára.

A fentiekből is látjuk az 5G-t egyáltalán nem csak a mai igényeinkhez fejlesztik, „hanem jóval előrébb gondolkodnak, olyan technológiák és lehetőségek kapujának tartópillére lehet, melyet eddig csak a filmvásznon láthattunk.”, foglalja össze a tarifaexpert.hu.

 

Mit adhat az 5G a gyártó vállalkozásoknak?

A termelő vállalatok az egyéni felhasználókkal ellentétben az 5G nagy sebessége helyett leginkább az általa nyújtott stabilitást, biztonságot és hatékonyságot várják el.

„A KPMG számításai szerint az 5G által dinamikusabb, önállóbb, gyorsabb gyártási folyamatok érhetőek el. Az új technológiát használó gépek szenzoriak segítségével önmaguk automatikus frissítését, beállítását is hatékonyabban végzik majd, illetve kevesebb utómunkát igénylő termékeket fognak gyártani. A mesterséges intelligenciával, felhőalapú adatáramlással, nagy sávszélességgel, hálózatra kapcsolt gépekkel, kiterjesztett valósággal dolgozókkal és a teljes termelési lánc átfogó felügyeletével jelentős változásokat hozhat az 5G. Stephen Cooper, a KPMG UK Ipari gyártásért felelős vezetője elmondta, az 5G és az Ipar 4.0 forradalmasíthatja a gyártási folyamatokat, az átálláshoz pedig szükség van a vezető nagyvállalatokra, ugyanis nekik kell elindulniuk a fejlődés útján, hogy hosszú távon kihasználhatóak legyenek a technológia nyújtotta előnyök – számolt be a Manufacturing Global.” (Forrás: autopro.hu)

Az 5G a szállítmányozásban is óriási fejlődést hoz: az önvezető targoncák, kamionok, drónok és robotok elősegítik a vállalatok működésének folyamatos fejlesztését.

„Nagy hangsúlyt fektet a Bosch az 5G-hálózat fejlesztésére. A vállalat szerint az 5G kulcsfontosságú építőeleme lesz a gyártás és a logisztika digitalizálásának és összekapcsolhatóságának.” „A kézzel végzett munkafolyamatok egyre inkább a háttérbe szorulnak, helyettük a gépi, technikai rendszerek veszik át a szerepet. Az emberek, gépek és technológiai rendszerek közti kapcsolat egyre jelentősebbé válik – mindezek kulcsa pedig az 5G-hálózat.” – írja az autopro.hu

A zavartatásmentes frekvenciát és beazonosított eszközöket adó mobilszolgáltatás díja és az 5G alkalmas eszközök, szenzorok ára ma még magasnak tűnhet, de a biztonságot és megbízhatóságot összességében olcsóbban, jóval kisebb kockázatok mellett biztosítja, mint az alternatív vezeték nélküli hálózati megoldások. Érdemes mérlegelni, hogy milyen célból, milyen környezetben, milyen hálózati technológiát alkalmazunk.

Az 5G technológia iránt érdeklődőknek ajánlom ezt részletesebb angol nyelvű, 7 perc hosszú videót:
Everything You Need to Know About 5G

Vége...

Mint azt látjátok az elmúlt időszakban visszább vettem a cikkek írásából, nem tudtam annyi időt szánni a blog írásra, mint amennyit szerettem volna, úgyhogy hivatalosan is lezárom ezt az időszakot, valószínűleg nem fogok több cikket ezen a platformon megjeleníteni.

Az ERP, CRM és informatikai témák továbbra is érdekelnek, ha felkérnek egy-egy cikk megírására azokat valószínűleg meg fogom írni, de már nem ezen a platformon fog megjelenni. A blog tovább üzemel, a rengeteg cikk és háttéranyag továbbra is elérhető lesz mindenki számára.

Aki a könyvemet szeretné elolvasni ERP témában, az három módon is megteheti:

1. Megvásárolhatja a könyvemet magyarul, online, papíros formában.

2. Megvásárolhatja a könyvemet magyarul, online, e-book formában.

3. Megvásárolhatja a könyvemet angolul, online, e-book formában.

Aki kapcsolatba szeretne lépni velem az a LinkedIn-en keresztül megteheti.

Ha úgy érzed, hogy a blogot és annak tartalmát szeretnéd tovább építeni, akkor ne tartsd magadban ezt a gondolatot, keress bátran és kitaláljuk, hogy hogyan lehetsz te az új ERPBLOG szakértő :)!

Minden jót!

 

 

 

Mit utálok a STARTUP rendezvényekben?

Budapest és Magyarország egyre jobban belekerül a startup ökoszisztémába, ami nagyon jó. Egyre több "unikornis" számba menő vállalatot adott Magyarország a világnak, de még egyáltalán nem eleget, von hova fejlődni. Budapesten már nagyon sok startup rendezvény van, akár hetente lehet találni kisebb összejöveteleket, de nagyobb rendezvények is vannak minimum havonta.

startup-stats.png

Ezen rendezvények legtöbbször a következőket mondják magukról:

  • összehozzák a startup világ szereplőit,
  • információt adnak startuppereknek arról, hogy hogyan kell valamit csinálni és hogyan nem szabad,
  • bemutatnak sikersztorikat,
  • bemutatnak pénzembereket (üzleti angyalokat, befektetőket, vc-ket).

Ha kezdő startupos vagy, akkor nagy örömmel, lelkesedéssel jársz el egy-egy ilyen rendezvényre és sokat fogsz tanulni, nem kérdés. De ha évek óta ebben a közegben mozogsz, akkor néhány dolgot biztosan tudsz már ezekről a rendezvényekről:

1. Ezek a rendezvények a szervező társaság (VC, Inkubátor ház, Accelerator, Tanácsadó vállalat, stb.) marketing rendezvényei, amelyek célja végső soron saját maguk és szolgáltatásuk reklámozása.

2. Ezeken a rendezvényeken egy idő után mindig ugyanazokkal az emberekkel, cégekkel, társaságokkal fogsz találkozni, same stories.

3. Ezen kívül a magyarok egyáltalán nem tudnak "networkölni", kapcsolatokat építeni ilyen rendezvényeken. Félve szólítják meg egymást, sőt ha megszólítanak is valakit, a másik fél néha teljesen furcsának gondolja az előző fél érdeklődését. Ezzel szemben mondjuk Izraelben vagy Kínában ez teljesen máshogy működik. Az emberek pont azért mennek ilyen rendezvényekre, hogy egymástól hallják néhány mondatban, pár percben, hogy mivel foglalkoznak és ha van valamilyen kapcsolat, akkor arra alapozva, építsék, emeljék egymás vállalkozását. Egy izraeli vagy kínai rendezvényen az etikett része, hogy lehetőleg mindenkivel beszélgess pár percet, cseréljetek kontakt adatokat. Izraelben, ha nem érdekes a sztorid, nincs kapcsolódási pont, akkor mondjuk nagyon hamar lepattintanak :) a maguk módján, Kínában viszont akkor is mosolyognak, barátságosak és még a jövőbeli együttműködés lehetőségét sem zárják ki (annak ellenére, hogy arra vajmi kevés esélyt látnak). A magyarországi rendezvényeken meg megy a klikkesedés, találkozol 2-3 ismerőssel, alkottok egy beszélgető társaságot és ismerős ismerősének az útján juthat hozzátok közelebb bárki.

Te miben változtatnál?

Könyvajánló: Pénzügyek a vezető szemével

konyv1.jpegEgy-egy hosszú hétvégén szívesen fordítok hosszabb időt is arra, hogy könyve(ke)t olvassak. Most több könyvet is olvastam párhuzamosan, amelyekről rövid ajánlást szeretnék adni nektek. Első köny Székely Ákostól a Pénzügyek a vezető szemével Controlling.

A könyv alapvetően mezőgazdasági vállalatok döntéshozóinak, tulajdonosainak íródott, azzal a céllal, hogy bevezesse őket a pénzügyek alapjainak a világába. Hogy megértsék tevékenységeiknek az árát, pénzügyi hatását. Bizonyos vezetők számára a controlling, cash-flow, beszámoló, mérleg, eredménykimutatás szavak idegenül hangzanak és csak az érdekli őket, hogy mennyi pénz van a bankszámlán, mert az egy darab számként értelmezhető. Valóságban egy cég menedzsment sokkal összetettebb számsorokon kell hogy alapuljon, ebbe a világba nyújt betekintést ez a könyv. Ugyan a könyv elsősorban mezdőgazdasági iparági esettanulmányokkal foglalkozik, kifejezetten ajánlom STARTUP alapítók és CEO-k számára ugyanis nagyon sokat foglalkozik üzleti tervezéssel és a terv-tény számok összehasonlításával azok elemzésével, ami egy startup alapító számára kiemelten fontos ahhoz, hogy a befektetőjével közös nyelvet tudjon beszélni. 

 

Beszerezhetitek az IFUA-nál.

Startup random walk – értékesítési stratégia

Random walk: véletlen bolyongás, tőzsdei fogalom, amely azt állítja, hogy semmilyen technikai vagy másmilyen elemzés nem vezet sikerre a részvény árfolyamok jövőbeli meghatározására vonatkozóan, így minden árfolyam előrejelzésre vonatkozó szándék hiábavaló. A részvények árfolyama véletlenszerűen változik és kész. Sem a múltbeli adatsorok elemzése, sem fundamentális hírek nem adnak indikációt a jövő tekintetében. Mivel a piacon az elérhető információk mindenki számára hozzáférhetők és véletlenszerűen érkeznek így a részvények árfolyama is véletlenszerűen mozog, nem lehet az árfolyamot előre jelezni.

1_51.jpg

Amikor a véletlen bolyongásról hallottam, azonnal a startupok jutottak eszembe. Pontosan tudjuk, hogy egy startup felépítésére megvan a hivatalos recept. Röviden (sorrend változhat):

  • MVP (minimum viable product – életképes termék)
  • Piackutatás
  • Piaci validáció
  • Üzleti terv
  • Megfelelő csapat
  • Marketing stratégia (online, offline)
  • Értékesítési stratégia (saját értékesítés, disztribútor, ügynök, stb.)
  • Szakértők, tanácsadók
  • Pénz (befektető)
  • Egyéb (ami még nem jutott eszembe)

Ezen pontok közül sokat legtöbbször nagyon tudatosan próbálnak felépíteni az alapítók (MVP, üzleti terv, ...) de van néhány pont, ahol ugyan megvan az akarat, de nem egyszerű a helyzet. Ilyen szerintem az értékesítési stratégia és annak megvalósítása. Hogyan gondolkodik a legtöbb startup? Disztribútor/partneri értékesítésben.

Keresünk nemzetközi partnereket, disztribútorokat és majd azok a már felépített értékesítési csatornáikon keresztül a mi termékünket is lenyomják a piacon, hiszen a termékünk olyan jó, és annyira készen van, hogy már mindenki venni akar belőle.

Hát nem. A termék sosincs készen, másrészt a legtöbb startup nem jól méri fel, hogy a kezében lévő prototípust/MVP-t/terméket mikor vigye és milyen piacra. Egyszerűen az értékesítési stratégia nem átgondolt. Vagy ha átgondolt, annak megvalósítása nem megfelelő. Persze nem lehet mindenre gondolni egy startup esetén, ahol sosincs elég valamiből:

  • Nincs elég idő
  • Nincs elég pénz
  • Nincs elég ember
  • Nincs elég egyéb erőforrás

Egy piacra lépési stratégiát (Go-to-market strategy) jól meg kell tervezni és még jobban kell megvalósítani. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ:

  • Mely országokban tervezünk piacra lépni?
  • Az egyes országokban/régiókban saját értékesítéssel, ügynökkel, disztribútorral kívánunk-e jelen lenni első lépésként?
  • Ki és hogyan fogja felmérni az egyes piacokat/régiókat?
  • Ki fogja eldönteni, hogy miért éppen az adott piacra/régióba megyünk értékesíteni?
  • Mit csinálunk, hogyha egy-egy régió értékesítése rosszul megy?
  • Milyen szempontrendszer szerint választjuk ki az ügynököket/disztribútorokat?
  • A saját értékesítést ki fogja menedzselni (alapító, értékesítési vezető)?
  • Milyen jogi megállapodást kötünk az ügynökökkel/disztribútorokkal?
  • Ki fogja menedzselni a piaci munkát, együttműködést az ügynökkel/disztribútorokkal?
  • Milyen CRM vagy egyéb értékesítési rendszert fogunk mindehhez használni?
  • Hogyan mérjük a saját értékesítőink, ügynökeink, disztribútoraink munkáját?
  • Hogyan adunk visszajelzést az értékesítés felé a munkájukról?
  • Hogyan motiváljuk a saját értékesítőinket, ügynökeinket, disztribútorainkat?
  • Ha kell hogyan szüntetjük meg a szerződést az ügynökeinkkel/disztribútorainkkal?
  • A marketing stratégiánk hogyan fogja kiszolgálni az értékesítést?
  • A termékfejlesztésünk, supportunk hogyan fogja kiszolgálni az értékesítést?

 

2_30.jpg 

Tipikus hibák, amelyeket elkövethetünk:

  • Az első velünk szóba álló ügynökkel/disztribútorral szerződést kötünk.
  • Azonnal kizárólagos értékesítési lehetőséget adunk ügynöknek/disztribútornak.
  • Nem tűzünk ki célokat az értékesítés (saját, ügynök, disztribútor) felé.
  • Az elért eredményeket (negatív, pozitív egyaránt) nem vetjük össze a tervekkel.
  • Az elért eredményekről (negatív, pozitív egyaránt) nem tájékoztatjuk az értékesítést megfelelő módon.
  • Az értékesítést nem kérjük számon az elért eredményekért.
  • Nem versenyeztetjük az ügynököket/disztribútorokat.
  • Nem merünk disztribútort kirúgni vagy az együttműködés feltételeink változtatni.

A cél, hogy az értékesítésünk ne random walk legyen!

Képek forrása: Internet